Kezdőlap A katonai repülés jelene Hatodik generációs vadászgép projektek

Hatodik generációs vadászgép projektek

Kategória

Németország és Franciaország 2018.  júniusában együttműködési szerződést írt alá a hatodik generációs vadászgép közös kifejlesztéséről. Berlin és Párizs aláírásával deklarálta elkötelezettségét két jelentős projekt iránt: a Future Combat Aerial System (FCAS), melynek vezetéséről Franciaország gondoskodik, és az új vadászgép kifejlesztését foglalja magában. A másik projekt a Main Ground Combat System (MGCS), melynek vezetéséről Németország gondoskodik, és egy új harckocsi kifejlesztését foglalja magában.

A részletek természetesen nem ismertek, de az bizonyos, hogy a két ország repülőgép fejlesztésben legismertebb vállalatai vesznek részt a projektben, mint a Dassault Aviation, és az Airbus Defence and Space.

Az Airbus Defence and Space, és a Dassault Aviation tökéletesen megfelelő szakértelemmel rendelkezik a FCAS projekt teljes kidolgozásához, és megvalósításához, mondta Dirk Hoke az Airbus Defence and Space vezérigazgatója.

Először az elemzési fázisban a tervezés, és az architektúra lefektetésével kezdődik a munka, majd francia források szerint rövidesen további két szerződés követi a jelenlegit. Az egyik a repülőgép megvalósítására, míg a másik a hajtómű fejlesztési munkáinak megvalósítására.

A két vállalat által aláírt együttműködési szerződés az FCAS megvalósításáról rövidesen New Generation Fighter (NGF) elnevezésre változik.

A Dassault Aviation igazgatója szerint a demonstrátor gépek első felszállása megvalósulhat 2025-ben, ami rendkívül ambiciózus tervnek tűnik, figyelembe véve egy ilyen összetett technológiai rendszer kivitelezését. Fontos, és kétségtelenül kihívást jelentő munkának ígérkezik a vevőként szóba jöhető országok igényeinek rendszerbe illesztése, és szabványosítása, végül pedig a megvalósítása a hatodik generációs vadászgépben.

Mik az elvárásbeli azonosságok?

Olyan lopakodó repülőgép megvalósítása a cél, mely szupercirkáló (utánégetés nélküli) üzemmódon 1,5-1,7-es Mach számmal képes tartósan repülni, és rendelkezik jelentős befogadóképességű fegyvertárral. A két ország vezetői által aláírt, tíz oldalas dokumentum tartalmazza a repülőgéppel szemben támasztott alapvetően fontos követelményeket.

A két vállalat tavaly hangsúlyozta a hatodik generációs vadászgéppel kapcsolatos eltérő elképzeléseit, és koncepcióit. Az Airbus Defence and Space nemcsak vadászgépként gondol a FCAS-ra, hanem egy olyan komplex rendszer részeként, amely magában foglal egy MALE (Medium Altitude Long Endurance) drón rajt, cirkálórakétákat, és hagyományos, 2040-ig szolgálatban tartandó negyedik generációs repülőgépeket, melyek mindegyike egy erős digitalizált hálózaton keresztül kapcsolódik műholdakkal, szárazföldi és haditengerészeti egységekkel.

Az Airbus elképzelése a hálózatban történő együtt működésről Kép: Airbus DS

Eközben a 2018-as Euronaval kiállításon a Dassault Aviation bemutatott egy új NGF koncepció makettet, amely várhatóan felválthatja majd a Rafale repülőgépet a Francia légierő és haditengerészeti erők állományában. A bemutatott NGF szemmel láthatóan kis radarvisszaverő felülettel rendelkező függőleges vezérsík nélküli, két hajtóműves harci gép, mely jó hasonlóságot mutat az amerikai F-22-es ötödik generációs vadászgéppel. A kiállításon az NGF vadászgép makettet együtt mutatták be az ugyancsak francia fejlesztésű UCAV (Unmanned Combat Aerial Vehicle) makettel, ami azt a szándékot sejteti, hogy a vadászgép több UCAV irányítását is képes lesz ellátni.

A Dassault Aviation NGF hatodik generációs vadászgép makettje az ILA kiállításon Kép: Defense World

2018. július 4-én a Financial Times arról számolt be, hogy Nagy-Britannia bejelentette fejlesztési szándékát a saját, hatodik generációs  vadászgépre Tempest néven. Ezt követte a Defence News riportja, mely szerint meghívják több ország légierőinek főnökeit, egy Londonban tartandó konferenciára, hogy meghatározzák a 2040. után szolgálatba állítandó vadászrepülők stratégiáját melyből levezethetők a jövő vadászgépével szembeni követelmények. London partnerek részvételére is számít a projektben.

Általánosan elfogadott nézet, hogy Nagy-Britannia nem rendelkezik az új repülőgép legyártásához szükséges összes erőforrással. Egy opcióként említik a csatlakozás lehetőségét a Német- Francia programhoz, de Nagy-Britanniának az Unióból való kilépése elbizonytalaníthatja a résztvevőket. Más megfigyelők szerint Nagy-Britanniának hamarabb lesz szüksége a hatodik generációs vadászgépre, mint Németországnak és Franciaországnak.

A Tempest fejlesztési csapata számít a BAE Systems részvételére a repülőgép kidolgozásában, a Rolls-Roycera, a hajtómű gyártásában a Leonardora, az avionika megvalósításában, és az MBDA-ra a fejlett fegyverrendszer megvalósításában, de ezek a vállalatok vélhetően részt vesznek a Német-Francia fejlesztési projektben is.

A Tempest makett a sajtótájékoztatón Kép: UKDJ

Potenciális partnerként említik Japánt és Törökországot, de ezek az opciók saját problémát hozhatnak magukkal. A BAE-Systems már megállapodott Törökországgal, hogy segítséget ad a saját fejlesztésű TF-X vadászgép programjához, ami ugyancsak nem lesz egyszerű a technológiai transzfer miatt. Törökország egyre távolodik a NATO szervezetétől, és egyre szorosabb kapcsolatot épít Oroszországgal, ami megfontolásra készteti a NATO tagországokat.

Más partnerek lehetnek Svédország, Olaszország és az Egyesült Államok. A Financial Times szerint a BAE Systems már tárgyalásokat folytat Svédországgal az együttműködésről. Németország és Franciaország hasonló képpen számít Spanyolországnak, Olaszországnak, Svédországnak és Belgiumnak a programban való részvételére.

Japán erősen motivált egy legalább ötödik generációs vadászgép rendszerbe állításában, hogy leválthassa vele F-15J légifölény vadászgépét. Az Egyesült Államoktól vásárolt 32 darab F-35-ös lopakodó vadászgép azonban nem kifejezetten légifölény vadászgép. Japán szívesen vásárolna az Egyesült Államoktól F-22-es lopakodót, hiszen ez felel meg igazán stratégiai céljainak, ami megfelelő védelmet biztosíthatna a növekvő kínai dominanciával szemben. Az Egyesült Államok törvényei nem engedik az F-22-es eladását egyetlen országnak sem, ezért Japán rákényszerül, hogy fontolóra vegye saját fejlesztésű hatodik generációs vadászgép létrehozását. Egy lehetséges forgatókönyv, hogy Japán csatlakozik az amerikai hatodik generációs fejlesztési programhoz technológiával, és tőkével egyaránt.

Az Egyesült Államok jelenleg két párhuzamos projektet futtat: az Air Force számára egy extra nagy hatótávolságú kísérővadász projektet, a Navy számára pedig egy F/A-XX vadászgép projektet. Eddig a Boeing, a Lockheed-Martin és a Northrop-Grumman mutatta be koncepció terveit.

Oroszország felfüggesztette az ötödik generációs Su-57-es lopakodó vadászgép projektjét, egyúttal hozzákezdett a hatodik generációs MiG-41-es vadászgép koncepcionális tervezéséhez.

A fejlesztő országok legelső feladata meghatározni, mi is a hatodik generációs vadászgép. A legnehezebb leírni a gép fő jellemzőit húsz évre előre, de van valami, ami biztosan jelen lesz a hatodik generációs vadászgépben, a mesterséges intelligencia, fejlett avionika, és az érzékelők magas fokú integrációja.

A fő képességek

A különböző hatodik generációs koncepciók többnyire ugyanazokat a technológiákat tartalmazzák. Az ötödik generációs vadászgépek két kritikus jellemzője továbbra is központi jelentőségű marad a hatodik generációs gépeknél: lopakodó repülőgépforma és BVR rakéták alkalmazása. A költséghatékony légvédelmi rendszerek, mint az S-400-as, komolyan veszélyeztethetik a lopakodókat is, ezért a lopakodó repülőgépeknek képesnek kell lenniük a légvédelmi rendszerek által védett „buborékokba” való behatolására, és az ilyen légvédelmi rendszerek biztonságos távolságból történő megsemmisítésére.

A repülőgép minimális radarvisszaverő felülete, és a radarabszorbens anyagok a hatodik generációs vadászgépeknek szükséges, de nem elégséges tulajdonságai lesznek. Elméleti szakemberek azt állítják, hogy az egyre fejlettebb érzékelőtechnológia elavulttá teheti a jelenleg alkalmazott lopakodó repülőgépformát, ami nem újítható meg olyan rövid átfutási idővel, mint amilyen intenzíven fejlődnek a légvédelmi fegyverek. Ezért a zavarás, az elektronikus hadviselés, és az infravörös árnyékolás intenzív fejlesztése nagy jelentőséggel bír.

Mivel a légbázisok, és az anyahajók egyre érzékenyebbek a rakétatámadásokra, a vadászgépeknek képesnek kell lenniük hosszabb távolságok repülésére, és nagyobb mennyiségű fegyver szállítására, ami nem könnyű, ha figyelembe vesszük az üzemanyag, és a rakéták elhelyezésére fordítható igencsak korlátozott belső teret. A természetes megoldás a nagyobb méretű sárkányszerkezet. Mivel napjainkban a látótávolságon belüli légiharc ritka, a légierő hadászai nagyobb hajlandóságot mutatnak a manőverezőképesség feladására a nagy távolságon fenntartható sebesség, és a nagyobb hasznos terhelés javára.

Ezekhez a követelményekhez jól illeszkednek a változó ciklusú hajtóművek, melyek a repülés során változtathatják működési konfigurációjukat. Képesek nagy tolóerőt biztosítani a légiharcban, vagy gazdaságos üzemmódra váltva nagy hatótávolságot biztosítani, mint egy utasszállító repülőgép turbofan hajtóműve.

Érzékelők integrációja

Az integrált érzékelők az ötödik generációs vadászgépekben 360⁰-os elektro-optikai célkeresési, és követési képességgel rendelkeznek, hogy felderítsék az ellenséges erők helyzetét, és kövessék mozgását. A felderített statikus, és mozgó célokat egyidejűleg megjeleníti a műszerfalon lévő kijelzőn, valós idejű információt biztosítva a pilóta számára a taktikai helyzetről. Az F-35-ös vadászgépnek van egy lokátora a gép orrában, és öt elektro-optikai érzékelője a repülőgép különböző pontján. A fedélzeti rendszer nemcsak a pilóta számára biztosítja a megszerzett adatokat az ellenséges erők helyzetéről, hanem ezeket az információkat megosztja a parancsnoksággal is.

A hatodik generációs vadászgép hasonló rendszerekkel fog rendelkezni, de drámai módon megnő az érzékelők száma, valamint a feldolgozott adatok sokkal részletesebb, nagyobb felbontású képet fognak biztosítani. A jelenlegi hat érzékelő helyett a nano-technológia fejlődésével a repülőgép kompozit borításába számtalan érzékelő elhelyezésével számolnak, vagy elképzelhető megoldás, hogy a teljes felületet borítják érzékelőkkel. Az így létrehozott, hatalmas integrált érzékelő rendszert a fejlesztők olyan képességgel kívánják felruházni, hogy automatikusan felismerjék az objektumokat, épületeket, vagy akár az embereket is.

Együttműködési képesség hálózatban

A hatodik generációs vadászgép alapvetően hálózatcentrikus fegyverrendszerként fog működni. A vadászgép individuális hálózati parancsnokságként működik, az őt körülvevő harci helyzet folyamatos helyzetértékelésével. A feldolgozott információkat megosztja a pilóta vezette, vagy pilóta nélküli repülő eszközökkel, szárazföldi és haditengerészeti járművekkel. A repülőgép olyan számítógépes kapacitással fog rendelkezni, amely lehetővé teszi számos UAV irányítását, és rajkötelékben való együttműködést.

Egy tipikus multiszenzoros rendszer felépítése

Igény az adatok összegzésére

A napjainkban folyó egyik legnagyobb fejlesztési projekt a repülőgép avionikai képességeinek gyökeres átalakítása. Az elavult avionikai rendszerek az érzékelőktől érkező információkat különböző kijelzőkön jelenítették meg. A pilótának ezeket kellett értékelni, és a megszerzett információk alapján döntéseket hozni, ami elvonta a figyelmét a repülőgépen kívüli eseményektől. A jövőbeni avionika magas fokú integráltsága, és automatizáltsága révén az érzékelőktől érkező adatokat összesíti, és komplex formában jeleníti meg egyetlen képernyőn, csökkentve ezzel a pilóta terhelését.

F-35-ös ötödik generációs vadászgép műszerfala Kép: Lockheed Martin

Elektromágneses zavarás elleni védelem

A nagyteljesítményű fedélzeti lokátor működésekor, kisugárzása alapján azonnal meghatározható a repülőgép helyzete, mozgásának pályája, és azonnal zavarhatóvá válik. Ha a pilóta passzív üzemmódban IRST (Infra Red Search and Track) rendszert használ, az nem biztosít megfelelő pontosságú információt a cél távolságáról, és pozíciójáról, amit csak a modern Multy Mode Radar képes biztosítani. Ennél fogva a vadászgép pilótájának az optimális választása az IRST rendszerrel felderíteni a célt, majd a többfunkciós lokátornak a kiválasztott célra irányításával, és egy rövid impulzussal megvilágítva azt, megszerezni a pontos céladatokat.

A hatodik generációs vadászgépek nagy valószínűséggel a 2030-2040-es években állhatnak szolgálatba, ami magával hozza a légi hadviselés gyökeres megváltozását is.

Írta: Dobos Endre

Forrás: The National Interest

Friss írások

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és...

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...

Az F-15EX új, nagy méretű és hatótávolságú levegő-levegő rakétát tesztelt

Az Egyesült Államok légiereje célzott arra, hogy egy új, nagyon nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta fejlesztésén dolgozik, amelynek hordozójaként az F-15EX Eagle II-t...

A modernizált erőteljes orosz Mi-28NM helikopter

A Mi-28-as, a vaskosabb hidegháborús Mi-24 Hind utódja és az amarikai Apache orosz megfelelője, az 1980-as évek elején készült, de most huszonegyedik...

Hogy biztosítja az amerikai légierő a harci gépeinek egymás közti kommunikációját?

A jövőbeni harctevékenységre az erős hálózatközpontú berendezkedés lesz jellemző. Az azonos oldalon harcoló vízfelszíni, szárazföldi és légi tevékenységet folytató egységek információt adnak...