Kezdőlap A katonai repülés jelene Drónok szerepe a légi harctevékenységben

Drónok szerepe a légi harctevékenységben

Kategória

Az amerikai légierő a Next Generation Air Dominance (NGAD) programja részeként építi a hatodik generációs vadászgépet. Frank Kendall légierő miniszter szerint az új vadászgép valószínűleg akár öt drónt is irányíthat majd egyszerre. Ez a fejlesztés új taktikákat vezet be, kibővíti a lopakodó vadászgépek bevetési hatókörét, és lehetővé teszi szétszórtan, de egy hálózat részeként működő fegyverek és megfigyelési csomópontok létrehozását, hogy növeljék a támadási és felderítési lehetőségeiket.

Ennek a kis humán irányítású repülőgépből és drónokból álló családnak a pontos részletei és konfigurációi biztonsági okokból nem nyilvánosak, és még változnak a fejlesztés során. A hatodik generációs humán irányítású repülőgépek támogatására épülő pilóta nélküli rendszerek valószínűleg sokkal hamarabb megjelennek majd, mint a működőképes humán irányítású vadászgép.

Természetesen a Collaborative Combat Aircraft[1] (CCA) nevű pilóta nélküli rendszerekkel szemben támasztott követelmények továbbra is változnak. Andrew Hunter, a légierő beszerzésért, technológiáért és logisztikáért felelős titkárhelyettese azt mondta újságíróknak, hogy a drónokat a legfontosabb műveleti követelményeknek megfelelően építik.

A jövő követelményei olyan repülőgépeket igényelnek, amelyek erősen védett légtérbe is be tudnak hatolni és hadműveleteket tudnak végezni, biztosítva a manőverezés szabadságát. Évtizedekre visszamenően készültek sikeres pilóta nélküli platformok az Egyesült Államokban. A mai kihívás egy olyan platform létrehozása, amely összefüggő légvédelmi rendszerekkel erősen védett légtérben is képes a kitűzött feladatot elvégezni.

A drónok különböző méretűek lesznek, és felderítő „csomópontként”, valamint légi, illetve földi célok elleni támadó drónként is működhetnek a küldetéseik alkalmával.

Olyan platformra van szükség, amely megfizethető, hogy tömegesen alkalmazható legyen, és ne valamiféle túl drága repülő szerkezeteket, amelyek megfizethetetlenek és fájdalmasak amikor veszteséglistára kerülnek. A születendő drónnak támogatnia kell az NGAD vadászgépet a küldetése végrehajtásában, ezért fegyverhordozó, felderítő, vagy elektronikai zavaró képességgel is kell rendelkeznie.

A humán irányítású NGAD vadászgép várhatóan az évtized végére készül el, ezzel szemben a CCA-k néhány éven belül megérkezhetnek. A mesterséges intelligencia alkalmazásával foglalkozó ipar folyamatosan terjeszkedik, a drónkutatás és tervezés rövid időn belül készen áll egy bevetésre alkalmas eszköz sorozatgyártására és a beszerzési programra.

Az a távlat, hogy több hálózatba kapcsolt CCA dolgozik szoros együttműködésben egy humán irányítású repülőgéppel, új taktikai lehetőségeket nyit meg. A vadászgép közelében repülő drónraj céladatokkal történő ellátása a hálózaton keresztül leegyszerűsíti az időérzékeny adatok továbbítását, és jelentősen lerövidíti a cél érzékelésétől és azonosításától eltelt időt a rakétaindításig.

Egy felfegyverzett drón önállóan is azonosíthatja a célt a fedélzeti számítógépébe épített mesterséges intelligencia segítségével és lehetővé teszi az humán döntéshozó számára, vagy akár saját döntést hozhat, hogy biztonságos távolságból megsemmisítse az ellenséges célokat. A fejlett algoritmusok és a mesterséges intelligencia által támogatott adatfeldolgozás számos küldetési változót lesz képes egy időben elemezni az egyébként eltérő bejövő szenzor információkból.

Franciaország fejlesztései a CCA alkalmazása terén

Franciaországban a Rafale F4-es változat létrejötte az első lépés az együttműködő harc felé. A Rafale F4-es szabványának ambiciózus céljai összhangban vannak a fenyegetések 2025 körül várható alakulásával. Florence Parly, a fegyveres erőkért felelős miniszter ezt az új szabványt „technológiai ugrásnak, ipari ugrásnak és stratégiai ugrásnak” nyilvánította. Ez lesz az első lépés az FCAS[2] megvalósulása felé, amely a tervek szerint 2040 körül áll majd szolgálatba, és lerakja az akkori kollaboratív harc támogatásához elengedhetetlen hálózati kapcsolódás technológiai alapköveit.

Rafale F4 Kép: Aerotime

Az F4-es szabvány valódi kollaboratív harci képességet vezet be az aktív és passzív érzékelőktől kapott információk megosztásával. A különböző platformokon lévő és együttműködő radarok fokozott észlelési képességgel rendelkeznek majd a lopakodó célpontok és a nagyon kis magasságban működő, a domborzat által eltakart célpontok ellen. A szabvány célja az is, hogy lehetővé tegye a hálózatba kapcsolt eszközök megosztását azok jobb túlélő képességének elérése érdekében. Egy levegő-levegő rakétát el lehetett indítani az egyik Rafale-ról, míg egy másik biztosítja a rakéta számára a céladatokat. Más passzív érzékelők által megszerzett adatokat megoszthatják egy köteléken belül, hogy tökéletesítsék a taktikai képet, amelyet azonnal szélesebb körben is megosztanak az összes repülőszemélyzet között is. Az ilyen adatcserék rádiószoftver segítségével valósulnak meg.

A pilóta munkahelye a Rafale F4 vadászgépben Kép: Defense Update

A repülő fegyvernem alkalmazásának egyik sajátossága az adott küldetésben részt vevő különféle eszközök közötti nagy távolság. A Rafale ezért a CUGE[3] rendszer segítségével folyamatosan cserélhet információkat a SATCOM-on keresztül a biztonságos zónákban repülő MRTT[4] légi utántöltő repülőgépekkel, vagy a helyzetfrissítések érdekében, egy drónnal vagy egy irányítóközponttal, hogy megkapja az aktuális céladatokat.

Annak érdekében, hogy az érzékelőktől tömegesen érkező adatok felhasználhatók legyenek, a legrelevánsabb adatokat egy harci felhőbe csoportosítják, amelyet minden platform elér, információs előnyhöz jutva az ellenféllel szemben. Az F4-es szabványba integrált többszintű kommunikációs szerver biztosítja az információ áramlást, szükség szerint elosztja az információkat és biztosítja a kommunikáció biztonságát. Az F5-ös szabvány esetében az adatcsere már a definíciós fázisban biztonságosabb lesz.

A mesterséges intelligencia integrálása a Rafale jövőbeli szabványaiba egy másik lényeges lépés az együttműködésen alapuló harc irányába. Lehetővé teszi bizonyos időigényes információ- és hálózatkezelési feladatok automatizálását, amelyet jelenleg a személyzet végez. A mesterséges intelligencia az érzékelők adatait értelmezi, hogy lehetővé tegye az összes rendelkezésre álló adat valós idejű egyesítését és a helyzet kiaknázását. Az alkalmazott algoritmusok teljesítménye leegyszerűsíti a repülőszemélyzet döntéshozatali folyamatát azáltal, hogy egy virtuális asszisztensen keresztül bemutatja az elemzett lehetőségeket, ezzel pedig növeli a légi harc rendszer agilitását és reaktivitását.

A növekvő kiberfenyegetés elleni küzdelemhez a Rafale-t egy speciálisan védett fedélzeti digitális architektúrával látják el.

Mindezek alapján az F4-es szabvány alkalmazása szükségszerűen ambiciózus, és ennek a harci repülőgépnek a lehető legszélesebb körű frissítéséhez vezet, hogy Franciaország továbbra is élvonalbeli szereplő maradjon, amely képes követni a fenyegetések fejlődését.

A fegyverzet szükségszerű fejlesztése: CCA alkalmazása

Az együttműködésen alapuló harc másik eleme az a képesség, amely a vitatott területek visszafoglalásához szükséges, hogy az ellenséges légvédelmi rendszert egymással együttműködő intelligens eszközök segítségével túlterheljék. A drónok az együttműködésük során önállóan képesek rajokban vagy nagyobb kötelékekben működni, ugyanakkor mozgásuk szinkronizálható a fenyegetések érzékelésekor, képesek egyidejűleg megváltoztatni a pályájukat, a légtérben szétszóródni, majd gyorsan koncentrálódni egy célterületen, hogy meglepjék és túlterheljék a védelmi rendszert. Végül pedig megsemmisítik a kijelölt célokat a meghatározott prioritásaiknak megfelelően.

Az összeköttetés és az autonómia biztosítása a levegő-föld fegyverrendszerek fejlesztésének és a légvédelmi rendszerek áttörési képessége biztosításának két fő mutatója. Egy erősen védett környezetben az ellenséges légvédelmi rendszer túlterhelése jelentős számú rakéta felhasználását teszi szükségessé, tekintettel arra, hogy ezeknek a rakétáknak egy része megsemmisül a légvédelmi tűzben. Az összeköttetést és az autonómiát ezért az igényeknek megfelelően kell fejleszteni, hogy a költségek a bevetés koncepciójával összhangban álló szinten maradjanak. Ebben rejlik a jövő levegő-föld fegyvereivel kapcsolatos fejlesztések kihívása.

Több légi cél elfogása során sokkal nagyobb lesz az autonómia iránti igény: az automatikus célérzékelés és felderítés módjai azt jelentik, hogy a drónok a megszerzett lehetséges céladatokat elküldik a vadászgép pilótájának. A virtuális asszisztens mérhető kritériumok alapján felajánlja a legjobb választási lehetőséget és a repülőgép-személyzetre bízza a végső döntést a célelfogásról. A pilóta mindig a döntési hurokban marad, a cél elfogása során.

A kép a General Atomics drónjának rajza

 

Dobos Endre

[1] Collaborative Combat Aircraft CCA: (hálózatban) együttműködő harci repülőgép,

[2] Future Combat Air System FCAS: jövőbeni légiharc rendszer

[3] Charge utile de guerre électronique CUGE: elektronikai hadviselési komplexum

[4] Multy Role Tanker Transport MRTT: Airbus A330-as többcélú légi utántöltő, szállító repülőgép

Friss írások

Törökország ötödik generációs vadászgép és drón fejlesztési projektje

Egy nem régen közzétett videón látható, hogy a TF-X következő generációs vadászrepülőgép prototípusa – amelyet a Turkish Aerospace Industries (TUSAS) épít – kezd formát...

Az Egyesült Államok légierejének új kiképző gépe a T-7A Red Hawk

A Boeing gyár a gyártási folyamattervezés és fejlesztés szakaszában bemutatta az első T-7A Red Hawkot, amelyet az Egyesült Államok légiereje számára építettek. Ezek a...

A P-8A torpedóhordozó új sikló-torpedó indítására képes

Az amerikai haditengerészet P-8A Poseidon tengeri járőr-repülőgépeinek arzenáljában megjelent egy új fegyver, a High Altitude Anti-Submarine Warfare Weapon Capability (HAAWC). A szolgálat nemrégen jelentette...

A J-22 Mighty Dragon Kína nagy reménysége

Kína hosszú és megalapozott múltra tekint vissza a tervek, technológiák és akár teljes repülőgépek versenytársaitól való kölcsönzése, vagy jogosulatlan „átvétele” terén és a bizonyítékok...

Képes-e helyettesíteni az F-35-ös CAS műveletek során az F-16-ost és az A-10-est?

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy az F-35 Lightning II mennyire képes helyettesíteni az F-16-ost és az A-10-est a CAS műveletekben? A katonai taktikában a közvetlen...