Kezdőlap A katonai repülés jelene Elektro-optikai érzékelőkkel látták el a következő generációs török vadászgépet

Elektro-optikai érzékelőkkel látták el a következő generációs török vadászgépet

Kategória

A Turkish Aerospace Industries (TUSAS) arról számolt be, hogy a török TF-X következő generációs vadászgép első prototípusának építése folyamatosan halad. Ez állítólag magában foglalja az orr-rész felső felületén közvetlenül a pilótafülke előtt elhelyezkedő dedikált infravörös kereső- és követő rendszer (IRST) beépítését.  Az optikai érzékelőt sokszögű burkolattal áramvonalazták, a törzs mellső része alatt pedig egy többcélú elektro-optikai célzórendszer (EOTS) kapott helyet. Úgy tűnik, hogy egyetlen más, jelenleg szolgálatban lévő vagy fejlesztés alatt álló harci gép sem rendelkezik hasonló konfigurációval, vagyis teljesen különálló IRST és EOTS rendszerrel.

A hírek szerint a TF-X prototípust a beépített orr-résszel ábrázoló képek először december végén jelentek meg az interneten. Ez alig egy hónappal azután történt, hogy a Milli Muharip Ucak (MMU – National Combat Aircraft) program keretében a repülőgépet fejlesztő TUSAS bemutatta az első hivatalos felvételeket a gépről lényegesen alacsonyabb készültségi állapotban.

A TUSAS vezérigazgatója, Temel Kotil a CNN Turk televíziós társaságnak adott interjújában elmondta, hogy a vadászgép első bemutatóján túl nagyon úgy néz ki, hogy a gép az idén fel is szállhat. Ez az esemény két évvel előzné meg a Kotil által a repülőgép makettjének 2019-es bemutatásakor kitűzött ütemtervet. Hogy a jelenlegi ütemterv miként befolyásolhatja az első repülőgépek szolgálatba állítását, amiről korábban azt mondták, hogy 2030-ra megtörténik, az még nem világos.

Függetlenül attól, hogy az első repülés mikor történik meg, és bár a TF-X konfigurációja még mindig változhat az idő folyamán, figyelemre méltó a két különálló rendszer, az IRST és EOTS megvalósítása. Bár legalább 2020 óta az volt a terv, hogy mindkét rendszert beépítsék a vadászgépbe, azonban az nem volt egyértelmű, hogy ezt a két nagy fontosságú optikai érzékelő hol foglal helyet az orrban és hogyan telepítik.

Egy TF-X pilótafülke-makett, amelyet a TUSAS tavaly mutatott be a Farnborough International Airshow-n, nagyon elnagyolt ábrázolásai voltak a két érzékelőnek, de továbbra sem ismert, hogy ez volt-e a tervezett végső konfiguráció. Hasonló elrendezést, de az IRST-t „nem lopakodó” burkolattal mutatták be a repülőgép korábbi számítógéppel készített megjelenítései során.

IRST érzékelő az F-5AT orrkúpján Kép: The War Zone

Érdekes módon ez az IRST telepítés nagy vonalakban hasonlóan néz ki, mint ahogy a Lockheed Martin TacIRST-jét integrálták a Tactical Air Support (TacAir) magáncég F-5 Advanced Tiger (F-5AT) agresszor vadászgépeibe. Az F-5AT TacIRST infravörös érzékelőjét az orr felső felületén helyezte el a gyártó, amely rögzített előre néző látómezővel rendelkezik. A török vadászgépen valószínűleg ugyanazt az általános koncepciót valósítják meg, mint az F-5AT-n, de itt az érzékelő egy csiszolt, alacsonyan radar visszaverő felületű valószínűleg bevonattal ellátott zafírüvegből készült ablak mögött helyezkedik el. Ez eltér sok tipikus – főként az orosz és kínai gyártású vadászgépen alkalmazott – integrált IRST-től, ahol az érzékelő egy buborék alakú üvegkupola alatt helyezkedik el. Továbbra sem világos, hogy a TF-X érzékelője milyen mozgást végez a célkeresés és követés üzemmódjaiban. A TF-X-re történő telepítés utalhat arra, hogy a rendszer bizonyos FLIR képességgel rendelkezik, amely segíti a navigációt, éjszaka és rossz időjárási körülmények között is.

Általában az IRST-rendszerek a légi fenyegetések nagy távolságú infravörös észlelésére és követésére szolgálnak. Az IRST-re nincs hatással a felderített repülőgép olyan funkciója, mint az alacsony radarkeresztmetszet és immunis a rádióelektronikai zavarással szemben. Emiatt a hagyományos radarok értékes alternatíváivá válnak, különösen, ha olyan műveletekről van szó, ahol lopakodó ellenséges fenyegetés vagy erős elektronikai zavarás várható. Az érzékelő passzív természetű, ellentétben az aktív üzemmódban működő radarral, így a felderített repülőgép nem kap figyelmeztetést arról, hogy észlelték. Az IRST a radar hihetetlenül erős társa, amikor együtt dolgoznak a célok felderítésében, nyomon követésében és elfogásában.

A beépített EOTS, ahogy az F-35 Joint Strike Fighter összes változatán megtalálható, rendelkezhet bizonyos fokú IRST-szerű képességekkel, de elsősorban arra szolgál, hogy pontosabb képet adjon a célokról és más rövidebb hatótávolságban lévő objektumokról és szükség esetén lézerrel jelöli meg ezeket a célokat. Mint ilyenek, felhasználhatók ellenséges szárazföldi vagy tengeri objektumok célzására, valamint általánosabb megfigyelési és felderítési feladatokra, vagy csak arra, hogy a pilóták számára fokozott helyzetismeretet biztosítsanak.

A Lockheed Martin F-35-ös vadászgép elektro-optikai célzó készüléke (EOTS) Kép: Lockheed Martin

A TF-X különálló IRST és EOTS képességei számos szempontból előnyösek lehetnek. A legalapvetőbb esetben ez egy dedikált IRST képességet adna a repülőgépnek, miközben lehetővé tenné a pilóta számára, hogy egyidejűleg más feladatokra is használja az EOTS berendezését. Ezen kívül egy dedikált IRST szenzorrendszer jobban képes pásztázni és követni a célokat nagyobb távolságban, mint az EOTS, amely elsősorban levegő-föld célfelderítési és megfigyelési funkcióval rendelkezik.

Az elülső látómező kedvezőbben alakul a törzs felső felületére szerelt IRST érzékelő esetében, mintha a törzs alá szerelték volna. Az EOTS és az IRST képes együttműködni, az EOTS nagyobb felbontású képet nyújt arról, hogy mit észlel az IRST akár éjszaka is. Az EOTS cél azonosítási feladatokra is alkalmazható, ami kritikus fontossággal bír a rendkívül dinamikus légiharc forgatókönyvekben.

Manapság a 4. generációs amerikai repülőgépeken Sniper célzókonténereket használnak, erre a célra – F-15C/D vadászgépeken – bár alapvetően ezek a repülőgépek a fedélzeti radart használják nagy távolságú felderítésre, az utóbbi időben az IRST konténeres változata elérhetővé vált, mint kiegészítő lehetőség. Az EOTS videofelvételek gyűjtésére és rögzítésére is használható az elfogási műveletek és az érdeklődésre számot tartó repülőgépekkel való közelebbi találkozások során.

A tipikus IRST rendszerek által biztosított fő információ a potenciális cél hely- és irányszögének a meghatározása és követése. Egyetlen repülőgép más eszközökkel is meg tudja határozni, milyen messze van az objektum, de ez általában időigényes és korlátozott folyamat. Az IRST-eszközök több repülőgépen való összekapcsolása – ez a képessége a TF-X-nek is megvan – lehetőséget kínál az adatok háromszögeléssel való gyorsabb meghatározására, valamint a cél jobb minőségű követésének a biztosítására.

Céladatok meghatározása az IRST-vel. Kép: The War Zone

Az IRST rendszerek, amelyek a történelem során gyakrabban fordultak elő orosz és kínai gyártású vadászrepülőgépeken, az elmúlt években általános reneszánszukat élték, mivel világszerte egyre több légierő tart szolgálatban, vagy dolgozik azon, hogy lopakodó harci repülőgépeket és cirkálórakétákat állítson szolgálatba, vagy legalábbis tervezzen repülőgépeket alacsony felderíthetőségi jellemzőkkel. Így nem meglepő, hogy a TF-X az EOTS mellett IRST-t is alkalmaz. Ugyanakkor az IRST és az EOTS megosztott működése a vadászgépnek külön-külön további képességeket adhat a többi lopakodó vadászgéphez képest.

Természetesen a TF-X-ről és annak képességeiről még sok információ marad rejtve, annak ellenére, hogy a prototípus építése nyilvánvalóan előrehaladott állapotban van.

Az még mindig nem teljesen világos, hogy milyen hajtóművekkel fogják szerelni majd a vadászgépet. A tervek szerint a Pratt & Whitney F110-es hajtóműveket használnák legalább a prototípusokhoz, amelyek verzióit Törökországban licenc alapján szerelik össze az F-16-osok számára, de az amerikai-török viszony az elmúlt években tapasztalt elhidegülése potenciális akadályokat gördített a projekt elé. A TUSAS végső terve az, hogy saját fejlesztésű hajtóműveket használjon a gépek meghajtására.

Az F110-es hajtóművet építenék a készülő következő generációs vadászgépbe Kép: Twitter

A TF-X fejlesztésének jelentősége jelentősen megnőtt, miután az Egyesült Államok kormánya 2019-ben kizárta Törökországot az F-35 Joint Strike Fighter programból, mert az ország orosz gyártású S-400-as föld-levegő (SAM) rakétarendszereket vásárolt. Amerikai tisztviselők, valamint az F-35-ös programban részt vevő más nemzetek tisztviselői aggodalmukat fejezték ki a Törökország által a vadászgépeket és az S-400-asokat egyaránt üzemeltető potenciális biztonsági kockázatokkal kapcsolatban.

Ugyanakkor a közelmúltban a két ország közötti kapcsolatok esetleges olvadására utaló jelek mutatkoznak, beleértve a nem lopakodó esetleg új F-16-os vadászgépek eladását a török légierő számára.

Még akkor is, ha a TF-X már az idén felszáll – bár ez óriási teljesítmény lenne – ez csak egy része a fejlesztési folyamatnak. Még sok munkára lesz szükség a repülőgép különböző rendszereinek az összehangolására, az együttműködést biztosító szoftver megírására és egyéb összetevőkre, amelyek szükségesek a kulcsfontosságú képességek, mint az érzékelő eszközök fúziójának lehetővé tételéhez.

Bár a TF-X fejlesztése továbbra is folytatódik, mostanra világossá vált, hogy a dizájn az IRST és az EOTS rendszerek újszerű kombinációját fogja tartalmazni és érdekes lesz többet megtudni arról, hogy miként lesznek képesek külön-külön és együttesen működni.

Dobos Endre

Forrás: TWZ

Friss írások

Milyen képességekkel rendelkezzen egy 5. generációs vadászgép pilótája?

Mennyire számítanak a vadászgép kabinjában ülő pilóta egyéni képességei egy légiharcban? A korábbi háborúk során amikor a gépágyú volt az alapvető támadó eszköz folyamatosan fejlődött...

Végrehajtotta első felszállását az első új építésű F-16Viper Block 70/72

Befejezte első tesztrepülését az első új építésű F-16 Viper, a fejlett Block 70-es konfiguráció. Ez az új mérföldkő különösen jelentős, mert a Lockheed Martin...

Elektro-optikai érzékelőkkel látták el a következő generációs török vadászgépet

A Turkish Aerospace Industries (TUSAS) arról számolt be, hogy a török TF-X következő generációs vadászgép első prototípusának építése folyamatosan halad. Ez állítólag magában foglalja...

Szükség van-e a látótávolságon belüli légiharcra?

A több országban fejlesztés alatt álló következő generációs vadászgéppel szembeni elvárás, hogy legyen lopakodó, kellő mennyiségű üzemanyagot és minél több rakétát tároljon a belső...

A kínai-pakisztáni fejlesztésű JF-17C/JF-17 Block III-as a fejlődő országok hatékony többcélú vadászgépe

Felkerült egy fénykép a közösségi médiába egy JF-17C (vagy Block III) vadászgép kabinjában ülő pilótáról, aki kijelzővel épített sisakot (HMD) viselt. Ugyanakkor a továbbfejlesztett...