A JF-17-es vadászgép
A JF-17 Block I és II-es változat olyan volt, mint egy ideiglenes vadászgép, amíg a nagyon hatékony Block III-ast be nem mutatták. A korábbi változatokkal a pakisztáni pilóták lehetőségei erősen korlátozottak voltak a légiharcban. Nem kapták meg az AIM-9X-et és a kapcsolódó technológiákat, mint például a HMD[1]-t, és ez a kérelem több éve folyamatban volt. Tehát a PAF[2]-nak problémája volt a gép képességeivel, míg India számára viszonylag gyorsan elérhetővé vált a francia MICA, valamint az orosz R-77 Adder és a legkorszerűbb európai fejlesztésű Meteor rakéta.
Az AIM-120C modern rakéta, de hiányzott egy erőteljes elektronikai zavarvédelem, amely megkönnyítette India számára, hogy ezeket a rakétákat nagy távolságon elkerülje. A JF-17 Block III lett a pakisztáni légierő megoldása az F-16-os ezen gyenge képességeinek kiegyensúlyozására.
Pakisztán olyan vadászgépet akart, amely jobb képességekkel rendelkezik, mint India legjobb repülőgépei. Ez lett a JF-17 Block III-as vadászgép AESA radarral, továbbfejlesztett hajtóművel, jobb ECM/EW készlettel és a kiváló képességű PL-15-ös rakétával, ami minőségi ugrást jelent a légiharcban. A térségben és az indiai légierőnél egyedül a Meteor rendelkezik hasonló képességekkel, mint a PL-15-ös rakéta. A PL-15-ös jelentős hatótávolsága aggodalmakat keltett Indiában. Kína egy kiváló képességű levegő-levegő rakétát alkotott, melynek a továbbiakban javították a megbízhatóságát, és finomították a működését. Rávezetési rendszere is sokkal jobb lett, mint az R-77-nek, amely egy jó elektronikai zavaróberendezéssel könnyen zavarható, és így könnyen elkerülhető.
Ez természetesen sok körülménytől függ. A nagy hatótávolságú rakéták azonban nem feltétlenül rendelkeznek nagyon magas találati rátával, de Kína az orosz és az izraeli segítségnek köszönhetően olyan kifinomult levegő-levegő rakétát fejlesztett ki, melyet sok ország aggodalommal figyel, különös tekintettel képességeire.
Mindaddig amíg ez a két vadászgép nem találkozik a valóságban, csak matematikai modellek adhatnak választ a Rafale/Meteor, valamint a JF-17/PL-15-ös páros összecsapásának a kimenetelére. Egyelőre csak feltételezésekkel élhetünk, de a valóságban nem tudjuk, hogy a JF-17/PL-15 „team” képes-e legyőzni a Rafalet/Meteor párost.
A JF-17 Block III-as KLJ-7A radarját a Nanjing Elektronikai Technológiai Kutatóintézet (NRIET) fejlesztette ki, melyet 2016-ban mutattak be. A PAF a radar léghűtéses változatát választotta, melynek a maximális hatótávolsága 170 km egy 5 m2 radar-keresztmetszetű légi cél esetében, 15 célpontot képes követni, és négyre egyidejűleg képes rakétát indítani.
Pakisztán korábban két AESA radarrendszert értékeltek: a Nanjing Elektronikai Technológiai Kutatóintézet KLJ-7A radarját, és a Leihua Elektronikus Technológiai Kutatóintézet (LETRI) LKF601E radarját. Mindezek mellett Pakisztán még fontolóra vette a Leonardo vállalat Grifo-E AESA radarrendszerét is.
Figyelembe véve, hogy a Rafale radarkeresztmetszete 1,25m2, ez azt jelenti, hogy a KLJ-7A valószínűleg 40–60 km-es távolságból észlelheti a Rafale-t.
A Jane’s elemzése szerint a Block III-as repülőgépbe néhány új rendszert építettek a korábbi rendszerekhez képest, beleértve egy új, széles látószögű holografikus head-up kijelzőt és egy új képalkotó infravörös (IIR) alapú rakéta-megközelítés figyelmeztető rendszert.
Míg a JF-17 Block I. és II. változatai állítólag kínai licenc alapján gyártott Klimov RD-93MA turbóventilátoros hajtóművel működik, addig a JF-17 Block III-as verziója az RD-93MA vagy a kínai WS-13-as hajtóművel épül majd.
Az F-17 Block III-as vadászgépei új elektronikiai harc rendszert, továbbfejlesztett avionikát, beleértve egy háromtengelyes, digitális kormányvezérlő rendszert, egy sisakra szerelt kijelző- és célzórendszert, valamint az első kínai gyártású aktív AESA fedélzeti radart.
Ez komoly kérdéseket vet fel az indiai katonai tervezők számára. Hogyan lehet ellensúlyozni a JF-17/PL-15 képességét. Ez kihívást jelent az indiai légierő számára. Ha a pakisztán minden JF-17 Block I. és II-es változatát Block III-ra korszerűsítik és alkalmassá teszik a PL-15-ös indítására, az súlyos helyzetet teremthet az IAF-nál. Ezért India számára fontos lépés a Rafale vadászgép és a Meteor rakéta gyors rendszerbe állítása, mivel ezek „hasonló” harcászati jellemzőkkel rendelkeznek, mint a JF-17 Block III-as a PL-15ös rakétával.
A JF-17 Block III-as repülési teljesítménye és a repülőgép sárkányszerkezet kialakítása korábbi változatainál bizonyított, de fejlett elektronikai eszközökkel tovább javulnak a lehetőségei.
Kína nagy eredményeket ért el a J-10-es és a J-20-as fejlesztésében, amelyeknél sok érett technológiát és felszerelést alkalmaztak. Ha ezek felhasználhatók a JF-17-nél, akkor a pilóta jelentős előnyöket élvezhet a repülés és a harcászati hatékonyság terén.
Elemzők szerint a JF-17 Block III-as új kiegészítései jelentősen javítják a pilóták helyzetismeretét, lehetővé téve számukra, hogy a repülőgép vezetése helyett inkább a harcra összpontosítsanak.
A PL-15 rakéta
A PL-15-ös egy aktív radarvezérelt, nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta, amelyet a Kínai Népköztársaság fejlesztett ki. A PL-15-ös 2016-ban állt szolgálatba a J-10C, J-11, J-16 és J-20-as vadászgépeken.
A rakéta saját AESA radarral rendelkezik, és a hatótávolsága meghaladja a 200 km-t – hasonló az orosz R-37-es rakétához, amely 4 Mach sebességre képes. Az előző generációs PL-12-es rakétához képest a PL-15-ös nagyobb radarjel érzékenységgel, és megnövekedett zavarvédelemmel rendelkezik kb. kétszer nagyobb hatótávolság mellett. A PL-15-ös hatékonyan növeli Kína légtérvédelmi képességeit azáltal, hogy képes nagy távolságból veszélyeztetni az ellenség nem manőverező légi utántöltő és az AWACS repülőgépeit.
Az orosz és az európai katonai szakértők véleménye szerint annak a valószínűsége, hogy egy levegő-levegő rakéta nagy távolságon fogjon el egy vadászgépet, meglehetősen alacsony. Ennek ellenére nagy siker lenne a kínai védelmi ipar számára, ha sikerülne elindítani a PL-15-ös rakéták tömegtermelését – hangsúlyozta egy orosz katonai szakértő, hozzátéve, hogy ebben az esetben a Pentagonnak nyilvánvalóan van oka aggodalomra.
A kérdésre, hogy a PL-15-ös van-e olyan manőverezőképes mint az R-77-es, a válasz valószínűleg nem, de hosszú hatótávolságának célja az volt, hogy a fentiek szerint nem agilis célok elfogására alkalmazzák. A Rafale esetében ha a rakétát nagy távolságból indítják, akkor ez lehetővé teszi a Rafale számára, hogy zavarja a rakétát, vagy más ellenintézkedéseket alkalmazzon annak megtévesztésére.
A Dassault Rafale
A Rafale vadászgép a Thales és az MBDA által közösen fejlesztett integrált védelmi rendszerrel rendelkezik, amely a SPECTRA nevet viseli és megvédi a repülőgépet a levegőből és a földről fellépő veszélyekkel szemben. A SPECTRA rendszerbe különböző érzékelési, zavarási és csalási módszereket egysítettek a gyártók, melyet úgy fejlesztettek ki, hogy átprogramozható legyen az új veszélyek kezelésére és a jövőben további alrendszerek beépítésére.
A teljes SPECTRA integrált elektronikus hadviselési csomag az infravörös, a rádiófrekvenciás és a lézer fenyegetések nagy távolságú érzékelését, azonosítását és pontos helymeghatározást tesz lehetővé. A rendszer magában foglalja a radar- és lézerbesugárzás figyelmeztetőt, valamint rakétaközeledés figyelmeztetőt, valamint egy radar-zavaró készüléket és egy infracsapda-kilövőt a fenyegetések elhárítására. Tartalmaz egy dedikált egységet az adatok integrálására és a szükséges ellentevékenységek meghozatalára.
A SPECTRA rendszer két infravörös érzékelőből áll (Détecteur de Départ Missile Nouvelle Génération[3]) a Rafale felé indított rakéták érzékelésére. A DDMNG egy infravörös tömbdetektorral rendelkezik, amely javítja a rakétaközeledés érzékelésének a hatásfokát. A DDMNG két érzékelővel rendelkezik, amelyek mindegyike halszem objektívvel készült, így a DDMNG teljes szférikus látóteret biztosít a repülőgép körül. A DDMNG fejlett képességekkel rendelkezik a hamis riasztások kiszűrésére, és biztosítja adott szögben a közeledő rakéta pontosabb iránymeghatározását, amely kompatibilis lesz a Directional Infrared Counter Measure (DIRCM) jövőbeni használatával.
A Thales Group és a Dassault Aviation elkészítette a SPECTRA rendszer lopakodást biztosító zavaró üzemmódjait, amivel képesek csökkenteni a repülőgép radarjelét. A rendszer aktív törlési technológiát alkalmaz. Az aktív törlési módszer elvégzi a beérkező radarjelek mintavételét és elemzését, majd eltérő fázisban való visszasugárzását az ellenséges antennára, kiküszöbölve ezáltal a visszatérő radar visszhangot.
A Rafale alacsony radarkeresztmetszettel rendelkezik, tehát a JF-17 Block III-as radarja által észlelt vadászgép 40-60 km-es távolságban lehet, ami azt jelentené, hogy a Rafale saját BVR rakétájával támadhatja a JF-17-et. Pakisztán a jövőben speciális elektromágneses sugárzást elnyelő bevonattal kívánja bevonni JF-17-et, amely így drasztikusan csökkentené a visszavert radarhullámokat. További érdekesség Pakisztánnak az a terve, hogy növeljék a kompozit anyagok százalékos felhasználását a repülőgép egyes fő egységeinek a gyártásánál, ami tovább fokozza a lopakodási képességeit, csökkentve ezzel a hatásos radarkeresztmetszetet. Elképzelhető, hogy a Rafale radarjának így nehezebb lesz a JF-17 Block III-as nagytávolságú érzékelése az alkalmazott új technológiák miatt.
A Meteor rakéta
A Meteor programban az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország együtt dolgoztak a legmagasabb szintű technológiai háttér és szakértelem biztosítása érdekében.
A rakétát egy fejlett aktív radarrendszer irányítja a célra. A célra vezetést kétirányú adatkapcsolat teszi még pontosabbá azáltal, hogy a célmegközelítés során célfrissítést vagy szükség esetén későbbi irányváltoztatást tesz lehetővé, ideértve egy harmadik féltől származó korrekciót is.
Az aktív radarrendszert, egy rádiófrekvenciás közelségi érzékelővel kombinálták. Mindkét rendszer kiváló aktív, és passzív zavarvédelemmel rendelkezik, melyek biztosítják a cél megbízható felismerését, követését és megkülönböztetését.
Az MBDA szerint a Meteor többlépcsős képességet kínál nagy távolságon manőverező célok, repülőgépek, UAV-ok és cirkálórakéták ellen erős elektronikus ellentevékenység esetén is, melynek hatótávolsága jóval meghaladja a 150 kilométert.
A kétirányú adatkapcsolat és az aktív radar-célkereső biztosítja, hogy a Meteor elérje a célt, még nagy távolságon is. A rakétát gyakran dicsérték a kiváló kinematikai teljesítményéért, az MBDA szerint a Meteor teljesítményét egyedi, változtatható tolóerejű ramjet meghajtó rendszerének köszönhetően éri el.
Tehát adott két korszerű vadászrepülőgép és két közel azonos képességű elfogó rakéta, így a találkozás végeredménye harchelyzetben inkább a kabinban ülő pilóták képzettségétől és gyakorlatától fog függeni, hogy miként tudja alkalmazni az őt körülvevő technikai rendszert.
Írta: Dobos Endre
Forrás: The diplomat, The National Interest
[1] HMD – Helmet Mounted Display: sisakba épített kijelző
[2] PAF: Pakista Air Force: Pakisztáni Légierő
[3] DDMNG – Détecteur de Départ Missile Nouvelle Génération: új generációs rakétaközeledés detektor