Kezdőlap A katonai repülés jelene Kína 2035-ig hatodik generációs vadászgépet épít

Kína 2035-ig hatodik generációs vadászgépet épít

Kategória

H

Kína sem kíván lemaradni a hatodik generációs vadászgépek felé tartó globális versenyben, és 2035-re várhatóan saját, következő generációs vadászgépeket épít, mondta egy vezető kínai repülőgép-szakember.

Kína hatodik generációs vadászgépét legkésőbb 2035-ig megépítik, mondta Wang Haifeng, a Chengdu Repülőgépkutató és Tervező Intézet vezető tervezője, aki részt vett a J-20-as és a J-10-es vadászgépek fejlesztésében is írta a Xi’an- nemzeti védelmi iparágakról Japán folyóirat.

A hatodik generációs vadászrepülőgép olyan új képességekkel fog rendelkezni, amelyek lehetővé teszik egy drónraj központi irányítását, a mesterséges intelligencia alkalmazását, és a még nagyobb lopakodási képesség aerodinamikai tervezés útján történő megvalósítását.

Új technológiák, mint például a lézer, az adaptív ciklusú gázturbinás hajtóművek, és a hiperszonikus fegyverek, szintén fontos részei lehetnek az új repülőgépnek, mondta Wang, megjegyezve, hogy Kína ezen funkciók közül kiválaszt néhányat, és alkalmazza a repülőgépen, hogy az a lehető legjobban megfeleljen Kína igényeinek.

A Reuters nem régen jelentette be, hogy Franciaország és Németország közösen építi meg új generációs vadászgépét, amely várhatóan 2040-ig szolgálatba áll. Hasonlóan az Egyesült Királyság 2018. júliusában jelentette be a Tempest nevű hatodik generációs vadászgép fejlesztési programját, és felkérte Indiát, hogy csatlakozzon társfejlesztőként a programhoz, írta meg a Business Standard.

Más országok, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, és Japán is, nemrég arról számoltak be, hogy saját, hatodik generációs vadászgépet fejlesztenek. Ezek a vadászgépprojektek egyelőre koncepció stádiumban vannak, de a 2030-as vagy 2040-es évekre szolgálatba állnak ezen az országok légierejének állományában.

Elemzők szerint ez a generációs szakadék annyit jelent, hogy a hatodik generációs harci gépek könnyedén hozhatók létre ötödik generációs gépekből. Így az amerikai F-22-esből és F-35-ösből, valamint a kínai J-20-asból nem túl jelentős átalakítással elérhető a hatodik generációs szint.

Bár Kína még hivatalosan nem jelentette be tervét a következő generációs harci repülőgépéről, ami aligha lephet meg bárkit is, mivel az ország ritkán jelenti be fegyverzet fejlesztési elképzeléseit, így előfordulhat, hogy már javában folynak a kapcsolódó kutatások és fejlesztések, mondta egy magát megnevezni nem kívánó pekingi katonai szakértő a Global Times-nak.

A kínai hagyomány az, hogy a légierő rendelkezzen egy generációval szolgálatban, a következő generáció legyen fejlesztés alatt, és az azt követő generáció  pedig tanulmányozás alatt. Most, hogy a J-20-as ötödik generációs vadászgép már szolgálatban áll, egy új repülőgép fejlesztése bizonyára folyamatban van, szakértői vélemények szerint.

„Az új vadászgépek generációs szabványait elsősorban a nyugati országok határozzák meg, de nem a jövőbeli szabványokat”, mondta a J-20-as vezető tervezője Yang Wei egy kínai televíziós műsorban, megjegyezve, hogy Kína a jövőben valódi innováció révén az eddigiektől nagyon eltérő repülőgéppel jelenik meg.

Kína egy 6.620 tonna tömegű és 17.000 köbméter térfogatú folyamatos transzonikus sebességű szélcsatornát épített, melynek fontos szerepe lesz az ország jövőbeni vadászrepülőgépe alakjának létrehozásában.

Kínában a repülőgépgyártás két nagy holding irányítása alá tartozik, a China Aviation Industires Corporation I. és a China Aviation Industires Corporation II-höz, melyek ellenőriznek több mint 100 ipari vállalatot, 33 kutatóintézetet, 42 további alvállalatot és intézetet, mindezt összesen 400.000 dolgozóval. Forgalmuk 2003-ban 10 milliárd US$ volt. A Shenyang Aircraft Corporation gyártja a kéthajtóműves harci gépeket, míg a Chengdu Aircraft Industry Group az egyhajtóműveseket.

A Kínai katonai ipar egésze szenvedett a Tienanmen-korszak miatt a katonai felszerelések eladására vonatkozó tilalomtól. A professzionális hajtóműgyártók nem voltak hajlandók átadni az érzékeny technológiát, megakadályozva Kínát abban, hogy legális úton szerezze be a hajtóműveket, ezért a szokásos útját használta a technológiai szakadék áthidalásának: másolásba kezdett.

A kínai védelmi ipari bázis hírhedt a külföldi formatervezési minták „kölcsönzéséről”, különösen a repülőgépiparban. A kínai modern vadászrepülő flotta majdnem teljes egészében úgy készült, hogy közvetlenül másoltak külföldi modelleket. A J-10-est az izraeli Lavi és az amerikai F-16-os, a J-11-es az orosz Su-27 klónja, a JF-17-es a szovjet MiG-21 modern változata, míg a J-20-as jó közelítéssel hasonlít az F-22-hez, és végül a J-31-esről széles körben úgy vélik, hogy nagyban támaszkodik az F-35-ös Strike Fighter-től szerzett technológiára.

 Ezzel a módszerrel Kína időt és pénzt takarít meg a kutatás és fejlesztés területén, lehetővé téve a PLAAF korszerűsítését a versenytársak költségeinek töredékéért. Azonban ez a technológiai megközelítés súlyos hiányosságokat visz a rendszer működésébe, mivel hiányoznak alapvető kutatási eredmények. Ezt a problémát jól illusztrálja, hogy Kínának folyamatosan problémái vannak a jó minőségű gázturbinás hajtóművek gyártásával.

A technológiai hibák, és hiányosságok problémája az alapoknál van, hogy a tolvajnak hiányzik a humán tőkéje, amelyek a rendszer gyártásához, és összeszereléséhez szükségesek. Ennek hiányában a külföldi rendszerek másolása költséges, és időigényes folyamattá válik, mivel a gyártási eljárásokat a semmiből kell fejlesztenie. A legrosszabb esetben az ismeretek hiánya nem megfelelő alkatrészekhez vezethet, amelyek csökkentik a rendszer képességeit és megbízhatóságát.

Az 1990-es és 2000-es évek során a kínai erőfeszítések az orosz sugárhajtóművek másolására rendkívül rövid élettartamú, és az orosz hajtóművek teljesítményénél jóval gyengébb hajtóműveket eredményeztek. Az ilyen saját gyártású sugárhajtóművek még ma is komoly gondot okoznak a PLAAF vadászgépek gyártásában. Az ötödik generációs vadászgépek repülési paraméterei is gyengébbek, mint az amerikai ellenfeleinek. A problémát tovább bonyolítja, hogy Oroszország óvatossá vált, és nem biztosít az AL-31-nél magasabb technológiai színvonalat képviselő erőforrást.

A Su-35-ös AL-41F1S hajtóműve, vagy más kódolással ALS-117S, kivételesen erőteljes tolóerő-vektor elfordítású hajtómű, mely kvantumugrást jelent a némileg idősebb AL-31-eshez képest. Kína eredetileg az ALS-117-es, mint önálló termék iránti érdeklődését fejezte ki, azonban Oroszország a hajtómű önmagában történő exportálását elutasította, így Kína számára csak Su-35-ös gép komplett megvásárlása jelenthette a megoldást.

A J-15-ös anyahajó fedélzeti vadászgép

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy kiterjedt ipari védelem biztosítsa az ALS-117-es hajtóművet a kínai ipari másolástól. Tekintettel arra, hogy Kína megkérdőjelezi a szellemi tulajdon tiszteletben tartását, valószínű, hogy megpróbálják lemásolni az ALS-117-es egyes részeit, bár ez nehezebb, mint amilyennek hangzik. Orosz források állítják, hogy szinte lehetetlen elérni a hajtómű „szívét” anélkül, hogy az egész egységet tönkre tennék. Ezen kívül Kína nehézségei a korábbi saját építésű WS-10-es hajtóművel, és a gyenge végeredmény annak ellenére, hogy a forrás AL-31-es hajtómű összes dokumentációja rendelkezésükre állt, és az eredmény nem lett magas színvonalú azt mutatják, hogy a külföldi hajtómű modellekhez való hozzáférés nem feltétlenül eredményezi azonnal hasonló minőségű hajtómű előállításának képességét.

A PLAN (Kínai Haditengerészet) elégedetlen a J-15-ös hordozó fedélzeti vadászgép teljesítményével, ami aligha meglepő, hiszen a J-15-ös az 1980-as évek közepén szolgálatba állított szárazföldi bázisú orosz Su-33-as vadászrepülő kínai megfelelője. Kína új hordozó flottát épít, és úgy tűnik, hogy a PLAN egy korszerűbb haditengerészeti vadászgépet akar látni a fedélzeten, mint egy adaptált 35 éves platform. Kínát minden bizonnyal aggodalommal tölti el a J-15-ös leszállás során tapasztalt elégtelen stabilitása, ami súlyos probléma az anyahajó fedélzeti repülőgépeknél.

A J-31-es lopakodó vadászgép a kínai ipar által a Chengdu J-20-as vadászgép után kifejlesztett második lopakodó repülőgép. Az elmúlt években a kínai haditengerészet a J-31-essel kapcsolatban az aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a gép teljesítménye nem éri el azt a szintet, ami a beszerzési megrendelés és a szerződés aláírásához elvárt.

Egy ideig úgy tűnt, hogy Kína megpróbálja majd exportálni a J-31-es vadászgépet annak érdekében, hogy betörjön az ötödik generációs vadászgépek rendkívül korlátozott exportpiacára. Jelenleg ezt a piacot teljes egészében a Lockheed-Martin F-35-ös vadászgépe foglalja el, magas költsége, és az exportellenőrzések ellenére. De Kína nem rendelkezik olyan kiváló eladási eredményekkel a jó minőségű vadászgépek exportálása terén (jobb eladási eredményei voltak a középkategóriás repülőgépek esetében), így a J-31-es a maga képességeivel jelentős kockázatot jelentene a lehetséges vevők számára.

Ellentétben az amerikai F-35-el, a kínai J-31-es két hajtóművel rendelkezik, amely vonzóbbá teszi azoknak az országoknak a számára, amelyek haditengerészeti vadászgépeket üzemeltetnek. Ezek a hajtóművek állítólag a JF-17-es által használt WS-13-as hajtóművek továbbfejlesztett változatai. Figyelembe véve, hogy Kína még mindig küzd a J-20-as nagyobb méretű és bonyolultságú hajtóműveivel, hogy tökéletesítse, a J-31-esnél elért eredmény vonzóbbá teheti ezt a gépet. A PLAAF (Légierő) is érdeklődik bizonyos számú J-31-es iránt, mivel a haditengerészet fizeti a fejlesztési, és tesztelési költségek nagy részét.

J-31-es kéthajtóműves kínai lopakodó jellemzőkkel rendelkező kínai vadászgép Kép: Xinhua/Liu Dawei

Megoldandó feladatok azért bőven maradnak a J-31-el kapcsolatban. Míg a sárkányszerkezet erősen hasonlít az F-35-re, kevés okkal feltételezhető, hogy a J-31-es rendelkezik az F-35-ös amerikai lopakodó vadászgép egyedülállóan halálos technológiai képességeivel. Ezen túlmenően a J-31-es fejlesztése további éveket igényel, hogy bevethető legyen, de ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a PLAN-nak tervei lehetnek az első hazai fejlesztésű haditengerészeti vadászrepülővel.

Írta: Dobos Endre

Forrás: The National Interest, Defence News

Friss írások

Milyen érzékelő van az Egyesült Arab Emírségek F-16E/F Block 60 Desert Falcon vadászgépének az orrán?

Úgy tűnik, hogy a repülőgépek egy-egy szerkezete különleges érdeklődést vált ki. Jelen esetben egy bizonyos gömb váltott ki nagy érdeklődést, amelyet a...

Ötvenegy éve történt: hogyan lőttek le izraeli pilóták 5 szovjet MiG vadászgépet 3 perc alatt

1970. július 30-án öt szovjet MiG-21-es vadászgépet lőttek le az izraeli légierő pilótái, mindösszesen három perc alatt. Ha visszatekintünk...

Oroszország új vadászgépe a Szu-75 Checkmate nagy ígéret. Valóban képes lesz elérni a kitűzött célokat?

Múlt hét kedden a Объединённая Авиастроительная Корпорация (OAK) és a Szuhoj Repülőgyár a Moszkvai Repülési és Űrkiállítás (MAKS) nyitónapján bemutatta az új...

A Rafale vadászgép Spectra védelmi elektronikai berendezése blokkolta a Szu-35-ös radarját

Az Egyiptomi Légierő teljes állományára nagy hatást gyakorolt a legutóbbi BVR gyakorló elfogás lefolyása és eredménye, melyben a Szu-35-ös orosz vadászgép játszotta...

Checkmate az új orosz egy hajtóműves ötödik generációs vadászgép

Oroszország ma bemutatta új, könnyű/közepes vadászgépét, amelyre egy csillogó médiahadjárat hívta fel egy nappal korábban az érdeklődők figyelmét. Tegnap először volt látható...