Kezdőlap A katonai repülés jelene Németország bemutatta új lopakodó tesztmodelljét

Németország bemutatta új lopakodó tesztmodelljét

Kategória

A bemutatott alacsony észlelhetőségű UAV tesztmodell (Low Observable UAV Testbed – LOUT) se nem vadászgép, se nem bombázó, hanem egy 4 tonnás, gyémánt alaprajzú drón, mely a lopakodó technológiák kutatására szolgál.

A LOUT egy 4 tonna össztömegű modell, mely egy 20 tonnás pilóta nélküli szubszonikus harci gép képességeinek tanulmányozására és fejlesztésére szolgál. A projektet 2007-ben az Airbus saját finanszírozással kezdte, majd az elért eredményeket látva 2010-ben a német kormány egy szerződéssel és pénzügyi támogatással ösztönözte a kutatásokat és kötelezte el magát a program mellett. 

A LOUT alulnézeti képe Kép: AIRBUS

A német légierő irányelvei alapján az Airbus által kifejlesztett modellt, a lopakodás mint jelenség holisztikus megközelítésével hozták létre, koncentrálva a képességek három területére: a tesztgép rendelkezzen alacsony radar, infravörös, vizuális és akusztikus észlelhetőséggel, rendelkezzen az elektronikus ellentevékenység alkalmazására való képességgel, és a saját jelkibocsájtás kezelésének képességével, más néven legyen képes csökkenteni a fedélzeti jelkibocsájtás detektálhatóságát.

A projekt vezetője, Mario Hertzog azt mondta az újságíróknak, hogy a gép alakját olyanra formálták, hogy az alacsony frekvenciájú radarok számára is láthatatlan maradjon. Az újságíróknak bemutatott modell nem volt alkalmas repülésre, de számos olyan tulajdonsággal rendelkezett, amelyek azt mutatják, hogy az európai légierők és gyártóik céljuk elérése érdekében kifinomult technológiákat keresnek, illetve alkalmaznak.

A modellen létrehozott fegyveröböl az alacsony észlelhetőségű anyagból készített, hangsebesség alatti szívócsatornák között helyezkedik el. Az újságírók számára ugyan nem volt látható a szívócsatornák szívónyílásának a helyzete, de az Airbus által kiadott képek alapján úgy tűnik, hogy a szívónyílás közvetlenül a pilótafülke mögött kezdődik.

A bemutatóteremben alkalmazott megvilágítással jól láthatóvá tették a modell felső részét, –  beleértve a majdani pilótafülkét –  ahol a fejlesztők számos olyan technológiai megoldást próbáltak ki, melyek a pilóta munkáját segíti, ugyanakkor az alkalmazott radarfrekvenciák széles tartományában sem változik jelentősen a platform alacsony felderíthetősége.

A hajtóművek tolóerejének realizálására téglalap keresztmetszetű fúvócsöveket alkalmaztak, melyek megfelelő vezérlőrendszerrel ellátva biztosítják a kiáramló gázsugár elfordítását. Figyelemre méltó, hogy hagyományos kormányfelületek nem voltak láthatók a modell sárkányszerkezetén. Nem világos, hogy ezek csak a modellről maradtak-e el, vagy egy olyan aktív tolóerővektor vezérlő rendszerrel fog rendelkezni a repülőgép, amely teljesen kiküszöböli a hagyományos aerodinamikai kormányfelületeket.

Az Airbus részletesen kidolgozott egy elektronikusan vezérelt aktív szkennelési képességgel rendelkező antenna „rácsot” is, amelyet beágyaztak a repülőgép borításába, feltehetőleg a nagy sávszélességű adatkapcsolatok támogatására.

A modell fejlesztése olyan megfontolással történik, hogy a későbbiekben minden fejlett technológia alkalmazható legyen a hatodik generációs francia-német lopakodó Future Combat Air System (FCAS) harci gépbe. “Biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi modell eredményeivel jelentősen hozzájárulhatunk egy jövőbeli vadászgép vagy nagy hatótávolságú bombázó fejlesztéséhez” – mondta Hertzog.

Noha a LOUT egzotikusnak tűnik, továbbra is felmerül a kérdés, hogy képes lesz-e Európa olyan hatodik generációs lopakodó repülőgépek építésére, amelyek fejlettebbek, mint az ötödik generációs amerikai F-22-es és F-35-ös, az orosz Szu-57-es, vagy a kínai J-20-as repülőgépek. Franciaország és Németország által tervezett FCAS projekttel párhuzamosan, Nagy-Britannia bejelentette a Tempest lézerfegyverrel építendő lopakodó vadászgép építését.

Nem véletlen, hogy Nagy-Britannia 2035-ig még csak nem is látja a Tempest szolgálatba állításának időpontját, ami közel 16 éves időszak, mely ráadásul valószínűleg optimista becslés, tekintettel az új repülőgépek fejlesztésének akadályaira. Az F-22-es és az F-35-ös építési költségei is jelentősen túllépték a tervezett büdzsét, az orosz légierőnek is nehézséget jelentett, hogy megvásároljon néhány drága Szu-57-es vadászgépet. A hatodik generációs repülőgép megtervezése és gyártása nemcsak jelentős összeget igényel, hanem politikai akaratot is arra nézve, hogy a projekt az elkerülhetetlen gazdasági visszaesések és a védelmi költségvetés csökkentése ellenére is megőrizze eredeti harcászat-technikai képességeit.

Az európai tudósok és gyártók mindazonáltal már korábban bebizonyították, hogy képesek élen járó technikai színvonalú fegyverrendszerek tervezésére és építésére. Még nem világos, hogy mi lesz a LOUT projekt jövője, de vélhetően elegendő hasznot hoz ahhoz, hogy Európa versenyképes legyen a többi nagyhatalommal szemben a hatodik generációs harci gép építésében.

Írta: Dobos Endre

Friss írások

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és...

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...

Az F-15EX új, nagy méretű és hatótávolságú levegő-levegő rakétát tesztelt

Az Egyesült Államok légiereje célzott arra, hogy egy új, nagyon nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta fejlesztésén dolgozik, amelynek hordozójaként az F-15EX Eagle II-t...

A modernizált erőteljes orosz Mi-28NM helikopter

A Mi-28-as, a vaskosabb hidegháborús Mi-24 Hind utódja és az amarikai Apache orosz megfelelője, az 1980-as évek elején készült, de most huszonegyedik...

Hogy biztosítja az amerikai légierő a harci gépeinek egymás közti kommunikációját?

A jövőbeni harctevékenységre az erős hálózatközpontú berendezkedés lesz jellemző. Az azonos oldalon harcoló vízfelszíni, szárazföldi és légi tevékenységet folytató egységek információt adnak...