Kezdőlap A katonai repülés jelene Képes-e helyettesíteni az F-35-ös CAS műveletek során az F-16-ost és az A-10-est?

Képes-e helyettesíteni az F-35-ös CAS műveletek során az F-16-ost és az A-10-est?

Kategória

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy az F-35 Lightning II mennyire képes helyettesíteni az F-16-ost és az A-10-est a CAS[1] műveletekben?

A katonai taktikában a közvetlen légi támogatást (CAS) olyan légi akcióként határozzák meg, amely szerint merevszárnyú vagy forgószárnyas repülőgépek légi csapást hajtanak végre ellenséges célok ellen, a baráti erők közelében. A feladat megköveteli az egyes légi küldetések tűzzel való végrehajtását hagyományos, vagy siklóbombákkal, rakétákkal, gépágyúval, géppuskával és akár irányított energiájú fegyverrel.

A Pentagon Műveleti Tesztelési és Értékelési Hivatala teszteket végzett, amely során az F-35-öst szembe állította a régi A-10 Warthoggal és potenciálisan más vadászgépekkel, hogy értékelje a következő generációs repülőgép képességét a katonák földi harcának támogatásában. A tesztek célja az volt, hogy azonosítsák az F-35-ös milyen eszközöket hoz a légi támogatási műveletekbe, és hol marad el a régebbi gépekhez képest.

Abszolút lesznek különbségek abban, ahogy az F-35-ös CAS bevetést hajt végre az A-10-hez képest és ez még egy ok arra, hogy legyen ilyen összehasonlító teszt, hogy világossá váljon, mit jelentenek ezek a különbségek.

Az OT&E[2] megvizsgálta az F-35-ös képességeit és előnyeit más, CAS-küldetést teljesítő repülőgépekkel, mint az F-15 Eagle, vagy az F-16 Viper.

A tervezett összehasonlító tesztek nem példa nélküliek. Az OT&E hasonló kísérleteket végzett az F-22 Raptor és az F-15 Eagle között a Raptor IOT&E során. Ezek a tesztek kulcsfontosságúak az ilyen összetett, új rendszerek képességbeli hiányosságainak meghatározásában.

Az A-10-es tökéletesen alkalmas egy olyan légtérben, amelyet a saját légierő ural, ahol nincsenek ellenséges vadászgépek és légvédelem, amilyen az Afganisztánban végzett CAS-küldetés volt. A Warthog sokféle függesztett fegyvert hordoz, és alacsonyan, lassan is tud repülni. Nincs olyan repülőgép, mint egy A-10-es a támogató küldetés végrehajtása során egy olyan világban, ahol senki sem lő vissza.

Az A-10-el ellentétben az F-35-ös a fejlett technológiájára támaszkodik, hogy a pilóta számára fokozott helyzetismeretet biztosítson a harctér teljes területére kiterjedően.

Az F-35-t azonban úgy tervezték, hogy kihasználja a modern technológia előnyeit, amelyekről a korai A-10-es pilóták álmodni sem mertek. A vadászgép fejlett lopakodási képességgel, integrált avionikával és integrált érzékelő csomaggal lett felszerelve. Eközben a gép új pilótasisakja 360°-os digitális képet ad arról, hogy mi történik a repülőgép körül, lényegében lehetővé téve a pilóta számára, hogy “átnézzen” a pilótafülke padlóján és falain.

A sisak sokkal több, mint egy sisak – a sisak egy munkaterület” – mondta Mark Welsh, a légierő korábbi vezérkari főnöke egy sajtótájékoztatón a Pentagonban. “Ez a csatatér értelmezése, ez a helyzetismeret. Ha ezt a dolgot sisaknak nevezzük, akkor tényleg új szót kell kitalálnunk.”

Mindeközben az F-35-ös bebizonyította, hogy képes közeli légi támogató küldetések végrehajtására éjjel és nappal is.

Az A-10-es gép leváltása sok vitát váltott ki, leginkább a CAS bevetés és az A-10-es körüli tévhitek sorozata miatt. Az elmúlt 20 évben az F-16-os több CAS bevetést hajtott végre, mint bármely más repülőgép, beleértve az A-10-t is. Ha az F-35A nem helyettesítené az A-10-est, az F-16-os akkor is több CAS-küldetést teljesítene, mint bármely más repülőgép. Az az elképzelés, hogy az F-35-ös vagy a nagy sebességgel repülő vadász- vagy vadászbombázó gépek nem képesek CAS-re, egyszerűen téves. Az elmúlt 20 évben a CAS bevetések gerincét a nagysebességű repülőgépek szolgáltatták (2006 óta az összes CAS bevetések 67%-át az F-16-os, az F-18 és az F-15E hajtotta végre).

Vannak olyan területek, ahol az A-10-es jobb, de mire jó egy olyan repülőgép, amely erősen korlátozott a modern harcban? Az A-10-est soha nem arra tervezték, hogy vitatott légtérben működjön, és az Öböl-háború megmutatta, hogy ez a gép mennyire sebezhető. Annak ellenére, hogy feleannyi A-10-es repült, mint F-16-os, az A-10-es jelentős veszteséget szenvedett el, és ötször nagyobb valószínűséggel találták el, mint az F-16-ost. Ez annak ellenére történt, hogy az F-16-osok sokkal sűrűbb SAM-lefedettségű területek felett repültek, beleértve Bagdad belvárosát.

Sérült A-10 warthog Kép: ww2aircraft.net

A helyzet annyira rossz volt, hogy az A-10-est ki kellett vonni a frontvonalakról, és a működését „biztonságos zónákba” történő bevetésekre kellett korlátozni, ahogy azt Chuck Horner[3] tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnoka leírta.

A másik probléma az, hogy az A-10-es rendkívül sebezhető a légvédelmi tűzzel szemben, mert a sebessége korlátozott. Sok A-10-es sérült meg a földi légvédelem tüzétől. Az A-10-eseket visszavonták és Irak kevésbé veszélyes területei fölött vetették be őket. Ez végrehajtható, ha van olyan erőd, amely lehetővé teszi ezt. Ebben az esetben F-16-osok kapták a feladatot, hogy bevetéseket hajtsanak végre a Köztársasági Gárda ellen.

Az Öbölháború nyitotta fel a USAF szemét az A-10-est illetően, amely folyamat azután taktikai változáshoz vezetett. Ha az ellenségnek bármilyen légvédelmi eszköze volt, beleértve a MANPAD-et vagy más légvédelmi eszközt, az A-10-es működését 4600 m feletti magasságra korlátozták. Ez az a hely, ahol az A-10-es működése jelentősen korlátozottá vált, mert olyan korszakban tervezték, amikor a pilóták azon képessége volt az egyetlen megbízható eszköz a cél azonosítására, hogy vizuálisan lássák a célokat a földön. Nagyobb magasságban az F-16-tól a B-1B-ig szinte minden gépből jobban tudják azonosítani a földi célokat, mint az A-10-esből.

A mítosszal ellentétben az A-10-esnek nem az ágyúja a „tankgyilkos”, ahogy gyakran állítják. 1979-ben az amerikai hadsereg tesztelte a GAU-8-as ágyút az 1950-es években gyártott M47-es tankokon, amelyek üzemanyaggal és lőszerrel voltak feltöltve. A teszt során 10 alacsony magasságban hátulról végrehajtott támadás során 10 statikus M47-es harckocsiból, mindössze 3 darab M47-es semmisült meg, 4 pedig mozgásképtelenné vált, amelyek közül mindössze kettőnek sérült meg a lövege. Ez volt az eredmény, miután az A-10-es 10 támadást hajtott végre teljesen védtelen, 1950-es évekbeli statikus harckocsik ellen ideális helyzetből.

Az A-10-es 30 mm-es lövedéke nem hatol át a mai tanknak sem az elülső, sem az oldalsó páncélzatán. Bármilyen valósághű környezetben a fegyver teljesen hatástalan lesz a modern tankokkal szemben. 1991-ben az A-10-es fő harckocsi-gyilkos fegyvere nem az ágyú volt, hanem az AGM-65 Maverick, ma pedig a Storm Breaker (SDB-II) lesz a tankgyilkos, nem csak a fejlett irányítási rendszere (milliméteres radar-lézeres képalkotó IR Tri-seeker) miatt, hanem a kisebb mérete miatt, amelyből négyszer több függeszthető. Az F-35-ös belső fegyver-rekeszében 8 darab SDB-t képes szállítani, az A-10-es azonban nem alkalmazhat SDB-t.

Mire képes az F-35-ös?

Az F-35-ös hatékonyan képes helyettesíteni mind az A-10-est, mind pedig az F-16-ost. Az F-35-ös mindent feladatra képes, amire az F-16-os, és még sok minden másra. Legyen szó levegő-levegő, SEAD-ról, mobil SAM-ek vadászatáról vagy ellenséges erők megsemmisítéséről a földön és ezt sokkal hatékonyabb teszi, mint az F-16-os. Az F-35-ös képes az elektronikai és kiberhadviselésre. Az F-35-ös a belső tartályaiban 8278 kg üzemanyagot képes szállít, szemben az F-16-os 3200 kg-jával, mely többlet nemcsak közel kétszeres hatótávolságot biztosít, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az F-35-ös teljes mértékben kihasználja a 2600 kg-os belső és 6800 kg-os külső terhelhetőségét fegyverek szállítására üzemanyag póttartályok helyett.

Földi célok elleni bevetések tekintetében az F-35-ös valójában közelebb áll az F-15E-hez, légiharc képességek tekintetében pedig csak az F-22-es előzi meg. Ezek a képességek meghaladják mindazt, ami az F-16-os típus leváltásakor elvárható, amikor is az F-35-ös az USAF gerincévé válik.

Az F-35 DAS rendszere bebizonyította, hogy képes észlelni és megtalálni a harckocsikat és a tüzérségi lövedékeket, ami a jövőben forradalmasítja a CAS bevetéseket. Az A-10-től eltérően az F-35-ös képes megosztani az EOTS valós idejű képeit vagy a célterületről készült nagy felbontású SAR-képeket a bevetések más részvevőivel adatkapcsolaton keresztül. Megvan az oka annak, hogy a közös kiképzési gyakorlatokon mindenki, beleértve a földön tartózkodó csapatokat is, arra kéri az F-35-ös pilótáját, hogy maradjon a harcterület felett még azután is, hogy a fegyverkészletét felhasználta.

Az F-35-ös nem csak gyorsabban éri el a célterületet, és a nagy üzemanyagkészlete révén az A-10-hez képest tovább marad a légtérben, de a legfontosabb, hogy egy vitatott légtérben is képes működni. Vannak olyan területek, ahol az A-10-es jobb, de ez nem igazán számít, ha az ellenséges légtér nagy részét légvédelmi eszközök védik és ezért nagy magasságban kell működnie.

Az A-10-es nagyszerű repülőgép helyi felkelések elleni hadműveletekhez, de még egy 40 éves légvédelmi rendszerrel rendelkező ellenség ellen sem célszerű bevetni az A-10-est, hacsak nem akarják feláldozni a személyzetet és/vagy a flotta felét nem akarják több hónapos javítási munkára kárhoztatni.

Dobos Endre

Forrás: Defense News, Quora Digest, Abhirup Sengupta

[1] Close-Air Support (CAS): közvetlen légi támogatás

[2] Operational Test & Evaluation (OT&E): bevetési teszt és értékelés

[3] Air Force Magazine: A Conversation With Chuck Horner

Friss írások

Törökország ötödik generációs vadászgép és drón fejlesztési projektje

Egy nem régen közzétett videón látható, hogy a TF-X következő generációs vadászrepülőgép prototípusa – amelyet a Turkish Aerospace Industries (TUSAS) épít – kezd formát...

Az Egyesült Államok légierejének új kiképző gépe a T-7A Red Hawk

A Boeing gyár a gyártási folyamattervezés és fejlesztés szakaszában bemutatta az első T-7A Red Hawkot, amelyet az Egyesült Államok légiereje számára építettek. Ezek a...

A P-8A torpedóhordozó új sikló-torpedó indítására képes

Az amerikai haditengerészet P-8A Poseidon tengeri járőr-repülőgépeinek arzenáljában megjelent egy új fegyver, a High Altitude Anti-Submarine Warfare Weapon Capability (HAAWC). A szolgálat nemrégen jelentette...

A J-22 Mighty Dragon Kína nagy reménysége

Kína hosszú és megalapozott múltra tekint vissza a tervek, technológiák és akár teljes repülőgépek versenytársaitól való kölcsönzése, vagy jogosulatlan „átvétele” terén és a bizonyítékok...

Képes-e helyettesíteni az F-35-ös CAS műveletek során az F-16-ost és az A-10-est?

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy az F-35 Lightning II mennyire képes helyettesíteni az F-16-ost és az A-10-est a CAS műveletekben? A katonai taktikában a közvetlen...