Kezdőlap A katonai repülés jelene Hol tart az Egyesült Államok Légiereje és Haditengerészete a hatodik generációs vadászgépek...

Hol tart az Egyesült Államok Légiereje és Haditengerészete a hatodik generációs vadászgépek fejlesztése terén?

Kategória

Az amerikai hadsereg születőben lévő hatodik generációs vadászrepülő elképzelései a 2000-es évek végére nyúlnak vissza, amikor a Lockheed Martin F-35 Lightning II komplex tesztelési és gyártási szakaszába lépett. A 2008-ban elindított F/A-XX program felvetette egy új légi fölényű vadászgép-platform használatát, amely felváltja a haditengerészet öregedő F/A-18E/F Super Hornet gépállományát. A Pentagon kezdetben egy közös platform létrehozására és beszerzésére törekedett mind a haditengerészet, mind a légierő számára, de a korábbi közös projektek gyenge eredményei miatt végül lemondott a közös vadászgépről. Az F/A-XX azóta a haditengerészet hatodik generációs vadászgép programjává vált, míg az USAF megfelelője jelenleg a Next Generation Air Dominance (NGAD)[1] projektjeként vált ismertté.

Az Air Force elvárása

A következő jelentős mérföldkő az USAF „Air Superiority 2030” tanulmányának formájában vált ismertté. Az elemzés a beszerzési gondolkodásmód radikális megváltoztatását javasolta: „a légierőnek el kell utasítania a következő generációs platformokra fókuszáló gondolkodást” – olvasható. Míg Kína és Oroszország a legmagasabb harcértékű bombázók és vadászgépek létrehozására összpontosítja erejét, az Air Superiority 2030 jelentés szerint az USAF-nek ehelyett ki kell építenie a levegő, az űr és a kibertér alapú érzékelők integrált hálózatát, és a vadászgépek ennek a hálózatnak a közös erőforrását vennék igénybe a harctevékenységük során. Az a cél, hogy az innováció során alkotott rendszer által megszerzett adatok egy komplex egésszé álljanak össze és legyenek elérhetők a baráti repülők számára.

Hatodik generációs vadászgép egy lehetséges változata Kép: Lockheed Martin

E jövőkép szerint az USAF NGAD platformja „extra lopakodó” tulajdonságú, nagy hatótávolságú vadászgéppé formálódik, amely az F-35-ös „hátvédje lesz az égen” koncepcióját újabb szintre emeli. A szenzorfúzióval és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legújabb technológiával büszkélkedő vadászgép központi koordinációs elem lesz az összekapcsolt drónok, érzékelők és vadászgépek nagyobb hálózatában.

A konkrét teljesítményre vonatkozó részletek továbbra is homályosak, és változhatnak, mikorra a prototípus sorozatgyártású géppé formálódik, de van néhány figyelemre méltó tervezési koncepció. Úgy tűnik, hogy az amerikai vadászgépek következő generációja a lopakodó funkciók új csomagjával büszkélkedhet, hogy ellensúlyozza a legújabb orosz és kínai rakéta- és légvédelmi rendszereket, beleértve az alacsonyabb frekvenciájú radarokkal szembeni jobb lopakodási teljesítményt is. Korábbi jelentések szerint egyes amerikai NGAD modellek nemcsak hiperszonikus fegyverekkel, hanem légi célok elleni lézerekkel is el lesznek látva. A USAF összekapcsolt platformokra vonatkozó nagyobb tervének részeként az új vadászgépek a drónok széles skálájával való küldetések soha nem látott mértékű integrációjával is büszkélkedhetnek.

Az amerikai légierő az új hatodik generációs lopakodó vadászgép egy speciális „csendes-óceáni” változatának a megvalósítását fontolgatja. Az Air Force új harci repülőgépe sokakat meglepett, ugyanakkor lenyűgözött tavaly azzal, hogy hirtelen évekkel a tervezett idő előtt megvalósult. A titkos vadászgépről nagyon keveset tudunk, de érdekes új fejleményként Charles Brown a légierő-vezérkari főnöke elmondta, hogy megfontolandó lehet a repülőgép két változatának kifejlesztése, az egyik Európa számára, a másik pedig Csendes-óceáni harctevékenységekre.

Brown nem utalt részletekre, de a légierő éves szimpóziumán az újságírói megkérdésekre vázolta, hogy nagyobb hatótávolságú gépekre van szükség a csendes-óceáni hadműveletekhez.

A felderítő és támadó küldetések, akár Japán, de főként Ausztrália repülőbázisairól, bizonyosan kiterjesztett hatótávolságú technológiát igényelnek. Ez különösen igaz veszélyes légterekben, ahol a lopakodásnak nagy jelentősége van, vagyis a kevésbé lopakodó légi utántöltők számára nagy a veszélye annak, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal lelőjék őket. Ezt a körülményt figyelembe véve úgy tűnik, hogy a hatodik generációs repülőgépeknek nagyfokú lopakodó és jelentősen megnövelt hatótávolságú képességgel kell rendelkezniük.

Jó segítséget nyújtanak a hatótávolság növelésében a lopakodó jellemzőkkel bíró, konform üzemanyagtartályok is, mint amilyeneket az F-15EX vagy az F/A-18 Super Hornet legújabb változatain használnak. Úgy tűnik, hogy a fejlesztők megtalálják a nagyobb sebesség elérésének módját jobb üzemanyag-hatékonyság mellett, hogy a harci gépek számára hosszabb küldetési és repülési időt biztosítsanak. Elvárás lehet a hatodik generációs vadászgépekkel szemben, hogy Guamról, vagy délebben fekvő ausztrál bázisokról felszállva a Koreai-félsziget északi részére irányuló felderítő vagy támadó küldetéseket hajtsanak végre.

Az amerikai légierő hosszú évek óta együttműködik a General Electric-el és más ipari partnerekkel az Adaptive Versatile Engine Technology (ADVENT)[2] elnevezésű új generációs hajtómű programon, amely kifejezetten a hatótávolság, a sebesség és az üzemanyag-hatékonyság növelését célozta meg. A programból eredő újítások megvalósítása – amelyek 2015-ig nyúlnak vissza – minden bizonnyal komoly potenciált jelent az új vadászgépnek.

A Navy elvárása

A haditengerészet megkezdte a repülőgép sárkány, célzórendszerek, mesterséges intelligenciával összekapcsolt érzékelők, az új fegyverek és a hajtómű technológiák vizsgálatát, együttműködésük elemzését. Katonai elemzők úgy vélik, hogy a haditengerészet következő generációs vadászgépe hasonló lehet a légierő NGAD repülőgépéhez.

A haditengerészet vadászgépei a légierő terveihez hasonlóan rendelkezni fognak lézerfegyverekkel, továbbfejlesztett lopakodó technológiával, és képesek lesznek együttműködni szubszonikus drónokkal, amelyek lehetővé teszik a pilóta számára, hogy az UAV-kat küldje a potenciálisan veszélyes területekre.

A haditengerészet által elképzelt hatodik generációs vadászgép ábrázolása Kép:news.usni.org

Az amerikai haditengerészet pilóta vezette vadászgépet preferálna, szemben a fejlett pilóta nélküli repülőgéppel. A haditengerészetnek olyan méretű repülőgépre van szüksége, amelyik nagyobb üzemanyagtartállyal, valamint nagyobb belső fegyver tárhellyel rendelkezik. A régebbi vadászgépekhez képest akár 50 százalékkal növelt hatótávolságot vár el az új vadászgéptől. A hosszabb hatótávolság lehetővé teszi, hogy messzebb harcoljon a repülőgép-hordozótól, amivel egyúttal távol tartja az ellenséget a hadihajótól.

Az új repülőgép két hajtóműves lopakodó vadászgép lehet, amely képes ugyanazon küldetés során a levegő-levegő és a levegő-föld szerepeket kezelni. A legújabb radarhullámelnyelő technológiát alkalmazva a vadászgép képes lesz áthatolni az ellenséges radarok alkotta légvédelmi rendszeren.

Szerző: Dobos Endre


[1] NGAD – Next Generation Air Dominance: következő generációs légi dominancia

[2] ADVENT – Adaptive Versatile Engine Technology: adaptív sokoldalú hajtómű technológia

Friss írások

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és...

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...

Az F-15EX új, nagy méretű és hatótávolságú levegő-levegő rakétát tesztelt

Az Egyesült Államok légiereje célzott arra, hogy egy új, nagyon nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta fejlesztésén dolgozik, amelynek hordozójaként az F-15EX Eagle II-t...

A modernizált erőteljes orosz Mi-28NM helikopter

A Mi-28-as, a vaskosabb hidegháborús Mi-24 Hind utódja és az amarikai Apache orosz megfelelője, az 1980-as évek elején készült, de most huszonegyedik...

Hogy biztosítja az amerikai légierő a harci gépeinek egymás közti kommunikációját?

A jövőbeni harctevékenységre az erős hálózatközpontú berendezkedés lesz jellemző. Az azonos oldalon harcoló vízfelszíni, szárazföldi és légi tevékenységet folytató egységek információt adnak...