Kezdőlap A katonai repülés jelene Betekintés az Szuhoj S-70-es pilóta nélküli repülőgép fejlesztési folyamatába

Betekintés az Szuhoj S-70-es pilóta nélküli repülőgép fejlesztési folyamatába

Kategória

Az Orosz Védelmi Minisztérium hivatalos televíziócsatornája, a TV Zvezda a közelmúltban az eddigi legmélyebb betekintést adta a Szuhoj S-70 Ohotnyik (magyarul: vadász) pilóta nélküli harci repülőgép fejlesztési folyamatáról, valamint az eddig elvégzett munkáról. Ez magában foglalja az információkat a drón különböző funkcióiról, a belső fegyver rekeszekről, a kezelők által a repülés során végzett műveletekről, valamint a tervezésről és a gyártási folyamat különböző aspektusairól.

A TV Zvezda “Katonai vétel” című műsorában az elmúlt hétvégén sugárzott átfogó képet az Ohotnyik pilóta nélküli légi járműről. Az epizód szerint, – amely teljes egészében megtekinthető orosz nyelven a YouTube-on – ez az “1. fejezet”, ami azt jelzi, hogy a műsor a jövőben további információkat kíván adni a repülőgépről.

Az orosz hadsereg először 2019 -ben mutatta be hivatalosan ezt a nagyméretű harci drónt, amely valójában inkább demonstrátor, mint prototípus. Az első repülés után, a közösségi médiában már nem hivatalos képek is megjelentek, viszont hosszú ideje csak viszonylag korlátozott részleteket közöltek a gép tervezéséről és fejlesztéséről.

Eddig csak egy drón készült el, de hírek szerint legalább három másik gyártása folyamatban van. A TV Zvezda adásában a Szuhoj tervezőiroda illetékesei ezt a drónt, amely jelenleg a Piros 071-es számot viseli, “laboratóriumnak” nevezték, mely kifejezést az oroszok a teszteszközök megnevezésére használják. Korábbi orosz állami sajtóhírek azt mondták, hogy a most készülő második példányt elsősorban kutatási és fejlesztési eszközként használják, akárcsak az elsőt. A harmadik és negyedik példány állítólag jobban reprezentálja majd a végleges elképzelést.

Egy gyártásban lévő S-70-es Kép: TV ZVEZDA
A gép nezete szemből Kép: TV ZVEZDA

Az egyik legfontosabb dolog az S-70-es kialakításával kapcsolatban, és amely a TV Zvezda felvételeiből azonnal látszik, hogy valójában mekkora ez a drón. A TV Zvezda riportere szerint az Ohotnyik kisebb, mint Szuhoj Szu-57 Felon harci repülőgép. Azonban egy kép, amelyen a riporter a Szu-57-es repülőgép szárnyáról a drónra lép, azt mutatja, hogy a méretkülönbség, különösen a szárny fesztávolságban minimális. Az Ohotnyik szériaváltozatai várhatóan félautonóm loyal wingman[1]-ként fognak együttműködni a Felon vadászgépekkel.

A két gép méretei jól láthatók, balra a Szu-57-es, jobbra az S-70-es Kép: TV ZVEZDA

A drón egy csupaszárny konstrukció, a törzsének a mellső részén nincs kabin, hanem helyette a hajtómű szívócsatorna-nyílása kapott helyet. A gép különböző pontjain antennák találhatók, valamint egy előre néző kamerarendszer a törzs mellső része alatt.

A drón fúvócsöve ennél a példánynál kicsit sincs árnyékolva, így vélhetően messziről erős hőkontrasztot ad az infra érzékelővel ellátott vadászgépek számára. Az Ohotnyik teljes felületén sok a törésvonal, a különböző kiálló levegőgyűjtők és antennák, amelyek negatívan befolyásolják a gép lopakodó tulajdonságait.

Az árnyékolás nélküli fúvócső Kép: TV ZVEZDA

Sajnos nem volt lehetőség arra, hogy a gép belső tereiről is készülhessenek képek. Egyelőre nem világos, hogy ezzel az Ohotnyik-kal milyen fegyvereket teszteltek, ha egyáltalán használtak fegyvereket vagy egyéb belső terhelést, de arról számoltak be, hogy a drón vélhetően valamilyen levegő-levegő rakétamakettet hordozott egy a múlt év során végrehajtott kísérlet alkalmával.

Egy tisztviselő részletesen kifejtette, hogyan használták fel a Szu-57-es technológiáit, sőt néhány alkatrészét is, hogy felgyorsítsák az S-70-es fejlesztését. A drón szerkezetében megtaláljuk ugyanazokat a fő futóműveket, mint amelyeket a Szu-57-es számára terveztek.

A sárkányszerkezet gyártása során kiterjedten alkalmazzák a szénszálas technológiát Kép:TV ZVEZDA
Az elkészült elem méreteit koordináta mérőgéppel ellenőrzik Kép:TV ZVEZDA

A Szuhoj tervezőiroda szerint az S-70-es első két példányának tesztelését követően a gép jelentősen megváltozik külső megjelenésében és belső kialakításában egyaránt. A legjelentősebb különbség az lesz, hogy a hajtómű fúvócső jelenlegi kialakítását egy erősen burkolt változatra cserélik. Hasonló képen a szívócsatorna nyílásának a kialakítását is felülvizsgálják a jelenlegi példányon látottakhoz képest. A gyártás előtt álló változatoknál várhatóan jelentősebb mértékben használnak majd kompozit anyagokat is. Mindez – legalábbis elvileg – segítene csökkenteni a pilóta nélküli repülőgép radarjel visszaverő tulajdonságát.

A kép az S-70-es későbbi változatát mutatja, ahol a fúvócső árnyékolva van Kép:TV ZVEZDA

Érdemes megjegyezni, hogy nem valószínű, hogy a gyártás előtt álló S-70-esek új fúvócső konfigurációja tartalmazna utánégető rendszert. A Szuhoj képviselői kifejezetten közölték a TV Zvezdával, hogy az UCAV[2]-tól nem várnak nagy repülési sebességet és manőverező képességet, inkább a lopakodó tulajdonságaiban bíznak, hogy általa a gép képes lesz sikeresen teljesíteni a rábízott feladatokat.

A filmriport egy pontján a “Katonai vétel” riporterének különböző számítógépes modelleket mutattak, amelyek alkalmazása segítette az S-70-es aerodinamikájának kialakítását, így a mély S-alakú szívócsatorna tervezését. Nem világos, hogy ez a jelenlegi demonstrátor gép jellemzője, vagy a gyártásban lévő gépeknél alkalmazzák, vagy pedig a végleges terv része lesz. Akárhogy is, ez a fajta szívócsatorna kialakítás az, ami segít elrejteni a hajtómű kompresszorlapátjait a radarhullámok elől.

A sárkányszerkezet digitális tervezése Kép:TV ZVEZDA

A Szuhoj a modellezés és a digitális szimuláció általános használatát hirdette a drón fejlesztésében. A cég képviselője megmutatta a “Katonai vétel” riporterének a berendezést, amellyel a pilóta nélküli repülőgép repülésvezérlő szoftverét tesztelték. A rendszer tartalmazza az S-70-es teljes fizikai vezérlőrendszerét, amely egy kereskedelmi forgalomban kapható egységekből álló szimulátorhoz kapcsolódik. Ez magában foglal egy vizuális felületet, amely egy csupaszárny típusú repülőgép 3D-s megjelenítését végzi, amely a Szuhoj szerint nem más, mint egy általános grafikus eszköz. A rendszer úgy működik, hogy a drón fizikai vezérlőinek úgy kell reagálniuk a szimulátor által generált vezérlőjelekre, mint a valódi drón esetében, így a mérnökök láthatják, hogy a rendszerek rendeltetésszerűen működnek-e, bár nagyon kezdetleges laboratóriumi környezetben.

Jelenleg háromfős csapatra van szükség az Ohotnyik repüléséhez: egy pilóta-kezelőre, navigátorra és kommunikációs szakemberre.

A pilóta-kezelő olyan szimulátorral szemben ül, amely a repülőgép pilótafülkéjét tükrözi, hagyományos botkormánnyal és különböző többfunkciós kijelzőkkel. A drón előtti látképet a drón két előre néző videokamerája és adatcsatornája biztosítja, amelyek képe egy head-up kijelzőt helyettesítő képernyőn jelenik meg. A navigátor és a kommunikációs munkahelyek hagyományosabb számítógépeket tartalmaznak, ugyanakkor a navigátor, ugyanazokat a kijelzőket láthatja, mint a pilóta-kezelő.

Az előre néző videókamera Kép:TV ZVEZDA

Ez a vezérlési elrendezés várhatóan az idő előrehaladtával fejlődni fog, és a pilóta-kezelői munkahely sík-képernyői közül sok átadja helyét az egyszerűbb kijelzőknek. Arról nem közöltek részleteket, hogy a Szu-57-es pilótája hogyan léphet majd közvetlen interakcióban a drónnal repülés közben.

Az S-70-es vezérlése jelenleg speciális konténerből történik Kép:TV ZVEZDA

Terv szerint a drón működése egyre önállóbb lesz. Az S-70-nél jelenleg tapasztalt autonómia mértéke nem teljesen világos, de állítólag képes valamilyen szintű repülést végezni állandó emberi beavatkozás nélkül, és rendelkezik vészhelyzeti/biztonsági üzemmóddal, amely segíti abban, hogy önállóan visszatérjen a bázisra, ha bármilyen okból elveszíti a kapcsolatot az operátorral. A jelenlegi elvárás az, hogy legalább bizonyos szinten továbbra is ember lesz a hurokban, amikor a bevethető szintű Ohotnyik szolgálatba áll.

Ez a működési módszer súlyosan korlátozná a jövőbeli S-70-esek alkalmazását, potenciálisan arra kényszerítve őket, hogy látótávolságon belül működjenek a földi vezérlőállomáshoz vagy a közbenső kommunikációs átjátszóhoz képest. Oroszország általában nem ismert arról, hogy nagysebességű, látótávolságon kívüli adatkapcsolatokat működtetne. Egy tablethez hasonló érintőképernyős felhasználói felület, amely lehetővé tenné különféle típusú parancsok kiadását, az S-70-es valóban félig autonóm működésének további kulcsfontosságú jellemzője lenne.

Mindent összevetve, még nem világos, hogy hogyan fog kinézni a szériaérett S-70-es kivitel, valamint az, hogy az Ohotnyik mikor állhat szolgálatba. Az orosz védelmi minisztérium jelenleg abban reménykedik, hogy 2024 -ben bemutathatja az első bevethető példányt. Természetesen mindig fennáll a késedelem lehetősége különböző okok miatt, beleértve az alapvető költségvetési realitásokat is. Nyilvánvalónak tűnik, hogy Szuhoj iroda megpróbálta felhasználni a Szu-57-es tesztelése során megszerzett tapasztalatokat az ilyen kockázatok csökkentése érdekében.

Az S-70-es működési koncepcióinak kifejlesztése és várható működése, amelyek erősen kötődnek a Szu-57-hez, kérdéseket vethet fel a drón jövőjével kapcsolatban. Az Ohotnyik „loyal wingman”-ként való alkalmazása egy lehetséges módot kínál arra, hogy kibővítsék egy valójában kis flottányi hadműveleti Felon vadászgép harcászati kapacitását. Ha az oroszok képesek lesznek az Ohotnyik modelljeit lopakodó konfigurációban valóra váltani, akkor ezek az UCAV-k szintén segíthetnek a Szu-57-es lopakodó képességei hiányosságainak pótlásában. Az nem világos, hogy milyen hatással lehetnek a drón azon sajátosságai a jövőbeli pilóta vezette és pilóta nélküli repülőgépek együttműködésére, hogy az S-70-es lassabb és kevésbé manőverezhető, mint a Szu-57-es.

Természetesen ezek a drónok önmagukban is használhatók valódi UCAV-ként, ha az irányítási rendszerük ezt végül lehetővé teszi. Amint azt már említettük, az „ember-a-hurokban típusú működési modell ” egyértelműen korlátozza az S-70-es használatát, beleértve azt is, hogy milyen távolságban képes működni az operátorától, függetlenül attól, hogy az a földön vagy a levegőben van.

Dobos Endre

Forrás: The War Zone


[1] loyal wingman: hűséges kísérő

[2] Unmanned Aerial Combat Vehicle-UCAV: pilóta nélküli harci légijármű

Friss írások

Kína képes a régebbi generációs vadászgépeit lopakodóvá tenni?

A hongkongi székhelyű South China Morning Post (SCMP)még 2018-ban arról számolt be, hogy Kína kísérleti technológiákon dolgozik, hogy régebbi generációs, de korszerű...

A USAF csökkenti az F-35-ös harci gépre vonatkozó beszerzési tervszámait

A légierő a tervezett F-35-ös beszerzések körülbelül 10 %-os csökkentését fogja javasolni a következő évi védelmi tervében arra hivatkozva, hogy a repülőgép...

Betekintés az Szuhoj S-70-es pilóta nélküli repülőgép fejlesztési folyamatába

Az Orosz Védelmi Minisztérium hivatalos televíziócsatornája, a TV Zvezda a közelmúltban az eddigi legmélyebb betekintést adta a Szuhoj S-70 Ohotnyik (magyarul: vadász)...

Az Indiai és a Japán Légierő pilótái közös gyakorlaton fejlesztik képességeiket

Az Indiai Légierő (IAF) Japánba küldi Szu-30MKI Flanker vadászgépeit a Japán Légi Önvédelmi Erővel (JASDF) közös légiharc gyakorlatra - írja a japán...

A Boeing bemutatta új kétlépcsős, nagy hatótávolságú elfogó rakéta koncepcióját

A Boeing új nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta-konstrukciót mutatott be a Légierő Szövetség éves Air, Space and Cyber ​​Conference rendezvényén. A nagy hatótávolságú...