Kezdőlap A katonai repülés jelene Milyen képességekkel rendelkeznek a jövő 6. generációs többcélú vadászgépei?

Milyen képességekkel rendelkeznek a jövő 6. generációs többcélú vadászgépei?

Kategória

Az elmúlt hónapokban szinte minden új vadászgéphez – platformhoz – kapcsolódó címsort a 6. generáció kifejezés kísért, ami azt sugallja, hogy bármilyen platform is jön, az lesz az első, az új generációs vadászgépek közül.

Az igazság azonban az, hogy a vadászgép-generációk nem hivatalos címkék, hanem olyan iparági kifejezések, amelyek általában a repülőgépek képességeinek jelentős ugrásszerű fejlődéséhez kapcsolódnak. Az 5. generációs vadászgépek definíciója jó példaként változott az idők során és mint ilyen, fontos észben tartani, hogy egyszerűen újnak lenni nem ugyanaz, mint új generációnak lenni.

Ahhoz, hogy megértsük, mit kell a 6. generációs vadászgépeknek az asztalra tennie, először is meg kell értenünk, hogy mik a kritériumai az 5. generációs vadászgépnek.

A generációs megjelölések történelmi képe

2005-ben az Egyesült Államok lett az első nemzet a földön, amely működőképes 5. generációs vadászgépet állított szolgálatba: a Lockheed Martin F-22 Raptort. Ha megvizsgáljuk az F-22-t a negyedik generációs elődjeihez képest, a repülőgép egyértelműen kiemelkedik közülük. De pontosan mi tette az új generáció első képviselőjévé és nem a negyedik generációnak egy fejlettebb megközelítése lett?

Az F-22 AIM-120D rakétát indít Kép: USAF

A generációs elnevezések gyakran (vagy legalábbis korábban) magából a repülési közösségből származtak. Minden generációhoz tartozik egy kissé szubjektív lista azokról a képességekről, amelyek korábban léteztek bizonyos repülőgépeken, de a következő generáció vadászgépei számára általános követelményekké váltak.

A vadászgép generációk meglehetősen szubjektívek, nézzük tehát hogyan priorizálta a légierő azokat az új képességeket, amelyek az új generációs megnevezést késztették:

  1. generáció: sugárhajtás
  2. generáció: nyilazott szárny, távolságmérő radar és infravörös önirányítású rakéták
  3. generáció: szuperszonikus repülési sebesség, impulzusradar és rakéták, amelyek a látótávolságon kívüli célokat is képesek megtámadni
  4. generáció és ++ : nagyfokú manőverező képesség, bizonyos fokú szenzorfúzió, impulzus-doppler radar, csökkentett radar visszaverő felület, elektronikus kormányvezérlés (fly by wire), radar rendszer, amely képes a rakétát célra vezetni föld háttérrel repülő cél esetén, stb.

A 4. generációs vadászgépek hosszú ideje gyártásban vannak és közben folyamatos fejlesztésen mennek keresztül. Ennek eredményeként a 4. generációs vadászgépeket gyakran további algenerációkra bontják, mint: 4; 4+ és 4++. A fejlettebb 4. generációs platformok gyakran büszkélkedhetnek 5. generációs képességekkel is, de nem minden képességgel, amellyel az 5. generációsok bírnak.

Az első 5. generációs vadászgép, az F-22 Raptor esetében a legfontosabb, ami megkülönböztette 4. generációs társaitól, hogy a lopakodás a repülőgép tervezésének szerves részét képezte. Ahelyett, hogy először megterveztek volna egy vadászgépet az aerodinamika és a teljesítmény érdekében, majd keresték a módszereket a radarjelek csökkentésére, az F-22-es fejlesztése az első naptól kezdve a lopakodást helyezte előtérbe.

Persze nem csak ez tette különlegessé az F-22-t, és bár valójában ez volt az első tényleges lopakodó vadászgép a bolygón, számos egyéb lényeges 5. generációs tulajdonsággal is rendelkezett.

Az F-22-es magasan integrált számítógépes rendszerekkel érkezett, amelyek képesek kommunikálni más hálózati eszközökkel. A gép nagy teljesítményű repülőgépvázzal rendelkezik, amely többcélú vadászgép képességeket is biztosít, de alapvetően légifölény vadásznak tervezték. Mindezek eredményeként magasabb fokú helyzetismeretet biztosít a kezelőjének, mint a régebbi platformok.

Az F-22-es szupercirkáló képességeket is magával hozott, ami azt jelenti, hogy az utánégető használata nélkül is képes szuperszonikus sebességet fenntartani. Az olyan elfogó vadászgépek számára, mint az F-22-es, a szupercirkálás képessége azt jelenti, hogy rendkívül nagy sebességgel tud közeledni az ellenséges repülőgépekhez, miközben elegendő üzemanyagot tartalékol a légiharc megnyitásához.

Ezzel szemben a 4. generációs többcélú vadászgépek, mint az F-16 Fighting Falcon, vagy a Rafale néhány percen belül elégetik a póttartályaikban lévő üzemanyagot, amikor a gyorsításhoz utánégető üzemmódot kapcsolnak.

A francia Rafale

Ennek eredményeként egy ideig a szupercirkáló képességről azt gondolták, hogy ez teszi a vadászgépet az 5. generáció részévé. A szupercirkáló képesség, mint ilyen, értékes tulajdonsággá vált, de nem része a generációs megkülönböztetésnek.

Ma négy működő 5. generációs vadászgép létezik a világon: az amerikai F-22-es és F-35-ös, a kínai J-20-as és az orosz Szu-57-es, amelyek több mint 25 különböző 4. generációs vadászgép mellett repülnek.

Íme egy összefoglaló arról, hogy pontosan mi különbözteti meg ezt a négy kiváló képességű vadászgépet a legmodernebb és legfejlettebb 4. generációs platformoktól, mint például a francia Rafale.

Lopakodás képessége

Fejlett avionikai rendszerek (érzékelők fúziója)

Hálózati vagy adatfúziós képességek

Drónokkal való együttműködés képessége

Alkalmazás humán irányítással vagy automatikus üzemmódon

Míg egyesek még mindig vitatkoznak az 5. generációs vadászgépektől elvárható finomabb pontokon, ezek a tulajdonságok általánosan elfogadottak. E képességek egy része a 4. generációs vadászgépeken is létezik, de mindegyiknek jelen kell lennie egy 5. generációs vadászgépen.

F-35-ös géppás Kép: USAF

Ez felveti a kérdést, hogy mik a kritériumai egy 6. generációs vadászgépnek, amikor az 5. generációs platformokból is csak néhány létezik?

Akkor tehát mik 6. generációs vadászgépek kritériumai?

Nyilvánvaló, hogy pusztán egy új dizájn nem elegendő a vadászgépek teljesen új generációjának létrehozásához, annak ellenére, hogy az emberek milyen gyakran gondolják ezt.

Ahhoz, hogy egy új generáció első vadászgépe lehessen, magának a vadászgépnek a technológiai integráció és a működési képességek tekintetében elődjei felett kell állnia.

Mivel a 4. generációs vadászgépeket manapság gyakran legalább három algenerációra (4, 4+ és 4++) osztják, bizonyos okok miatt az 5. generációs vadászgépek osztályozása is követhetné ezt a logikát. A 4. generációs vadászgépeket nagyjából 1975 és 2005 között tervezték és építették, míg az 5. generációs platformok ennek csak körülbelül egyharmad ideje állnak szolgálatban.

A fenti logikát követve ha egy új vadászgép nem mutat jelentős eltérést az 5. generációs képességektől, akkor valójában az 5. generációs kategóriába tartozna, vagy esetleg az 5+ generáció első képviselője lenne.

Előtérben a NGAD hatodik generációs vadászgép demonstrátor  Kép: USAF

Ez azt jelenti, hogy egy olyan új vadászgépnek, mint amilyeneket az amerikai, kínai és orosz zászló alatt fejlesztenek, többet kell tennie annál, mint hogy lopakodó, kiválóan manőverező, többfunkciós platform legyen fejlett repüléselektronikai és adatfúziós képességekkel. Ha egyszerűen felkínálják ezeket a képességeket, majd hozzáadnak valami újat, aligha indokolják egy teljesen új generáció létrehozását. Természetesen, mivel amiről itt vitatkozunk, az egy szubjektív nómenklatúra, ez az érvelés elvethető, egyszerűen a „6. generáció” kifejezés használatával az új vadászgépek leírására. Ha ez értelmetlennek tűnik, az azért van, mert bizonyos mértékig az is. Csakúgy, mint a „szó szerint” kifejezés, amikor képletesen érted a szavakat végső soron a használat határozza meg, nem pedig az eredeti rendeltetésük.

De vessük el azt az elképzelést, hogy egy vadászgép lehet 6. generációs egyszerűen azért, mert az emberek ezt mondják, és ehelyett próbáljunk meg arra koncentrálni, hogy milyen képességek mutatnának olyan jelentős előrelépést az 5. generációs vadászgépekhez képest, hogy a cím valóban indokolt. Ez minden bizonnyal kihívást jelent, mivel az 5. generációs vadászgépek a bolygó legfejlettebb repülőgépei közé tartoznak, és gyakran a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. Szóval egy generáció előre tekintése, őszintén szólva, kicsit olyan, mint a sci-fi-ben való elmélyülés.

A 6. generációs vadászgépek potenciális képességei

Míg a generációk közötti különbségtétel teljesen szubjektív lehet, és nehéz konkrét állításokat tenni a szó szerint még fejlesztés alatt álló technológiáról, van néhány technológiai fejlődés, amelyet sokan elvárnak egy olyan vadászgéptől, amely kiérdemelné a 6. generációs megkülönböztetést.

Csakúgy, mint a 4. és 5. generációs vadászgépek közötti különbségtétel esetén, a képességek egy része megtalálható a meglévő platformokon. Mégis ahhoz, hogy az új gépet valóban 6. generációs vadászgépnek lehessen nevezni, ezen tulajdonságok többségének, ha nem az összesnek, valószínűleg jelen kell lennie.

Moduláris kialakítás

Az amerikai haditengerészet F/A-18 Hornetje először az 1980-as évek elején állt szolgálatba, és 1999-re jelentős fejlesztésre volt szükség, hogy lépést tudjon tartani a korral. A Block II Super Hornet több szempontból is eltér a Hornet elődjétől, és ez nagyrészt annak tudható be, hogy a repülőgépet nem lehet részenként frissíteni.

Ma a Block III Super Hornet fejlesztése folyik, amely hasonló ugrásszerű képességeket kínál majd, de ismét meglehetősen magas áron, mivel nehéz új technológiát hozzáadni egy elavult platformhoz.

A 6. generációs vadászgépek fejlesztése során viszont várhatóan bizonyos mértékig moduláris felépítést fognak alkalmazni, vagyis magát a repülőgépet úgy tervezik meg, hogy lehetővé tegye az alkatrészek vagy egységek könnyű eltávolítását és jobb alkatrésszel való cseréjét. Ez nemcsak az egyes repülőgépek élettartamát fogja megnövelni, hanem minden eddiginél fejlettebb érzékelők, avionika és fegyverrendszerek gyors telepítését teszi lehetővé.

Opcionálisan humán irányítású

Manapság a drónok létfontosságú szerepet játszanak az Egyesült Államok és a NATO tagországok hadviselési megközelítésében, de a legtöbb esetben ezek a drónok meglehetősen egyszerű műveleteket hajtanak végre, például légi csapásokat az ellenség légterében.

A valódi pilóták mellett a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazására irányuló erőfeszítések során magától értetődő, hogy a vadászgépek 6. generációja olyan képességekre tesz majd szert, hogy egyes küldetéseket pilóta nélkül is képesek lesznek végrehajtani.

A pilóták mindig (vagy legalábbis az elkövetkező évtizedekben) elengedhetetlen részei lesznek a légi hadviselésnek, de ha egy pilóta nélküli repülőgép nagy távolságú monoton vagy rendkívül veszélyes bevetést hajt végre, az nemcsak egy pilótát szabadíthat fel, hanem életeket is menthet.

Drónrajok alkalmazása

Az opcionálisan személyzettel rendelkező előfeltételeknek megfelelően a 6. generációs vadászgépek valószínűleg egyfajta központként is szolgálnak majd, amely a drón kísérők raját kezeli.

A török Kizilelma drón a gurulópróba előtt Kép: Baykar

Az olyan programok, mint a Boeing Loyal Wingman, valamint az olyan nagy teljesítményű, de költséghatékony platformok, mint a jelenleg tesztelés alatt álló Kratos Valkyrie, feltételezik, hogy a vadászgépek következő hullámát úgy tervezik, hogy összehangoltan működjenek ezekkel a pilóta nélküli platformokkal.

Adatfúzió és head-up kijelzők

Az F-35 Joint Strike Fighterről széles körben úgy tartják, hogy a legtöbb harctéri helyzetismeretet kínálja a pilótája számára összevetve a történelem bármely más vadászgépével. Ez nagyrészt az adatfúziós képességeinek és az integrált head-up kijelző kombinációjának köszönhető.

Az F-35-ös képes információkat gyűjteni egy sor légi és földi érzékelőtől, összefésülve az eltérő forrásból származó adatokat, megjeleníti a pilótafülke kijelzőin és a pilóta virtuális valóság sisakjának az üvegfelületén, amely a való életben olyanná teszi a harcot, mintha egy videojáték lenne.

A vadászgépek következő generációja valószínűleg nem csak általánossá teszi ezt a képességet, hanem ezekre a tulajdonságokra épít, és hozzá négy kisérőt is alkalmaz az égen.

Az adatok továbbítása széles körben valósul meg  Kép: AIRBUS

Erőtöbblet

Ahogy a versenytársainál, az amerikai hadseregben is megkezdődött az irányított energiájú fegyverek üzembe helyezése, sőt Amerika legújabb szuperszállítóját, a USS Gerald R. Fordot is úgy tervezték, hogy hajtóművei a szükségesnél több energiát termeljenek a jövőben kifejlesztett irányított energiájú fegyverek támogatásához. A 6. generáció vadászgépei szinte biztosan alkalmazni fogják az irányított energiájú fegyvereket.

A fejlesztés alatt álló fegyverek működtetéséhez a 6. generációs vadászgépeknek több energiát kell termelniük, mint amennyire a rendszereik működéséhez szükségük van. Így, amikor eljön az ideje a fegyverrendszer cseréjének, a moduláris felépítés megkönnyíti a cserét, a többlet energia pedig biztosítja a működő képességüket.

A Brit-Olasz-Japán közös fejlesztésű 6. generációs vadászgép hajtóművébe eleve beletervezik a nagy teljesítményű generátort, biztosítva a hatékony hűtést a hőmenedzsment segítségével.

A Rolls-Royce a következő generációs vadászgép hajtóművének a tengelyére építi az elektromos generátort

Minden eddiginél nagyobb hatótávolságú fegyverek

Az előre jelzett képességek hatása közül sok összeadódik, ugrásszerűen megnövelt teljesítményt nyújt, és ez sehol sem látszik jobban, mint amikor a hatótávolságról beszélünk, amelyen belül a 6. generációs vadászgépek képesek lesznek szembe szállni az ellenséggel.

A drónok elöl haladó megfigyelőként céladatokkal látják el a 6. generációs vadászgépet, amelyek rakétákat indíthatnak a távoli ellenséges célok ellen, sajátjukként használva a drónok „szemét”.

A tengerészgyalogság F-35-ös vadászgépei már bebizonyították, hogy képesek céladatokat küldeni egy közeli M142 HIMARS tüzérségi rakétarendszer számára, amely azután képes volt megsemmisíteni a kijelölt célokat.

Ez a képesség egyre általánosabbá válik az elkövetkező években, amikor a földi és más légi eszközök egy támadás végrehajtójaként fognak szolgálni a 6. generációs céladat szolgáltató vadászgépek mellett.

… és még sok minden más

A 6. generációs vadászgépek várhatóan olyan területeken fognak működni, ahol az F-35-ös és F-22-es pilóták még megizzadnának, és mint ilyenek, rendkívüli túlélő képességgel kell rendelkezniük.

Ez azt jelenti, hogy ki kell használni a lopakodó és elektronikai hadviselés lehetőségeit az ellenséges légvédelem képességeinek korlátozása érdekében. Ez valószínűleg olyan merőben új technológia alkalmazását is jelentheti, mint az amerikai haditengerészet lézerrel indukált plazma hologramjai.

Az amerikai haditengerészet által szabadalmaztatott új technológiájú lézerek felhasználásával plazmakitöréseket állítanak elő, amelyek rávehetik a támadó levegő-levegő, vagy föld-levegő rakétákat, hogy azt gondolják, találtak egy üldözendő vadászgépet, ami valójában nem több, mint egy hologram.

Ez csak a 6. generációs vadászgép integrált önvédelmének egyik formája, amelyet valószínűleg alkalmaznak a harc során, ahogy az ellenséges légvédelem egyre erősebb lesz, így alkalmazkodva a csatatér új kihívásaihoz.

Dobos Endre

Forrás: Sandboxx, TWZ, Insider

Friss írások

Milyen képességekkel rendelkezzen egy 5. generációs vadászgép pilótája?

Mennyire számítanak a vadászgép kabinjában ülő pilóta egyéni képességei egy légiharcban? A korábbi háborúk során amikor a gépágyú volt az alapvető támadó eszköz folyamatosan fejlődött...

Végrehajtotta első felszállását az első új építésű F-16Viper Block 70/72

Befejezte első tesztrepülését az első új építésű F-16 Viper, a fejlett Block 70-es konfiguráció. Ez az új mérföldkő különösen jelentős, mert a Lockheed Martin...

Elektro-optikai érzékelőkkel látták el a következő generációs török vadászgépet

A Turkish Aerospace Industries (TUSAS) arról számolt be, hogy a török TF-X következő generációs vadászgép első prototípusának építése folyamatosan halad. Ez állítólag magában foglalja...

Szükség van-e a látótávolságon belüli légiharcra?

A több országban fejlesztés alatt álló következő generációs vadászgéppel szembeni elvárás, hogy legyen lopakodó, kellő mennyiségű üzemanyagot és minél több rakétát tároljon a belső...

A kínai-pakisztáni fejlesztésű JF-17C/JF-17 Block III-as a fejlődő országok hatékony többcélú vadászgépe

Felkerült egy fénykép a közösségi médiába egy JF-17C (vagy Block III) vadászgép kabinjában ülő pilótáról, aki kijelzővel épített sisakot (HMD) viselt. Ugyanakkor a továbbfejlesztett...