Kezdőlap A katonai repülés jelene Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Kategória

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és más érzékelők befogadására alkalmas Legion törzs alatti tartóra függesztett konténer adattovábbító képességét. Az így kapott frissítés azt jelenti, hogy a konténereket hordozó vadászgépek képesek pontosan meghatározni a különböző légi fenyegetések körét, jobb minőségű telemetriát biztosítva a célpontokról. A pilóták ezáltal képesek lesznek fegyvereikkel nagy távolságból megsemmisíteni a célokat anélkül, hogy saját jelenlétükről bármilyen információt adnának.

A hadgyakorlat során bemutatott adattovábbítási próba lényegében több F-15C vadászgépeken lévő Legion kapcsolt össze, így a Lockheed Martin szerint bármelyik célpont pozíciója “szinte azonnal” meghatározható volt. A Lockheed Martin IRST 21-es optikai egység a Legion konténer orrában helyezkedik el, és úgy tervezték, hogy passzív módon észleljen és kövessen nyomon más repülőgépeket nagy távolságból.

A radartól eltérően az IRST lehetővé teszi a célzás passzív megvalósítását, így az ellenséges repülőgép nem érzékeli a célzást és nem is tudja meghatározni az őt célzó vadászgép helyét. További jelentős előny, hogy az IRST munkáját nem befolyásolja a rádióelektronikai zavarás. Ezen túlmenően az alacsony észlelhetőségű célpontok, mint a lopakodó repülőgépek és cirkálórakéták felderítésére is kiválóan alkalmazható az IRST. A célok észlelésének továbbra is ez a legjobb módja, és amikor az IRST képességeit összekapcsolják más szenzorok információival, beleértve a radart is, mind a repülőgép fedélzetén, mind azon kívül, az ellenséges lopakodó repülőeszközöket sokkal kiszolgáltatottabbá teszi a sikeres észlelés, követés és elfogás.

Másrészt e rendszerek hatékonyságának vannak bizonyos korlátai. A légköri viszonyok csökkenthetik az IRST hatótávolságát és a jel élességét. Még ennél is fontosabb, hogy az IRST alap formájában a „2D” jellege miatt kevésbé képes kiszámítani a cél távolságát. Ehelyett az elsődleges információ, amelyet a pilótának nyújt, az érzékelő és az észlelt cél közötti szög. Hagyományosan egy vadászpilóta képes észlelni egy légi célt az IRST hőoptikájával, de akkor egy másik eszközt – általában radart – kell használnia annak megállapítására, hogy milyen messze van a cél, és hogyan lehetne a legjobban leküzdeni. Enélkül az információ nélkül elindított rakéta találati valószínűsége jelentősen alacsonyabb lenne.

Az IRST21-es infravörös optikai érzékel a célok felderítésének és követésének az eszköze Kép:Lockheed Martin

A közvetlenül a Legion berendezésbe integrált adatkapcsolattal lehetővé válik a rendszer számára, hogy teljes 3D (szög és távolság) céladatokat biztosítson a repülőgépnek. Az IRST rendszer kiemelkedő szögfelbontása felhasználható a hagyományos IRST rendszereknél nagyobb tartományban történő fegyveralkalmazás minőségű megoldásokra. Az adatkapcsolatok által továbbított adatok és a bevált IRST21-es rendszer együttműködése támogatja a Joint All Domain Operation (JADO)[1] elv működését azáltal, hogy megosztja az IRST által érzékelt adatokat más felhasználókkal.

A háromszögelésnek vannak olyan megoldásai, amelyek hasznosak lennének a telemetria számára egy célelfogás során, bár kevésbé ideálisak. Sajtóközleményében a Lockheed Martin a berendezés távolságmeghatározó képességét az emberi binokuláris látáshoz hasonlítja, melynek során két szem gyors mélységérzékelést és 3D-s látást biztosít számunkra.

Lényegében két F-15-ös összeállt egy légvédelmi misszió során, és kiszámította a pontos rakétaindítási adatokat anélkül, hogy a fedélzeti radarra kellett volna támaszkodniuk, amely bizonyosan felfedte volna pozíciójukat. Az IRST21-es célja a repülőgépeknek és egyéb légi fenyegetéseknek az érzékelő hatótávolságán belüli észlelése és követése. Ez a megoldás fokozza a Legion Pod-al felszerelt negyedik generációs vadászgépek képességeit. A negyedik generációs gépek így képesek a látótávolságon kívüli célpontokat viszonylag rejtve elfogni. Ez különösen igaz, ha az elfogást személyre szabott taktikával és elektronikus hadviselési képességekkel kombinálják.

Ennek előnyei jelentősek lehetnek, mert a fedélzeti radar bekapcsolása nélkül a vadászgép a lehető leghosszabb ideig észrevétlen maradhat, különösen nagy távolságokon, ezért az eszköz valószínűleg fontos lesz a túlélés szempontjából. A Legion alkalmazása egyesítve a nagy hatótávolságú rakéták képességeivel, amiben az F-15C az utóbbi időben élen jár, különösen kedvező.

A Legion berendezést szállító F-15C harci potenciáljának növelése mellett az adatkapcsolattal rendelkező érzékelő által gyűjtött nagy távolságban lévő célokról szerzett adatokat más platformokkal is képes megosztani. Például a Legion-al rendelkező F-15-ök vagy F-16-ok megoszthatják a megszerzett céladatokat az F/A-18E/F Super Hornetekkel, amelyek számára a Lockheed Martin szintén szállítja az IRST21-et a haditengerészeti fejlesztés részeként. Ezen túlmenően az IRST képessége hozzá fog járulni ahhoz, hogy a légtér passzív módon szituációs szempontból figyelemmel kísérhető legyen, amely „szituációs képhez” több harci gép is hozzáférhet a hálózaton keresztül.

Eredeti formájában a Legion Pod adatkapcsolat meghatározott hullámformát használ, amelyet Tactical Targeting Network Technolgy[2]-nak vagy TTNT-nek neveznek.  A Légion berendezés a céladatokat a TTNT-n vagy a repülőgép meglévő adatlinkjein keresztül továbbíthatja a Joint All-Domain Command and Control[3] (JADC2) és az Advanced Battle Management System[4] (ABMS) hálózatokba a döntéshozók számára.

A TTNT, amelyet először az EA-18G Growler rádióelektronikai támadó repülőgépeken használtak, rövid idő alatt fontos eszközzé vált. A haditengerészet Super Hornetjei szintén hozzáférést kapnak a TTNT hálózathoz a Block III-as változatra való frissítés során.

A meglévő repülőgép adatkapcsolat helyett a Legion használata bizonyos előnyökkel járhat, nem utolsósorban azzal, hogy a régi rendszereknek gyakran vannak korlátai sávszélesség tekintetében. Az általuk feldolgozott adatoknak át kell menniük a repülőgép fedélzeti küldetési számítógépén is, amelynek már eleve több adatforrás adatait kell feldolgoznia. Ha az adatkapcsolatért a konténerbe épített berendezés felel, akkor ez az egész folyamatot elvégzi, a konténer számítógépe gyorsan és függetlenül képes kiszámolni a céladatokat.

A Legion adatkapcsolat segít csökkenteni pilóták munkaterhelését, így ők a legfontosabb feladatokra összpontosíthatnak a sikeres küldetés érdekében. A Legion adatkapcsolati képessége tovább csökkenti azt az időt, amire a pilótának szüksége van a fegyverek aktiválásához.

A TTNT adatkapcsolat beépítése és csatlakoztatása a Legion-hoz egyszerűen végrehajtható. Az eszközt célszerűen úgy tervezték, hogy az szükség esetén lehetővé tegye további berendezések elhelyezését a konténerben.

Ezt szem előtt tartva, Lockheed Martin most rövid távú terveket készített adatkapcsolattal épített Legion integrálására az F-16-os rendszeréhez, majd demonstrálta az F-15 és az F-16-os közötti IRST-adattovábbítási megoldásokat, valamint céladatok továbbítását más „meg nem határozott egyéb platformok” és fegyverrendszerek között.

F-16-os többcélú vadászgép Legion IRST berendezéssel Kép: US AIR FORCE

A TNTT adatkapcsolat már része volt annak a csomagnak, amelyet a Lockheed Martin bemutatott az F-35-ös és az F-22-es gépek összekapcsolására a Legion egyéb felhasználási lehetőségei mellett, azon túl, hogy csak az IRST-adatokat továbbítana.

Valójában, bár a koncepció kezdeti bemutatása a TTNT-vel történt, már gondolkodnak azon, hogy különféle kommunikációs képességeket kívánnak elhelyezni a konténerben. A nyitott architektúrának köszönhetően további elektronikus berendezések, vagy rádiók hozzáadása a meglévő kialakításon belül könnyen megvalósítható.

Ez előkészítheti az utat, hogy ez a konténerbe épített elektronikai készlet biztosíthatja az ötödik és negyedik generációs harci gépek kommunikációjához szükséges adat-transzformációt, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Talon Hate konténert használták az F-15C/D-nek F-22-el vadászgéppel, hajókkal, műholdakkal, vagy szárazföldi egységekkel való kommunikáció céljára.

Ilyen esetekben egy jövőbeli, adatkapcsolattal rendelkező Legion Pod nemcsak rendkívül pontos célzási adatokat szerezhet és oszthat meg, hanem lehetővé teheti a különböző légi platformok számára, hogy új módon, vagy korábban nem megvalósítható módszerekkel kommunikáljanak egymással.

Az adatkpcsolat hozzáadásával, akár TTNT vagy kommunikációs átjárón keresztül, a negyedik generációs repülőgépek képesek lesznek támogatni az ötödik generációs légiharcot.

Amellett, hogy a Legion segíti a légiharc szempontból kritikus adatok áramlását a pilóta vezette repülőgépek között, a Lockheed Martin felvetette annak lehetőségét is, hogy kommunikáció segítségével támogassák a pilóta vezette és a pilóta nélküli gépek közötti csapatmunkát is, amely koncepció egyre inkább élővé válik az amerikai hadsereg összes ágával.

A Legion IRST berendezés a póttartály orr-részébe integrálva Kép:Lockheed Martin

Az IRST21-et és a Legion-t a Boeing és a légierő választotta ki 2017-ben az Eagle Integrated IRST programhoz. A dedikált adatkapcsolat azonban jelenleg nem része a programnak, ezért a Lockheed Martin saját belső finanszírozással működik együtt a Nemzeti Gárdával a Legion képességének fejlesztésében és tesztelésében, többek között az Northern Edge hadgyakorlat során. A vállalat szerint az érdeklődés a Védelmi Minisztérium részéről nőtt, mióta a berendezést bemutatták a hadgyakorlaton.

A Legion berendezések ilyen módon történő összekapcsolása minden bizonnyal jelentősen növeli az érzékelő és a kommunikációs képességeket, és utat jelenthet a Legion adatmegosztási képességeinek bővítése felé a jövőben is. A nagy érzékenységű érzékelők képességei egyesítve a valós idejű adatmegosztással, a rendszerben lévő 4. generációs többcélú vadászgépeket az 5. generáció szintjéhez közelíti, de legalábbis jó támogatást nyújthatnak az 5. generációs gépeknek.

Szerző: Dobos Endre

Forrás: The War Zone


[1] Joint All Domain Operation-JADO: minden terület (légi, vízfelszíni, szárazföldi,) együttműködése a harctevékenység során

[2] Tactical Targeting Network Technolgy-TTNT: taktikai célzási hálózati technológia

[3] Joint All-Domain Command and Control-JADC2: minden terület (légi, vízfelszíni, szárazföldi,) együttműködése és      irányítása a harctevékenység során

[4] Advanced Battle Management System-ABMS: fejlett harcászati menedzsment rendszer

Friss írások

Checkmate az új orosz egy hajtóműves ötödik generációs vadászgép

Oroszország ma bemutatta új, könnyű/közepes vadászgépét, amelyre egy csillogó médiahadjárat hívta fel egy nappal korábban az érdeklődők figyelmét. Tegnap először volt látható...

Az amerikai légierő hatodik generációs repülőgépe többcélú harci gép lesz

Charles Q. Brown tábornoknak és kollégái előtt fontos, stratégiai jelentőségű feladatok állnak. A 29 éves átlagéletkorú légiflottát rövid időn belül le kell...

A Szuhoj elkészíti az első egyhajtóműves hatodik generációs többcélú harci gépét

Az RIA Novosztyi orosz állami média bejelentette, Oroszország a Szu-57-es fejlesztése során nyert tapasztalatokat felhasználva elkészíti a világ első egyhajtóműves hatodik generációs...

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és...

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...