Moszkva nem az egyedüli ország amelyik bejelenti, hogy a vadászrepülőgépek következő generációjának fejlesztését tervezi. Az Egyesült Államok, Kína, az Egyesült Királyság, Olaszország, Svédország, Japán, Németország, Spanyolország, Tajvan és Franciaország már tett előrelépést a jövő vadászgépének fejlesztése terén.
Annak ellenére, hogy Oroszország még küzd az ötödik generációs Szu-57-es lopakodó vadászgépének a gyártási problémáival, Moszkva állítólag egy hatodik generációs vadászgép fejlesztésén gondolkodik, amelyet a MiG és a Szuhoj tervezőirodák közös munkával hoznának létre.
“Valószínűleg így lesz: ez egy MiG-Szuhoj közös fejlesztésű vadászgép lesz” – mondta Anatolij Szerdjukov, a Rostec Aviation Cluster ipari igazgatója a Tassz hírügynökségnek adott interjúban. “De a munka jelenleg a megbeszélések szakaszában van, és még korai a részletekről beszélni.”
Ez nem az első eset, hogy Oroszország felveti, hogy a közeljövőben egy hatodik generációs vadászgépet fejlesztenek. 2016 márciusában Dmitrij Rogozin akkori orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Oroszország megkezdte a munkát a hatodik generációs harci gépen. Rogozin akkor azt mondta, hogy a Szuhoj Design Bureau már egy előzetes projektet benyújtott „a hatodik generációs vadászgép létrehozására”.
Míg a Szu-57-es szállítása lelassult, részben a repülőgép fejlesztésével kapcsolatos problémák miatt, az ötödik generációs vadászgépre továbbra is, mint a MiG-29-es és a Szu-27-es utódjaként tekintenek az orosz légierőben. Nem világos, hogy minőségben és harcászati képességben hol helyezkedik el a Szu-57-es az amerikai Lockheed Martin által épített F-35 Lightning II-vel való összehasonlításban, amely a világ legmeghatározóbb vadászgépévé vált. Érzékelési tartomány, földrajzi helymeghatározás, fenyegetések azonosítása és a rendszer reagálási képességek birtokában az F-35-ös képes a felmerülő veszélyek elhárítására vagy megsemmisítésére, beleértve Oroszország legújabb SA-20-as föld-levegő rakéta rendszerének minden egységét.
Moszkva hatodik generációs vadászgépe a szakemberek szerint képes lenne harci küldetéseket emberi részvétel nélkül végrehajtani. A fejlesztők úgy vélik, hogy a mesterséges intelligenciát a kvantum radar képességeivel együtt alkalmazva az új gép komoly kihívást jelent hatodik generációs társaira. Úgy vélik egy ilyen repülőgép hiperszonikus sebességgel repülve képes lenne alacsony pályás űrrepülésre, és új fizikai elveken alapuló fegyverek alkalmazására.
Az orosz légierő főparancsnoka, a Föderációs Tanács Védelmi és Biztonsági Bizottságának elnöke, Viktor Bondarev korábban azt mondta a Tassz-nak, hogy az orosz fegyveres erők zökkenőmentesen és fokozatosan térnek át a hatodik generációs harci gépek alkalmazására, – ideértve a csapásmérő drónokat is – miután megbizonyosodtak ennek a komplex rendszernek a megbízható működéséről.
Oroszország Kínával együtt kutatja a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia fegyverplatformokon való felhasználásának módjait. Ezt a lépést a Pentagon veszélyesnek tartotta, mivel a mesterséges intelligencia nem biztos, hogy képes lesz megfelelően megkülönböztetni és elkülöníteni a civileket az ellenséges zónában lévő célpontoktól.
Moszkva nincs egyedül a vadászrepülőgépek következő generációja fejlesztésének a bejelentésével. A közös elem leginkább a rendszer moduláris felépítése, amely lehetővé teheti a repülőgép számára a különféle feladatok elvégzését, míg a vele együtt repülő drónok vagy hasonló minirepülőgépek rajai védelmet és felderítési adatokat nyújthatnak a vadászgép számára.
Valószínűleg azonban még eltelik egy évtized vagy még annál hosszabb idő, mire a valós repülőgépek láthatók lesznek számunkra.
Szerző: Dobos Endre