Kezdőlap A katonai repülés jelene Körvonalazódik Dél-Korea következő generációs harci gépe

Körvonalazódik Dél-Korea következő generációs harci gépe

Kategória

A nemrégiben közzétett fotók és videók szerint formálódik Korea KF-X következő generációs hazai építésű vadászgép prototípusa, amelyet a Korea Aerospace Industries (KAI) épít Sacheonban. A 7,4 milliárd dollár költségvetésű fejlesztő programban a Lockheed Martin szorosan együttműködik a KAI-val, hogy a prototípus 2021 áprilisában valósággá váljon.

Eddig a törzs és a szárnyak nagy része elkészült, így a főbb részegységeket most egy speciális nagy pontosságú berendezés segítségével illesztik össze. A törzs három fő alkotóelemben készült el: a törzs mellső része a pilótafülkével; a törzs középső része egy egységben a szárnnyal, és a törzs farokrész, amelyre később felszerelik a vezérsíkokat.

A részegységek az összeillesztés fázisában Kép: KAI

A képek tanúsága szerint a sárkányszerkezet nagy része alumíniumból épül. Ez meglepő, mert a következő generáció harci gépeinek építése során a gyártók nagy mennyiségben alkalmaznak szénszálas kompozit anyagokat. Ennek az előnye, hogy a fejlett kompozit konstrukció segít csökkenteni a visszavert radarjeleket, ugyanakkor könnyű és erős repülőgépszerkezetet biztosít.

Az új generációs társaihoz – a kínai FC-31-hez, az indiai Advanced Medium Combat Aircraft-hoz (AMCA) és a török TF-X-hez – hasonlóan a KF-X kifelé döntött, osztott függőleges vezérsíkkal rendelkező, többcélú harci gép, amelynek külső megjelenése és konfigurációja erősen hasonlít a F-22 Raptorhoz. A KF-X szívócsatorna nyílásainak kialakítása különösen emlékeztet az F-22-esre. A képeket nézve felvetődhet a kérdés, hogy a Lockheed Martin felhasználta-e az F-22-es tervrajzait a KF-X tervezési fázisában.

A KF-X makettje a szélcsatornában Kép: KAI

A KF-X teljesítményadatai szerint az új gép jobb kinematikai teljesítményt nyújt, mint az F-16C. A tervadatok szerint, a gép maximális sebessége 2200 km/h, a hatótávolsága 2900 km, valamint a teljes hasznos teherbírása 7700 kg, melyek jelen pillanatban számított értékek.

A prototípusnak két F414-GE-400K típusjelzésű hajtómű – ami a GE Aviation F414-es széria speciálisan átalakított változata – biztosítja majd a repüléshez szükséges 97,9 kN tolóerőt. A GE Aviation 2020 májusában szállította az első F414-GE-400K erőforrást a prototípushoz. A gyártó vállalat szerint a KF-X a jelenlegi repülőgépekhez képest lényegesen jobb harcászati képességekkel, nagyobb hatótávolsággal és hosszabb élettartammal rendelkezik majd.

A törzs orr-része a kabinnal és a szívócsatorna mellső szekciójával Kép: KAI

A GE Aviation 240 darab F414-es szériájú hajtóművel és szükséges pótalkatrészekkel látja el Dél-Koreát. Ugyanennek az hajtóműnek a változatait használják az F/A-18E/F Super Hornet, az EA-18G Growler, a svéd JAS 39E/F Gripen, és az indiai Tejas Mk.2 harci gépekben. Mindazonáltal ennek a hajtóműnek a tolóereje elmarad az F-22-esbe épített hajtómű tolóerejétől, de ami még fontosabb, hogy amikorra a szériagép elkészül, ez a hajtómű elavulttá válik. Az európai és az amerikai következő generációs gépekben a jelenlegi kétáramú hajtóművek helyét átveszik az adaptív ciklusú hajtóművek.

2019 novemberében az európai MBDA Missile Systems bejelentette, hogy szerződést írtak alá a ramjet hajtóművel rendelkező, nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétának, a Meteornak a KF-X fegyverzeti rendszerébe integrálásáról. “Dél-Korea az MBDA stratégiai partnere, és büszkék vagyunk arra, hogy a Meteor biztosítja a KF-X számára a világ leghatékonyabb légiharc támadó képességet” mondta Éric Béranger elnök-vezérigazgató.

A Meteor rakétát kiegészíti az infravörös önirányítású IRIS-T kis hatótávolságú levegő-levegő rakéta, amelyet a német Diehl Defense gyárt. Ezen rakéták mellett a repülőgépnek beépített 20 mm-es M61 Vulcan gépágyúja is lesz, amelyet a tervek szerint a törzs bal oldalán helyeznek el.

Ennek az évnek az elején Dél-Korea kiválasztotta azokat a precíziós irányítású bombákat, amelyeket a KF-X-be kíván integrálni. Ezek közé tartoznak a Boeing GBU-31 és GBU-38/B ballisztikus (JDAM), a GBU-54/B és a GBU-56/B lézeres JDAM-ok, valamint a GBU-39/B kis átmérőjű Bomb I (SDB I), valamint a Raytheon GBU-12 Paveway II bomba. Mindezeket a fegyvereket már használja a Koreai Köztársaság Légiereje, de a KF-X-el való integrációs folyamat várhatóan hat-hét évig is eltart.

A KF-X koncepció grafikája a harci gépet külső függesztésű, célzást és navigációt segítő konténerekkel ábrázolja, amely megoldást a lopakodó jellemzők magas szinten tartása érdekében az F-22-es és az F-35-ös tervezője nem alkalmazott. Ezeknek a rendszereknek a külső függesztményként való alkalmazása, fontos lehet abban az esetben, amikor a repülőgépnek nem szükséges a lopakodó képesség. Ez ugyanakkor lehetőség az új, vagy továbbfejlesztett szenzorok, vagy más rendszerek gyorsabb integrálására a repülőgép sárkányszerkezetének jelentős változtatása nélkül is. Másként megfogalmazva, a fenti két rendszer az amerikai lopakodókban olyan érzékeny technológiákat tartalmazhat, amelyek nem hozzáférhetők Dél-Korea számára abban a formában, hogy a sárkányszerkezeten belül legyenek elhelyezve. 

A KF-X aktív AESA radarját Dél-Koreában fejleszti a Hanwha Systems. Ez a cég viszont az izraeli Elbit Systems-el szerződött, hogy terepkövető/terepkerülő technológiát biztosítson a repüléstechnikai csomaghoz. A Hanwha, az Elta Systems és a Dél-Koreai Védelmi Fejlesztési Ügynökség (ADD) részvételével egy technológiai demonstrátor gépre telepítve, repülés közben tesztelték a fedélzeti radart Izraelben és Dél-Koreában.

A Hanwha infravörös felderítő és célkövető (IRST)[1] rendszert is fejleszt a gép számára. Az IRST a radar alternatíváját kínálja az ellenséges repülőgépek passzív felderítésével és nyomon követésében, beleértve a lopakodó típusokat is. Ezek a rendszerek nagyon hasznosak olyan környezetben is, ahol nagy az elektronikus zavarás esélye, ezért ezek a berendezések egyre inkább a vadászgépek szabványaivá válnak.

A KF-X fejlesztése 2016 januárjában kezdődött, előzetes tervezése pedig 2018 júniusában zárult le. A gép kritikus tervezési felülvizsgálata 2019 szeptemberében fejeződött be, majd egy makett debütált a szöuli Nemzetközi Repülési és Védelmi Kiállításon.

2019 végén a KAI megkezdte az első prototípus gyártását, hogy az új gép 2021 áprilisában bemutatható legyen. Hat prototípusnak és 15 hajtóműnek kell rendelkezésre állnia a 2021 végén kezdődő, és várhatóan 2026-ig tartó tesztprogramban. Az első repülést 2022 májusára tervezi a gyártó vállalat. A hat prototípus-vadászgép várhatóan négy együlésesből, és két kétülésesből áll majd.

Ha minden a tervek szerint alakul, Szöul arra számít, hogy már 2024-ben aláírhatja a szerződést a KF-X gyártására, amit 2026-ban az Blokk 1-es változat követ még a tesztkampány lezárása előtt.

A légierő 120 darab KF-X vadászgépre számít, amellyel a meglévő F-4E Phantom II és F-5E/F Tiger II flottát 2032-re tervezi lecserélni. Nagy kérdés, hogy Dél-Korea képes lesz-e teljesíteni ezt a célt. Egy új vadászgép fejlesztése a semmiből nem egyszerű feladat, és ezt gyakran késések és költségtúllépések nehezítik, különösen, ha a gép lopakodó technológiával készül.

Úgy tűnik, hogy Dél-Korea egy nem túl ambiciózus megközelítést fogalmazott meg a KF-X programban, és arra törekszik, hogy az első változat rövid időn belül a prototípus fázisába kerüljön. Az a döntés, hogy a teljes belső fegyvertároló rekeszek kialakítását kihagyják első fejlesztési lépcsőben, azt eredményezi, hogy a gép eleve kevésbé lesz lopakodó, de jelzi az alacsonyabb kockázatú fejlődési megközelítést.

A tözs farokrészre később szerelik fel a függőleges vezérsíkokat Kép: KAI

A dfejlesztők várhatóan további Blokk frissítéseket hajtanak majd végre, amelyek fokozatosan csökkentenék a vadászgép által visszavert radarjelet. Ez természetesen azzal a kockázattal jár, hogy a repülőgép teljes potenciáljának kiaknázása hosszúra nyúlik és számos átalakítást kell kidolgozni a gépen.

A KAI reményei szerint több mint 350 példányt tud majd eladni saját vadászgépéből az exportpiacon. Dél-Korea régóta abban reménykedik, hogy Indonézia 50 darabot vásárolna az új típusból. Eredetileg Indonézia elkötelezte magát a KF-X teljes fejlesztési költségének 20% -ára, azóta azonban Jakarta megpróbálta újra tárgyalni a programban való részvételét, és állítólag fizetési elmaradása van.

A KAI figyelemre méltó export-sikert aratott a T-50, TA-50 és FA-50 Golden Eagle fejlett oktató- és könnyű harci repülőgépeivel. A KF-X-hez hasonlóan a Lockheed Martin segített ezeknek a gépeknek a tervezésében is. A vállalat reméli, hogy megismételheti a korábbi eladási siker egy részét a KF-X-szel. Azonban az Egyesült Államok által szállított hajtóművek miatt blokkolhatják a gép exportját, ha azok szembe mennek Washington külpolitikai célkitűzéseivel.

Vannak azonban más tényezők, amelyek felgyorsítják a KF-X vadászgép útját a szolgálatba lépés felé. Azzal, hogy Európában gyártott levegő-levegő rakétákat és Izraellel közösen fejlesztett radart alkalmaz a repülőgép fedélzeti rendszeriben, Szöulnak nem kell az Egyesült Államokban gyártott fegyverek és haditechnikai eszközök beszerzési engedélyére várnia. A gép lépcsőzetes fejlesztése szintén felgyorsítja a folyamatot a kezdeti szakaszban, lehetővé téve a fegyvertároló rekeszből történő fegyverindítás és szétválasztási kísérletek elhalasztását a Blokk 2-es verzió elkészültéig.

A tervezési együttműködés a különböző beszállítókkal szintén elősegíti a vadászgép gyorsabb üzembe helyezését. Bárhogy is alakuljon, a KAI számára minden bizonnyal jelentős fejlődést jelent a KF-X program végrehajtása, mely sok sikert hozhat a jövőben.

A táblázatban az F-22-es és a KF-X harci gépek összehasonlító adatai mutatják a két gép közötti jelentős méretbeli különbséget:

 F-22KF-X
Hossza; m18,9215,2
Szárnyfelület: m278,0437,1
Szárny fesztáv; m13,569,8
Üres tömeg: kg197009300
Maximális tömeg: kg3800020900
Üzemanyag tömege: kg82003600
Hajtómű tolóerő: kN11697,9

Írta: Dobos Endre

Forrás: The War Zone, The national Interest, Wikipedia


[1] IRST – Infra Red Search and Track: infravörös felderítő és követő berendezés

Friss írások

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és...

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...

Az F-15EX új, nagy méretű és hatótávolságú levegő-levegő rakétát tesztelt

Az Egyesült Államok légiereje célzott arra, hogy egy új, nagyon nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta fejlesztésén dolgozik, amelynek hordozójaként az F-15EX Eagle II-t...

A modernizált erőteljes orosz Mi-28NM helikopter

A Mi-28-as, a vaskosabb hidegháborús Mi-24 Hind utódja és az amarikai Apache orosz megfelelője, az 1980-as évek elején készült, de most huszonegyedik...

Hogy biztosítja az amerikai légierő a harci gépeinek egymás közti kommunikációját?

A jövőbeni harctevékenységre az erős hálózatközpontú berendezkedés lesz jellemző. Az azonos oldalon harcoló vízfelszíni, szárazföldi és légi tevékenységet folytató egységek információt adnak...