Kezdőlap A katonai repülés jelene Az Indiai és a Japán Légierő pilótái közös gyakorlaton fejlesztik képességeiket

Az Indiai és a Japán Légierő pilótái közös gyakorlaton fejlesztik képességeiket

Kategória

Az Indiai Légierő (IAF) Japánba küldi Szu-30MKI Flanker vadászgépeit a Japán Légi Önvédelmi Erővel (JASDF) közös légiharc gyakorlatra – írja a japán Sankei Shimbun újság. A vadászrepülő gyakorlatokat eredetileg 2020-ra, majd 2021 nyarára tervezték, de a koronavírus járvány miatt mindkét alkalommal el kell halasztani. “A Japán Légi Önvédelmi Erő és az Indiai Légierő megállapodott abban, hogy az év végéig szeretnék a tervet megvalósítani, tekintettel a kínai fenyegetésre”- írta a Sankei Shimbun.

Míg az indiai Szu-30-asok több közös gyakorlatokon vettek részt az amerikai F-15-ösökkel és a brit Typhoon vadászgépekkel, ez ritka lehetőség lenne a japán vadászpilóták számára, akik F-15-ösöket, F-2-ket és újonnan beszerzett F-35-ös vadászgépeket üzemeltetnek. Ez a gyakorlat lehetőséget biztosít a japán pilótáknak, hogy megismerjék az oroszok által tervezett Szu-30-asok képességeit. Japánnak nemcsak a kínai Szu-30-asokkal kell szembenéznie, hanem Oroszország Szu-30-asaival is, valamint számos más Szu-27-es „leszármazott” vadászgéppel.

Japán F-15J és F-2-es vadászgépe Kép:JASDF

„Japán számára nagy jelentőséggel bír, hogy indiai Szu-30-as vadászgépekkel gyakorolhat”-mondta a The War Zone-nak adott interjúban Corey Wallace, aki a japán Kanagawa Egyetemen Kelet-Ázsiai biztonságpolitikát tanít. “A JASDF várakozással tekint arra, hogy pilótái jobban megismerjék a Szu-30-as manőverező képességét, hatótávolságát, üzemanyag-fogyasztását és a repülésre való előkészítéshez szükséges átfutási időket, amelyek létfontosságúak lehetnek egy elhúzódó konfliktus idején történő tervezéshez.” Ezen kívül az indiai Szu-30-asok háromdimenziós tolóerővektor elfordító képességgel rendelkeznek, ami különösen egyedivé teszi őket a hagyományos, látótávolságon belül vívott légi harcban.

Talán ennél is fontosabb, hogy a gyakorlatok jelzés értékkel bírnak Peking számára, hogy szomszédai, India és Japán szorosabbra fűzik védelmi kapcsolataikat. A kínai és az indiai csapatok között halálos kimenetelű összecsapások voltak 2020-ban a Himalája lábánál, míg Kína és Japán vitában áll a Kelet-Kínai-tengeren lévő Senkaku-szigetekkel szembeni kínai követelések miatt.

„India számára világos, hogy Kína ellen az ilyen gyakorlatnak az az üzenete, hogy hasonló gondolkodású partnerek, mint India és Japán, szorosan együttműködnek egy közös cél elérése érdekében” mondta Arzan Tarapore, a Stanford Egyetem dél-ázsiai tanulmányainak kutatója. „A koalícióépítés a legijesztőbb Peking számára, aminek nagyobb a súlya, mint bármi más, amit India egyedül tesz.”

A gyakorlat tervezése 2018 decemberére nyúlik vissza, amikor a JASDF egy C-2-es szállítógépet küldött az indiai Agra Légibázisra, hogy közös kiképzést végezzen az IAF C-17-es gépeivel, majd 2019-ben folytatódott a közös képzés a JASDF egy C-130-as szállítógépével.

“A kezdeti lépések után a két ország utat talált a rendszeres közös kiképzéshez, ezért a japán és az indiai légierő úgy döntött, hogy komolyabb tartalommal tölti meg a képzés kereteit, és közös képzést folytat a két ország vadászpilótái számára” – számol be Sankei Shimbun. Az indiai Szu-30-asoknak először japán F-15-ösekkel kellett volna gyakorolniuk 2020 júniusában a Komatsu légibázison, de a koronavírus járvány első hulláma miatt a gyakorlat határideje tolódott. A gyakorlat ideje és helye ezután 2021 júliusára módosult az F-2-es vadászgépek Hyakuri légibázisára, de a járvány Delta változata miatt ezt felfüggesztették.

A Szu-30-as nehéz-vadászgép – a Szu-27 Flanker fejlettebb leszármazottja – egy kínai-indiai konfliktusban mindkét oldalon jelen lenne. A Flanker család a kínai légierő és haditengerészet nehéz-vadászflottájának gerincét képezi, beleértve a 97 darab Szu-30MKK és Szu-30MK2 gépeket, valamint több mint 500 darab J-11, J-15 és J-16-os vadászgépet, amelyek kínai másolatok vagy saját tervezésű példányok, amelyek közvetlenül mind a Szu-27 Flanker-en alapulnak.

Az IAF 272 darab Szu-30MKI vadászgéppel rendelkezik, amelyeknek nagy részét Indiában szerelte össze licenc alapján az indiai HAL repülőgépgyártó vállalat. Az indiai repülőgépek izraeli és francia avionikával és elektronikai hadviselési rendszerekkel épültek, míg a kínai Szu-30MKK és MK2-es példányok a fejlettebb Szu-35-ös változattól átvett rendszerekkel készültek. Ez a típus korlátozott számban repül a kínai és az orosz légierő állományában.

Szu-30MKI nyitott lokátorkúppal KÉP:IAF

Az indo-japán légi hadgyakorlatok szimbolikus értéke valójában erősebb lehet, mint a katonai előnyök. India és Japán az Egyesült Államokkal és Ausztráliával együtt része a Quadrilateral Secuity Dialogue (QUAD) szervezetnek, egy informális biztonsági szövetségnek, amely lényegében Kína hatalmi törekvéseinek fékezésére irányul. India Kína délnyugati határán, Japán Kína északkeleti határán, az Egyesült Államok, Ausztrália és Tajvan keleten és délen helyezkedik el, így a QUAD szövetség körülveszi Kínát. Az India és Japán közötti szorosabb védelmi együttműködés tovább erősíti a szervezet működését.

„Ez most egy nagyon világos diplomáciai jelzés két QUAD partner részéről, akiknek a kapcsolata a múltban sokat ígért, de semmi nem teljesült mostanáig” – jegyezte meg Wallace.

Az indiai Szu-30-asok közös hadgyakorlata Japánban valami nagyobb kezdete lehet: az indiai és japán erők megosztják egymás katonai bázisait. A hadgyakorlat, valamint az India és Japán által 2020 szeptemberében aláírt akvizíciós és keresztszolgáltatási megállapodás lehetővé teszi mindkét nemzet fegyveres erőinek a szolgáltatások és az ellátás megosztását.

Ennek a megállapodásnak a szélesebb stratégiai jelentősége az, hogy lehetővé teszi az Indiai Légierő harci gépei számára, hogy hozzáférjenek a japán légibázisokhoz, egyúttal japánnak a Dzsibutiban lévő bázisához is a közel-keleti tengeri útvonalak közelében. India cserébe nagyobb hozzáférést biztosít a japánok számára a Bengáli-öbölben található Andamán és Nikobár-szigeteken lévő indiai bázisokhoz, amelyek a Malacca-szoros nyugati felén találhatók.

Történelmileg Japán 1945 óta nem szívesen küld katonai erőt külföldre. Ez Japán háború utáni alkotmányának 9. cikke miatt van, amely lemond a háborúról és a támadó képességekről, bár ezek a gátlások elhalványulhatnak, ahogy Japán szembesül a növekvő kínai hatalommal. Az indiai bázisokról történő üzemeltetés politikailag érzékeny lehet, ugyanakkor ez lehetőséget biztosít Japánnak, hogy megvédje a létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonalakat és egyúttal kellemetlen helyzetbe hozhatja Kínát.

Ennek ellenére nem valószínű, hogy egy ilyen stratégia a közeljövőben következetes módon működne. Előfordulhat válság idején, vagy végső esetben támogatva Japán azon döntését, hogy tengeri erejét külföldön vesse be. Tarapore azt is kétli, hogy India tartósan beleegyezne a közös bázison történő üzemeltetésbe. Ez megfelel annak az elvnek, amelyet India „stratégiai autonómiának” nevez, ami azt jelenti, hogy nem köt kötelező biztonsági kötelezettségvállalásokat – mondta Tarapore.

Ettől függetlenül a multinacionális gyakorlatok felbecsülhetetlen eszközei a képzésnek. Az amerikai pilóták számára hasznos volt az elmúlt Cope India gyakorlat amikor indiai Szu-30-asok ellen végeztek elfogásokat, és lehetőségük volt megfigyelni ravasz külföldi taktikákat. Ezen túlmenően Japán esetében az ilyen közös gyakorlatok komoly jelzés értékkel is bírnak a potenciális ellenfelek, így Kína számára is.

Dobos Endre

Forrás: The War Zone

Friss írások

Az Indiai és a Japán Légierő pilótái közös gyakorlaton fejlesztik képességeiket

Az Indiai Légierő (IAF) Japánba küldi Szu-30MKI Flanker vadászgépeit a Japán Légi Önvédelmi Erővel (JASDF) közös légiharc gyakorlatra - írja a japán...

A Boeing bemutatta új kétlépcsős, nagy hatótávolságú elfogó rakéta koncepcióját

A Boeing új nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta-konstrukciót mutatott be a Légierő Szövetség éves Air, Space and Cyber ​​Conference rendezvényén. A nagy hatótávolságú...

Milyen érzékelő van az Egyesült Arab Emírségek F-16E/F Block 60 Desert Falcon vadászgépének az orrán?

Úgy tűnik, hogy a repülőgépek egy-egy szerkezete különleges érdeklődést vált ki. Jelen esetben egy bizonyos gömb váltott ki nagy érdeklődést, amelyet a...

Ötvenegy éve történt: hogyan lőttek le izraeli pilóták 5 szovjet MiG vadászgépet 3 perc alatt

1970. július 30-án öt szovjet MiG-21-es vadászgépet lőttek le az izraeli légierő pilótái, mindösszesen három perc alatt. Ha visszatekintünk...

Oroszország új vadászgépe a Szu-75 Checkmate nagy ígéret. Valóban képes lesz elérni a kitűzött célokat?

Múlt hét kedden a Объединённая Авиастроительная Корпорация (OAK) és a Szuhoj Repülőgyár a Moszkvai Repülési és Űrkiállítás (MAKS) nyitónapján bemutatta az új...