Kezdőlap A katonai repülés jelene Oroszország hatodik generációs PAK DP projektje

Oroszország hatodik generációs PAK DP projektje

Kategória

Több mint öt év után végre hivatalossá vált Oroszország hatodik generációs PAK-DP lopakodó elfogó vadászgépe. Az orosz védelmi óriás, a Rostec januárban bejelentette, hogy a PAK-DP, a szovjet érában született MiG-25-ös, majd a ’80-as évek végén továbbfejlesztett MiG-31-es elfogó vadászgépének tervezett utódja fejlesztés alatt áll. “Az elfogó vadász következő generációjának fejlesztése megkezdődött” – olvasható a Rostec honlapján a közlemény. “A nagy hatótávolságú elfogó repülési komplexum projektje a fejlesztési munka szakaszában van.”

Oroszországnak az 1990-es és 2000-es években kevesebb erőforrás állt rendelkezésére, hogy elfogó vadászgépekkel frissítse honi légvédelmét. A 2010-es évek küszöbén a helyzet kezdett megváltozni, és az ország egyre nagyobb összegű megrendelésekkel komolyan fejleszteni kezdte a védelmi ipart.

2013 áprilisában kiemelt vita volt az Állami Dumában, az orosz parlament alsó házában, amit kizárólag a MiG-31-es vadászgépnek szenteltek.

MiG-25-ös vadászgép Kép: elfnet.hu

A bemutatott információk szerint az orosz légtér több mint 30% -ának az ellenőrzésére már nem volt kapacitása az ország honi légvédelmének (PVO[1]). A lefedettséget igénylő területek többnyire a Távol-Keleten voltak, valamint az Északi-Sarkkör térségében. A nagy hatótávolságú elfogók tökéletesen megfelelnek ezeknek a területeknek az ellenőrzésére, de a nagyjából 500 legyártott MiG-31-ből kevesebb, mint 120 vadászgép maradt működőképes állapotban.

Lehetőség nyílt, hogy kis beruházással az üzemképes és hadrafogható géplétszmot 300-ra emeljék, ami azért is járható megoldás volt, mert a meglévő MiG-31-ek titánötvözetű sárkányszerkezetén nem mutatkoztak igazán az öregedés jelei. Mindezeken túl, a MiG-31-ek gyártásának esetleges újraindításához rendelkezésre álltak a technikai eszközök.

MiG-31-es vadászgép Kép: The National Interest

A légtér ellenőrzésében kialakult 30% -os „lyuk” problémájára akkor három lehetséges megoldást vázoltak fel: új MiG-ek gyártásának megkezdése a régi formában, vagy a meglévők korszerűsítése, vagy valami teljesen új gép előállítása. Victor Bondarev, a légierő akkori főparancsnoka határozottan kiállt a harmadik lehetőség megvalósítása mellett, de javaslatát az első kettő javára elutasították.

Azóta a MiG-31-es flottát felújították, darabszámát bővítették, és a technikai frissítésekkel, az extrém nagy hatótávolságú R-37-es és műholdelleni rakétákkal naprakész harci gépet hoztak létre. Mindazonáltal, Bondarev ötletének elutasítása ellenére, minden feltételezés szerint ezt a meghallgatást a MiG-41-es vadászgép története kezdetének kell tekinteni. Nem ez volt az első alkalom, hogy a nyilvánosság előtt felvetődött egy új orosz nehéz elfogó vadászgép megvalósításának a kérdése, de ez utóbbi elindította a korábban félredobott ötletek felfrissítését, naprakésszé tételét is Oroszország infoszférájában.

2014 augusztusában Bondarev egy javaslatot terjesztett be, amely szerint a légierő végezzen kutatást a MiG-31-esek leváltásával kapcsolatban. A kutatást projektbe foglalták, amelyet PAK DP[2]-nek neveztek el. A bemutatott ütemterv szerint a fejlesztést 2017-ben kellett elkezdeni, és az első repülőgépet 2025-ben kell átadni a légierőnek, majd pedig 2028-ig a MiG-31-es teljes flottáját le kell cserélni.

Ezidő tájt kezdett terjedni a médiában a MiG-41-es név. Első említése 2010-re vezethető vissza, amikor egy a MiG-21-re emlékeztető futurisztikus repülőgép képeit tették közzé, melynek megalkotója Alekszandr Jartsev ukrán művész volt. Ezeket a képeket később mindenki megosztotta, a bloggerektől a professzionális médiumokig, annak ellenére, hogy semmilyen kapcsolatban nem voltak a tényleges MiG-41-el.

MiG-41-es vadászgép rajz Kép:southfront

A PAK DP tulajdonnevét 2014 közepén említette először Alekszandr Tarnajev orosz parlamenti képviselő. Azt is kifejtette, hogy az új repülőgép a MiG-31-es erősen módosított változata lesz, de semmit nem említett a repülőgép teljesítményével kapcsolatban.

Tarnajev megjegyzéseinek tisztázása érdekében az orosz média Anatolij Kvocsurhoz, egy prominens közéleti személyhez és híres tesztpilótához fordult. Mindeközben a MiG-41-es fantáziarajzot szinte az összes média és üzlet felhasználta és megerősítette a jövőbeli repülőgép formáját.

Kvocsur azt mondta, hogy a MiG-31-es Tarnajev által vázolt utódjának a megalkotása régóta esedékes. Kvocsur vázolta, hogy az új gép nem a MiG-31-es szimpla frissítése, annál modernebbnek, jobbnak és gyorsabbnak kell lennie. Legalább 4 Mach sebességgel kell rendelkeznie. Egyes újságírók szerint ez azért történt, mert az amerikai SR-71-es képes volt 3.2 Mach sebességre, és az orosz vadászgép végsebessége ettől nem lehetett alacsonyabb.

Az a tény, hogy az SR-71-es már majdnem két évtizede nyugdíjban volt, és hogy a PAK DP 4 Mach képességéről nem volt hivatalos bejelentés, senkit sem zavart. Tarnajevnek köszönhetően a PAK DP projekt és a MiG-41-es elnevezés tökéletesen összekapcsolódott, és Kvocsur jóvoltából 4 Mach sebességű gép lett belőle.

Ahogy közeledett a 2017-es év és az új gép fejlesztésének kezdete, a hivatalos bejelentések még ritkábbak lettek, így természetesen felerősödtek a pletykák.

Az orosz média számára Kvocsur által említett „kell”-ből lett „lesz”, és a MiG-41-es hiperszonikus lopakodó vadászgép, mert manapság minden vadászgép lopakodó, és mivel egy szakértő szerint nagyon gyorsnak kell lennie.

Bondarev egy másik félreértelmezett információforrás volt több új állítással. 2017 végén azt mondta, hogy a PAK DP legfeljebb 1500 kilométeres repülési hatótávolsággal rendelkezik, és az R-37-es extra nagy hatótávolságú rakéta a fő fegyvere lesz, néhány más, még fejlesztés alatt álló rakétával együtt. Azt is állította, hogy a gép „a világ leggyorsabb vadászgépe” lesz, amelyet a média ismét gyorsan „hiperszonikusra” fordított, bár köztudott, hogy az 5 Mach sebesség fölötti repülési sebesség számít hiperszonikusnak.

Valószínűleg a legszélesebb körben idézett részlet a United Aircraft Corporation (UAC) főmérnökétől, Szergej Korotkovtól származott, aki elmondta, hogy a fejlesztés kezdete 2018-ra változott, és viccelődött, hogy követni kell a politikusok utasításait: „Ha ők azt mondják, hogy „az űrbe”, akkor megyünk „az űrbe”. Az újságírók számára ez a poén azt jelentette, hogy a MiG-41-es mindenképpen űrrepülőgép lesz.

Az egyetlen információ amely nem volt eltúlzó a MiG vezető tervezőjétől, Ilja Taraszenkótól származott, aki 2017-ben elmondta, hogy a fejlesztés kezdete 2018-ra csúszott, és hogy a jövőben a gépet pilóta nélküli küldetések végrehajtására is felkészítik.

Tehát a valós információk, a túlzások és a spekulációk kombinációja révén kialakult a MiG-41 képe. Hiperszonikus, opcionálisan pilóta nélküli, lopakodó repülőgépnek kellett lennie, amely képes legalább orbitális magasságot elérni, ha nem is orbitális sebességet.

Mindezen információk közül az egyetlen valós tény egy pilóta nélküli változat, az 1500 kilométeres hatótávolság a késői MiG-31-es fegyverzetével és a fejlesztés megkezdése 2018-ra tehető. Az „űrbe” megjegyzés lehetőségként értelmezhető, de a műholdelleni rakéta alkalmazása, mint képesség már jelen volt a MiG-31-es esetében is. Nevezetesen a MiG-41-es nevet soha egyetlen katonai tisztviselő vagy a MiG tervezőirodához kötődő személy sem említette, csak újságírók és politikusok, mint Tarnajev, illetve olyan szakértők használták, mint Kvocsur.

A MiG-41-es nyilvános képének még két sajátosságával kell foglalkozni. Az egyik a tényleges kép. Nem voltak hivatalos tervrajzok, vizualizációk vagy makettek, de a hírekben mindenképpen valamiféle illusztrációnak meg kellett jelennie.

A Yartsev által 2010-ben készített MiG-41-es rajz tovább élt, és ahogy a művész elismerte az AeroTime-nak, a postaládáját elárasztották a további tervrajzok készítésére vonatkozó kérések. De a MiG-21-es által inspirált repülőgép nyilvánvalóan nem volt nehéz vadászgép, mindamellett a képek túl drámaiak voltak ahhoz, hogy hivatalos katonai projektek legyenek.

Soha egyetlen hivatalos nyilatkozat sem említette, hogy a PAK DP egy feltámasztott szovjet kori projekt lesz, vagy hogy bármilyen kapcsolattal rendelkezik bármilyen korábbi repülőgéppel, kivéve a MiG-31-et. A MiG-41-es hiperszonikus képességével kapcsolatos spekulációk azonban mélyen az elfeledett szovjet projektekkel kapcsolatos félreértésekben gyökereznek, amelyet először Kvocsur 2014-es nyilatkozata népszerűsített.

Sem a hiperszonikus, sem a 4 Mach képesség nem volt jelen a hivatalos nyilatkozatokban sem. A 301/321-es kísérleti típushoz elképzelt ambiciózus gázturbinás/ramjet hajtómű fejlesztéséről egyáltalán nincs információ, és egy ilyen hajtómű fejlesztése nem lenne racionális, mivel az R-37-es rakéta alkalmazásával a PAK DP képes lenne nagyobb sebességgel és nagyobb távolságokon repülő célpontokat elfogni, mint valaha. A ’70-es években elvetették azt az elképzelést is, amely szerint a sebesség a vadászgép legfontosabb jellemzője, amint ezt minden újabb fejlesztés is bizonyítja. Az elfogó vadászgépeknek már egyszerűen nem szükséges ilyen sebességgel repülniük, figyelembe véve a rendelkezésre álló rakéták sebességét és hatótávolságát.

A MiG 301/321-es projektje Kép:secretproject.co.uk

A Rostec 2021 január 24-i sajtóközleményében azt írta, hogy a PAK DP projekt vadászgépet feltételesen MiG-41-nek hívják, de valójában a teljes média már jó ideje együtt említi a PAK DP és a MiG-41-es elnevezést.

A közelmúltban megismert nyugat-európai fejlesztésű NGAD, Tempest, FCAS és F-X projektek a következő generációs vadászgépek tervezésével kapcsolatban lassan testet öltenek. A MiG-41-es azonban egyáltalán nem illik ebbe a körbe, bár annak idején a megjelenésekor a MiG-25-ös is különleges volt a maga nemében, de ezt a különleges rendeltetése magyarázza: nagy magasságú és sebességű elfogó vadászgép.

Az amerikai, európai és japán programok alapelve a mesterséges intelligencia bevonása, a támogató drónok intenzív használata és a rendszer a rendszeren belüli működés vadászgépeken való alkalmazásának meghonosítása volt. A nehézsúlyú MiG-41-es egy szuperszonikus magányos farkas, amelynek feladata levegő-levegő rakétaszállító platformként szolgálni a légierőben.

A MiG-41-es egy lehetséges rajza Kép: testpilot.ru

Tehát a 6. generáció, mint minőségi szint állítása kétséges lehet, de hogy őszinték legyünk, a PAK DP-nek valójában nincs szüksége az őt körülvevő drónokra. A ’80-as évek kezdetétől feltételezték, hogy hatalmas méretű és nagy teljesítményű radarral és gyors rakétákkal pótolják a légvédelem hiányosságait, és a MiG-31-es repülőgép pontosan ezt tudta. Ezért mivel az elvárások az új géppel szemben, és a tervezés kiindulási alapja nagyon hasonló mint a MiG-31-es esetében, nagyon valószínű, hogy lesznek közös vonások az előddel. Ezt 2020 nyarán Ilja Taraszenko megerősítette egy nyilatkozatában, miszerint „a PAK DP-t a MiG-31-es koncepció alapján építik meg”.

Másrészt az orosz sajtóban is felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán szükséges-e ez a projekt az országnak? Mi az, amire a PAK DP képes és a Szu-57-es nem? A Szu-57-es fedélzeti radarkomplexuma a kapcsolódó avionikával és az R-37-es rakétával rendelkezik mindazokkal a képességekkel, amit a MiG-41-től elvárnak. Az viszont nem elhanyagolható szempont, hogy egy 4 Mach repülési sebességű és alacsony kozmikus pályán repülni képes vadászgép kifejlesztése jelentős pénzügyi hátteret igényel.

A projekt nagy valószínűséggel 2013-ban indult, amikor a kapcsolatos kutatás elkezdődött. Valószínű, hogy a kutatás körülbelül 2018-ban fejeződött be, és az igazi fejlesztés azt követően kezdődött el.

A kezdeti ütemterv egy prototípust ígért 2020 előtt, a sorozatgyártású repülőgépet pedig 2025-ben. Ritkán fordul elő, hogy az ilyen programok időben befejeződnek, és mivel a fejlesztés kezdete egy évvel késik, csak normális, hogy az első felszállást egy évvel vagy annál tovább tolják. 2018-ban a Mikojan főigazgatója, Ilja Taraszenko tette közzé, hogy a fejlesztés kísérleti szakaszba lépett, és a projekt befejezése tíz évbe telik.

Szerző: Dobos Endre

Forrás: AeroTime; The National Interest


[1] PVO – противовоздушнaя оборонa: honi légvédelem

[2] PAK DP – Перспективный авиационный комплекс дальнего перехвата: jövőbeni nagy hatótávolságú elfogó vadászgép

Friss írások

Milyen érzékelő van az Egyesült Arab Emírségek F-16E/F Block 60 Desert Falcon vadászgépének az orrán?

Úgy tűnik, hogy a repülőgépek egy-egy szerkezete különleges érdeklődést vált ki. Jelen esetben egy bizonyos gömb váltott ki nagy érdeklődést, amelyet a...

Ötvenegy éve történt: hogyan lőttek le izraeli pilóták 5 szovjet MiG vadászgépet 3 perc alatt

1970. július 30-án öt szovjet MiG-21-es vadászgépet lőttek le az izraeli légierő pilótái, mindösszesen három perc alatt. Ha visszatekintünk...

Oroszország új vadászgépe a Szu-75 Checkmate nagy ígéret. Valóban képes lesz elérni a kitűzött célokat?

Múlt hét kedden a Объединённая Авиастроительная Корпорация (OAK) és a Szuhoj Repülőgyár a Moszkvai Repülési és Űrkiállítás (MAKS) nyitónapján bemutatta az új...

A Rafale vadászgép Spectra védelmi elektronikai berendezése blokkolta a Szu-35-ös radarját

Az Egyiptomi Légierő teljes állományára nagy hatást gyakorolt a legutóbbi BVR gyakorló elfogás lefolyása és eredménye, melyben a Szu-35-ös orosz vadászgép játszotta...

Checkmate az új orosz egy hajtóműves ötödik generációs vadászgép

Oroszország ma bemutatta új, könnyű/közepes vadászgépét, amelyre egy csillogó médiahadjárat hívta fel egy nappal korábban az érdeklődők figyelmét. Tegnap először volt látható...