Kezdőlap A katonai repülés jelene Törökország ötödik generációs vadászgép és drón fejlesztési projektje

Törökország ötödik generációs vadászgép és drón fejlesztési projektje

Kategória

Egy nem régen közzétett videón látható, hogy a TF-X következő generációs vadászrepülőgép prototípusa – amelyet a Turkish Aerospace Industries (TUSAS) épít – kezd formát ölteni. A repülőgép mérete lenyűgöző, de a programnak szinte biztos, hogy jelentős akadályokkal kell szembenéznie, különösen, ha Ankara tartani akarja a tervet, hogy a gép a 2030-as években álljon szolgálatba.

A TF-X első prototípusa – a programot Milli Muharip Ucak (MMU vagy Nemzeti Harci Repülőgép) néven ismerik Törökországban – jelenleg szerelés alatt áll, a törzs és a szárny elkészült. A hajtóművek még mindig hiányoznak, csakúgy, mint a kifelé döntött függőleges vezérsíkok, valamint a stabilizátorok. A kabintető már felszerelve látható, a kabin viszont nagyrészt üres, még nem építették be avionikai rendszereket, a kijelzőket és a katapult ülést. A repülőgép gerincére erősített plakátból kiderül, hogy november 21-én forgatták a gépről készült videót, amikor a török védelmi minisztérium, a védelmi-ipari hivatal és a török légierő tagjai hivatalos látogatást tettek a gyártó csarnokban.

A TF-X valamivel kisebb, mint az Egyesült Államok légierejének F-22 Raptorja, de valamivel nagyobb, mint az F-35 Joint Strike Fighter, teljes hossza 18,3 m, a szárny fesztávolsága 11,9 m.

A jelentések szerint a prototípus a tervek szerint 2023. március 18-án kerül bemutatásra. Ez a terv ambiciózusnak tűnik, legalábbis abban az esetben, ha a repülőgépet a kész állapotában akarják bemutatni.

Összességében a TF-X idővonala kissé elcsúszott. Amikor 2019-ben a párizsi légiszalonon bemutatták a vadászgép teljes méretű makettjét, a TUSAS elnök-vezérigazgatója, Temel Kotil azt mondta, hogy a cél az volt, hogy 2025-ben megvalósítsák az első repülést a prototípussal, remélve, hogy az első szériapéldányok már 2028-ban szolgálatba állnak.

Most a tervek szerint az első repülésre 2025-ben vagy 2026-ban kerülne sor, és a 2030-as évek elején meg kell kezdeni a sorozatgyártásból származó gépek átadását a török légierő számára.

A TF-X program eredetileg 2010 decemberében indult, azzal a céllal, hogy egy saját gyártású, ötödik generációs harci repülőgépet fejlesszenek ki. Az új gépnek kezdettől fogva bizonyos fokú lopakodó jellemzőkkel, fejlett avionikával és magas szintű teljesítménnyel kellett rendelkeznie.

Ami a lopakodást illeti, úgy gondolják, hogy a TF-X nem lesz ugyanabban a ligában, mint az F-22-es vagy az F-35-ös.

Az új repülőgéppel kapcsolat koncepcionális tervezési munkák, 2011 és 2013 között zajlottak, ami elvezetett a 2016-ban kezdett teljes körű fejlesztési szakaszhoz.

Amikor azonban a TF-X fejlesztése elkezdődött, a török légierő számára kevésbé volt sürgős egy ötödik generációs vadászrepülőgép.

A TF-X teljes méretű makettje a párizsi Air Show-n Kép: TUSAS

Az amerikai Joint Strike Fighter program 3. szintű partnereként Törökország 100 darab F-35A beszerzését tervezte a légierő számára, és több STOVL változatú F-35B pedig valószínűleg a török haditengerészethez került volna.

Törökországot azonban 2019-ben kizárták a Joint Strike Fighter programból, miután nem volt hajlandó lemondani az orosz S-400-as légvédelmi rendszer vásárlásáról, amely az Egyesült Államok megítélése szerint jelentős biztonsági kockázatot jelent. Törökország ugyanakkor jelentős alkatrész beszállítói szerepet is vállalt az F-35-ös alkatrészek gyártásában, amely szerepet azonban fokozatosan megszüntették.

Az országnak a programból való kizárása és a tervezett F-35-ösök elvesztése miatt a TF-X program rögtön magasabb prioritást nyert, de megvalósítása nem várt nehézségek elé állította a fejlesztőket. A fejlesztők a TF-X hajtóművének a General Electric F110-es család hajtóművét választotta –  az F110-GE-129 vagy F110-GE-132 – a vadászgép meghajtására. Azonban az Egyesült Államok és a Törökország közötti kapcsolatok általános megromlása miatt ez távolabbi perspektívának tűnt. A közelmúltban a két ország közötti kapcsolatok a javulás jeleit mutatták, annyira, hogy 2021-ben az F-16-ok esetleges Törökország számára történő eladásáról folytak tárgyalások.

A kapcsolatok javulásának eredményeként az F110-es hajtóművet már licenc alapján szerelik össze Törökországban, és a -100-as és -129-es változatokat török ​​F-16C/D vadászgépekbe építik be. Noha a karbantartási és logisztikai folyamatok leegyszerűsödnének, továbbra sincs garancia arra, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja ennek az erőforrásnak a szállítását az ötödik generációs TF-X gép számára.

Az F-100-as hajtómű utánégetővel végrehajtott tesztje az Egyesült Államok Hill Légibázisán Kép: US Air Force

Alternatív megoldásként a Rolls-Royce is számításba jöhetne, de a vállalat hajtóművét elutasították és a General Electricet preferálták mint TF-X erőforrás szállítót. Törökország és az Egyesült Királyság között is feszültségek támadtak az érzékeny technológiák és a szellemi tulajdonjogok átadása miatt.

Korábbi javaslat volt egy orosz hajtómű beszerzése, de a jelenlegi ukrajnai háború, a kapcsolódó szankciók és Moszkvának a nemzetközi közösség általi kiközösítése azt jelenti, hogy ezek most nagyon rossz kilátások. Másrészt időközben Törökország Ukrajna vezető fegyverszállítójává is vált, ami nem biztos, hogy segítené az esetleges hajtómű eladással kapcsolatos tárgyalásokat Oroszországgal.

Végezetül egy hazai gyártású hajtómű fejlesztése is szóba került. A török közbeszerzési tisztviselők megerősítették az orosz érdeklődést a TF-X hajtóművének a fejlesztési terve iránt. A jelenleg folyó háború kétségessé teszi, hogy az új hajtómű belátható időn belül beépíthető lesz a TF-X vadászgépbe.

Ez az új helyzet, a generációváltás újragondolásához vezetett, hogy mi lesz a török ​​légierő nagyjából 240 darab F-16C/D vadászgépével, amelyek a flotta nagy részét alkotják. Korábban azt tervezték, hogy az F-35A vadászgépek először az elöregedő F-4E-2020 Terminator sugárhajtású repülőgépeket váltják fel. Következő lépésben az F-16-osokat az új TF-X-el kellett volna cserélni.

Mivel az F-35-ös hirtelen kikerült az egyenletből, Törökország kereste a módját, hogy többet tudjon kihozni az F-16-os flottájából. Ez magában foglalta az élettartam közepén járó gépek számára készített frissítési programot, valamint a tervet 40 darab új F-16 Block 70/72 sugárhajtású repülőgép vásárlását, valamint felújító készleteket, hogy további 80 darab meglévő F-16C/D-t fejleszthessenek ugyanarra a szintre. Egy másik lehetőség a vadászgépek mennyiségének a kezelésére, bár hosszabb távon, a Bayraktar Kizilelma drón bevezetése és szolgálatba állítása, amelyet az ország első pilóta nélküli vadászgépeként tartanak nyilván, de amely még nem repül.

A Török Légierő F-16D vadászgépe felszáll az Izmir légibázisról Kép: Aldo Bidini

Több F-16-os átmeneti megoldást jelentene a TF-X vadászgép nagy számban való megjelenéséig, de Ankara és Washington feszült viszonya alapján egyáltalán nem biztos, hogy sikerül ilyen megállapodást kötni. Úgy tűnik tehát, hogy a török ​​légierő jövője nagyban függ a TF-X program sikerétől.

A hajtómű, mint megoldandó probléma mellett az is kérdés, hogy mennyire lesz megfizethető a TF-X program vadászgépe. Egy új vadászgép kifejlesztése, akár ötödik generációs lopakodónak tervezik, akár más módon, nagy vállalkozás, és nagyon költséges is, különösen, ha egy ország úgy dönt, hogy egyedül viszi végig. Könnyen előfordulhat, hogy Törökországnak szüksége lesz külföldi eladásokból származó pénzeszközökre, hogy a TF-X programot fenntarthassa, de vannak versenytársak, akik előrébb járnak a fejlesztésben, nem utolsósorban az F-35-ös, de más lehetőségek is, többek között Kínából és Dél-Koreából.

A jelenlegi állás szerint Törökországnak csak nőni fog az új vadászgépek iránti igénye. tehát létfontosságú, hogy a TF-X program képes-e megfelelni a fenti követelményeknek, különösen a még mindig ambiciózus időterv mellett.

 

A Kizilelma drón már a guruló próbáknál tart

A török Baykar cég megkezdte az ország első pilóta nélküli vadászgépeként jellemzett Bayraktar Kizilelma drónjának földi tesztelését. Az északnyugati Tekirdag tartományban található Akinci Repülési Képzési és Tesztközpontban készült tesztek képei, amelyek gurulópróbákról adnak hírt, a legjobban mutatják meg ezt az egyedülálló, személyzet nélküli légi járművet. Úgy tűnik, hogy egy sor harci feladatra készítik fel, és állítólag a repülőgép-hordozókról való alkalmazása is kidolgozás alatt áll.

A Kizilelma-ról azt állítják, hogy szuperszonikus (legalábbis a későbbi verziókban), bizonyos fokú csökkent felderíthetőségi jellemzőkkel rendelkezik, és tipikusan ember által vezetett vadászgépekkel, rajkötelékben való harci küldetésekre tervezik.

Az ukrán tervezésű Ivchenko-Progress turbóventilátoros hajtóművel hajtott Kizilelma drónnak a canard-delta konfigurációja olyan, mint a kínai J-20-as humán irányítású vadászgépnek és a titokzatos Dark Sword drónnak. A canardok használata egy kompromisszum az alacsony felderíthetőség és a manőverező képesség között. A farokfelülete döntött függőleges vezérsíkokból áll.

A Kizilelma a gurulópróba előtt Kép: Baykar

A műszaki követelmények szerint a Kizilelmának 920 km akciórádiusszal, 10700 m szolgálati csúcsmagassággal kell rendelkeznie. A maximális felszálló tömege 6000 kg, beleértve a 1500 kg hasznos terhet. Ez a rakomány magában foglalja majd a tárolt rakétákat és bombákat, amelyeket a belső fegyverrekeszben szállít majd. A fegyverek között valószínűleg szerepelnek a török ipar által kifejlesztett levegő-föld precíziós bombák, rakéták és a levegő-levegő rakéták.

Míg a Kizilelma első prototípusát és a többi korai verziót várhatóan egy nem utánégetős üzemmódú Ivchenko-Progress AI-25TLT turbóventilátoros hajtómű hajtja majd, a későbbi verziókban a szuperszonikus sebesség elérése érdekében ezt a tervek szerint egy utánégetővel kiegészített, megnövelt tolóerejű Ivchenko-Progress AI-322F váltja fel. A Kizilelma még a nem utánégetős üzemmódú hajtóművel is lenyűgöző teljesítményt nyújt, maximális sebessége megközelíti az 1 Mach-ot. Végül pedig a tervek között szerepel egy kéthajtóműves változat is.

Az AI-322F könnyű repülőgépekhez tervezett hajtómű Kép: Wikimedia Commons

A TB2-vel és az Akincivel ellentétben a gyors és magasan repülő Kizilelmát a tervek szerint légiharcban való részvétel képességével, valamint hírszerzési, megfigyelési és felderítési és csapásmérő műveleteket végrehajtására tervezik. Kevés részlet áll azonban rendelkezésre az avionikáról és az általános küldetés-architektúráról, amelyre szükség lesz a légvédelmi rendszerek elleni küldetések végrehajtásához, nem is beszélve az egyszerűbb funkciókról. A hírek szerint a drónt AESA radarral látják majd el.

Tágabb értelemben nem világos, hogy a Kizilelma általános koncepciója egy „Loyal Wingman” típusú drónt takar-e ember által irányított vadászokkal való együttműködésre, vagy a drónt földi állomásról irányítják, vagy várhatóan ellenséges repülőgépekkel végrehatott légiharcra fejlesztik, bizonyos fokú autonómiával. Ez utóbbi pont az, amivel most különösen az Egyesült Államok légiereje küzd.

Akárhogy is, a jövő izgalmas lesz a török légierő számára. A két párhuzamosan futó és a tervek szerint a későbbiekben együttműködő típus további adatokkal növeli a gyártó vállalatok kutatási eredményeit. A repülési adatok elemzése pedig további finomításokra ad lehetőséget.

Hogy mennyire lesz piacképes a kész vadászgép és a vele együttműködő drón, majd a képességektől függ: hogy mennyire lesz lopakodó, könnyen kezelhető, mennyi terhet vesz le a pilóta munkájából és mennyire lesz halálos az ellenségre nézve.

Dobos Endre

Friss írások

Milyen képességekkel rendelkezzen egy 5. generációs vadászgép pilótája?

Mennyire számítanak a vadászgép kabinjában ülő pilóta egyéni képességei egy légiharcban? A korábbi háborúk során amikor a gépágyú volt az alapvető támadó eszköz folyamatosan fejlődött...

Végrehajtotta első felszállását az első új építésű F-16Viper Block 70/72

Befejezte első tesztrepülését az első új építésű F-16 Viper, a fejlett Block 70-es konfiguráció. Ez az új mérföldkő különösen jelentős, mert a Lockheed Martin...

Elektro-optikai érzékelőkkel látták el a következő generációs török vadászgépet

A Turkish Aerospace Industries (TUSAS) arról számolt be, hogy a török TF-X következő generációs vadászgép első prototípusának építése folyamatosan halad. Ez állítólag magában foglalja...

Szükség van-e a látótávolságon belüli légiharcra?

A több országban fejlesztés alatt álló következő generációs vadászgéppel szembeni elvárás, hogy legyen lopakodó, kellő mennyiségű üzemanyagot és minél több rakétát tároljon a belső...

A kínai-pakisztáni fejlesztésű JF-17C/JF-17 Block III-as a fejlődő országok hatékony többcélú vadászgépe

Felkerült egy fénykép a közösségi médiába egy JF-17C (vagy Block III) vadászgép kabinjában ülő pilótáról, aki kijelzővel épített sisakot (HMD) viselt. Ugyanakkor a továbbfejlesztett...