Kezdőlap A katonai repülés jelene Kína hamarosan elkészítheti saját, nagy teljesítményű sugárhajtóműveit

Kína hamarosan elkészítheti saját, nagy teljesítményű sugárhajtóműveit

Kategória

Kína által gyártott turbinalapátok több száz Celsius fokkal magasabb hőmérsékletet képesek elviselni, mint az általános fémötvözetek olvadáspontja.

A kínai mérnöki munka olyan fejlett lett, hogy a német gázturbinás hajtóműgyártás hamarosan jelentős lendületet kaphat Kínából.

Kínai tisztviselők tárgyalásokat kezdtek kifinomult repülőgépgyártási technológiák és gyártóberendezések értékesítéséről Németország számára, nagy teljesítményű gázturbinás hajtóművek gyártására.

Amilyen intenzíven Kína építi kereskedelmi és katonai repülési iparát, a nemzet jelentős mérnöki áttöréseket hajtott végre, leginkább a turbinalapátok gyártása terén, amelyek az üzemanyag égéséből származó hőt tolóerővé alakítják. A turbinalapátok a repülőgép egyik legkritikusabb alkotóelemét képezik, amelyek meghatározzák a hajtómű üzembiztonságát, teljesítményét és tartósságát.

A kínai mérnökök új eljárásokat fejlesztettek ki, amelyekkel könnyebb és erősebb turbinalapátokat készíthetnek üreges szerkezettel, egykristályos ötvözetekből. Ezek anyaga ellenáll a magas hőmérsékletnek, az alkalmazott speciális bevonat pedig megkönnyíti a lapát hűtését. Ez a fejlődés azt eredményezte, hogy a kínai turbinalapátok több száz Celsius fokkal magasabb hőmérsékletet képesek elviselni, mint az általános fémötvözetek olvadáspontja.

Mindezek a fejlesztések állnak a Németországba történő esetleges értékesítés középpontjában, olyan gyártóberendezésekkel együtt, amelyek lézertechnológia alkalmazásával készítenek finom furatokat a turbinalapátokba, hogy a légáram intenzitásának növelésével javítsák a lapátok hűtését.

“A hajtóműveink bizonyos referenciaértékeknél felülmúltak németországi hajtóműveket” – mondta a tárgyalásokon részt vevő névtelen forrás a South China Morning Postnak. “A németek látták ezt és növekvő érdeklődést mutattak a technológiánk iránt.”

Az értékesítésről folytatott megbeszélések még mindig korai szakaszban vannak, de pusztán a megállapodás lehetősége Németországgal egyben Kína jelentős győzelme lenne. Németország hozta létre a világ első sorozatgyártású gázturbinás hajtóművét, és mely nemzetet régóta nagy tisztelet övez tervezési és gyártási képességei miatt. Kína ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hírneve eltolódjon az olcsón előállított másolatoktól a csúcskategóriás innováció felé.

A repülőipar és az űrkutatás a „Made In China 2025” kezdeményezés egyik kulcsfontosságú ágazata, amely hatalmas kormányzati beruházásokat igényel a virágzó, önellátó hazai ipar létrehozása érdekében. De jóval a kezdeményezés bejelentése előtt Kína keményen dolgozott a belföldön előállított katonai repülőgépek fejlesztésén.

2011-ben Kína lenyűgözte a világot a J-20-al, a nemzet első lopakodó vadászgépével, amely az amerikai F-22 Raptor riválisa. A J-20-al Kína az Egyesült Államok után a második nemzet lett, amely taktikai lopakodó vadászgépet állított szolgálatába.

Alig három évvel később Kína nyilvánosságra hozta a J-31-es lopakodó többcélú harci gépet, amely meglehetősen hasonlít az amerikai gyártású F-35 Joint Strike Fighter-re. Az elemzők szerint a kínaiak az F-35-ös ellopott tervrajzi alapján készítették a J-31-et.

Kína ötödik generációs vadászgépei jelenleg orosz hajtóművekre támaszkodnak, ám a közelmúltbeli eredmények lehetővé tették a nemzet számára, hogy saját gyártmányú hajtóműveket állíthasson elő.

Kína rhenium-nikkel szuperötvözet felhasználásával készíti a legmagasabb hőmérsékletnek kitett hajtómű elemeket. Egyes források szerint a J-20-as vadászgép számára épített WS-15-ös turbofan hajtómű teljesítményadataiban összemérhető az amerikai F-119-es hajtóművel.

Amint Kína a kereskedelmi repülőgépek felé fordítja figyelmét, csak idő kérdése, mikor kezdi el gyártani saját sugárhajtóműveit polgári használatra.

Kína intenzív ipari felemelkedése során korábban a német repülőgépgyártókhoz fordult szellemi tulajdon, és ipari know-how megszerzése érdekében. 2013-ban Kína megszerezte a németországi Thielert Aircraft Engines vállalatot, miután az csődbe ment. A megállapodás magában foglalta a Thielert technológiáját, gyártó létesítményeit és berendezéseit.

2018-ban Kína megvásárolta a Cotesa GmbH-t, egy innovatív német repülőgépgyártó vállalatot, amely szénszálszövetből készült alkatrészek beszállítója az Airbus és a Boeing vállalatoknak.

Az üzletkötést egy időre felfüggesztették, amíg a német kormány felülvizsgálta azokat az újonnan bevezetett szabályokat, amelyek nagyobb jogosultságot adnak az államnak a külföldi felvásárlások megakadályozására.

Ezeket a szabályokat egyre növekvő aggodalmak közepette fogadták el a kínai társaságok, amelyek olyan érzékeny iparágakban működő német és más uniós vállalatokat szereztek meg, mint a repülés, a robotika és a számítógépes chipek.

Kína azon terve, hogy Németország gázturbinás hajtóművei számára turbinalapát-technológiát szállít valószínűleg hasonló akadályokkal néz szembe, mivel Németország a Pratt & Whitney, a General Electric és más amerikai hajtóműgyártók partnere.

Függetlenül a cégfelvásárlásoktól, nyilvánvaló, hogy Kína hamarosan elit szereplőjévé válik a gázturbinás hajtóműgyártók szűkkörű klubjának.

Hajtómű típusWS-15F119
Max. tolóerő; kN142137,9
Kétáramúsági fok0,382:10,3:1
Sűrítési viszony28,71 
T3-as hőmérséklet: C°1477 
Maximális átmérő; m1,021,2
Maximális hossz; m5,055,16
Tömeg; kg1862,31800
Tolóerő/tömeg viszony1011,7
A kínai WS-15-ös és az amerikai F119-es hajtóművek összehasonlító táblázata

Írta: Dobos Endre

Forrás: The National Intereest, Business Insider, China Military

Friss írások

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és...

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...

Az F-15EX új, nagy méretű és hatótávolságú levegő-levegő rakétát tesztelt

Az Egyesült Államok légiereje célzott arra, hogy egy új, nagyon nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta fejlesztésén dolgozik, amelynek hordozójaként az F-15EX Eagle II-t...

A modernizált erőteljes orosz Mi-28NM helikopter

A Mi-28-as, a vaskosabb hidegháborús Mi-24 Hind utódja és az amarikai Apache orosz megfelelője, az 1980-as évek elején készült, de most huszonegyedik...

Hogy biztosítja az amerikai légierő a harci gépeinek egymás közti kommunikációját?

A jövőbeni harctevékenységre az erős hálózatközpontú berendezkedés lesz jellemző. Az azonos oldalon harcoló vízfelszíni, szárazföldi és légi tevékenységet folytató egységek információt adnak...