Kezdőlap A katonai repülés jelene A Turkish Aircraft Industries (TAI) hatodik generációs vadászgép (TF-X) projektje

A Turkish Aircraft Industries (TAI) hatodik generációs vadászgép (TF-X) projektje

Kategória

Szinte minden olyan ország, amelyik nagy védelmi költségvetéssel rendelkezik és sürgető biztonsági aggályai vannak, vagy megpróbál lopakodó harci gépeket vásárolni külföldről, vagy saját fejlesztésbe kezd. Törökország most csatlakozik Indiához, Dél-Koreához és Japánhoz, hogy elkészítse első teljesen saját tervezésű vadászrepülőgépét és ezzel a lopakodó klub tagja legyen.

2013-ban Törökország komolyan elkezdett foglalkozni a saját TF-X lopakodójának fejlesztésével. Kezdetben fontolóra vette a koreai KF-X lopakodó repülőgép programjának megvásárlását, de a partnerség nem sikerült, mert Szöul korlátozott érdeklődést mutatott a technológia megosztása iránt.

Törökország most taktikai és politikai megfontolásból saját lopakodó repülőgépet szándékozik tervezni. A korábban felkínált amerikai F-35-ös egy többcélú csapásmérő harci gép, amelynek célja az ellenséges légtérbe való behatolás, a kritikus taktikai információk összegyűjtése és megosztása a baráti erőkkel, valamint a kulcsfontosságú célok támadása és megsemmisítése. Ez a gép azonban kevésbé optimalizált, az ellenséges vadászgépek elfogására, különösen rövidebb távolságokon, ahol a Lightning II lopakodási tulajdonságai nem különösebben kiugróak, és közepes repülési teljesítménye további problémák forrása lehet. Törökország célja azonban egy az F-22-eshez hasonló légifölény vadászgép birtoklása, amellyel hatékonyan tud légiharcot vívni a győzelem tudatában.

Az autoriter hatalmat gyakorló török kormánynak az Európai Uniótól, valamint az Egyesült Államoktól eltérő külpolitikai célkitűzései arra késztették ezen országok politikai vezetőit, hogy álljanak ellen a török igényeknek, és állítsák le a magas színvonalat képviselő érzékeny technológiák átadását Törökország részére. Törökország még a külföldi politikai foglyok szabadon bocsátásába is belement, hogy „valamit valamiért” alapon hozzájusson fejlett haditechnikai eszközökhöz. A jelen helyzet kétségtelenül megerősíti Ankarának azon igényét, hogy olyan hazai technológiai bázist és fegyverrendszereket hozzon létre, amelyek kevésbé érzékenyek az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal fennálló hűvös kapcsolatokra.

A TAI koncepciója szerint, a TF-X egy kéthajtóműves, együléses, alacsony érzékelhetőségű, légifölény vadászgép lesz, másodlagos földi célok elleni támadási képességekkel, hasonlóan az F-22-hez. A gépet szénszálas-kompozit anyagból készített törzzsel tervezik, melynek középrészében foglal majd helyet a fegyveröböl.  

A tervek szerint a ​​TAI 2023-ra készítene el egy repülőképes TF-X prototípust, majd a 250 darabos széria első gépe 2029-ben hagyná el a gyárat és a gépek 2031-ben állnának szolgálatba. Ez a 250 darab új harci gép váltaná le a 245 darab kiöregedett F-16-os vadászgépet. Az új lopakodó vadászgép a 2070-es évekig maradna szolgálatban.

A 2005-ben alapított TAI nem egy régóta létező tradicionális vállalat, mint például a Boeing vagy a Dassault. Eredetileg a török ​​F-16-osok licencgyártására alapított TAI avionikai eszközöket és alkatrészeket, drónokat és török, illetve idegen tervezésű repülőgépek módosított hazai változatait gyártja.

A TAI eddig mindössze egyetlen pilóta vezette repülőgépet fejlesztett, a Hurkus/Hurjet névre keresztelt sugárhajtású kétüléses gyakorló/könnyű támadó repülőgépet, amely koncepcióját tekintve a Super Tucano-hoz áll közel. Bár a TAI sok licencgyártású F-16-ost épített, de egy teljesen új, jelentős kutatást igénylő lopakodó jellemzőkkel bíró sugárhajtású vadászgép tervezése a semmiből, nagy kihívás a vállalat számára.

A Hurjet sugárhajtású tréner repülőgép Kép:ainonline

A TF-X jelenlegi formájában nagyban hasonlít az F-22-re, vagy a Brit Tempestre, és a német-francia-spanyol közös vadászgépre döntött nagyméretű függőleges vezérsíkjaival. A svéd Saab cégnél a TAI-val kötött szerződés szerint kidolgozott korai TF-X koncepció korábbi iterációi egy- és kéthajtóműves repülőgépeket vizionáltak.

A Saab által kidolgozott egy- és kéthajtóműves koncepciók Kép: TNI

Theresa May brit miniszterelnök és Tayyip Erdogan török elnök 2017 januárjában 100 millió font (137 millió dollár) összegű szerződést írt alá a BAE Systems vállalattal, hogy tanácsadóként és segítőként vegyen részt a TF-X kidolgozásában. 2018 februárjában Ankara bejelentette, hogy 1,2 milliárd dollárral és több mint 3200 teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott felvételével igyekszik a TF-X programot felfuttatni.

A TAI 2017-ben közzé tette a gép tervezett specifikációját, amely szerint a repülőgép 17 méter hosszú lesz, 12 méteres szárnyfesztávolsággal és 30 tonnát meghaladó maximális felszálló tömeggel rendelkezik majd. Teljesítmény paraméterei szerint a TF-X a hangsebesség kétszeresével, 16 000 méteres csúcsmagasságon, közel 1100 km távolságot lesz képes átrepülni.

Az ASELSAN török cég alvállalkozóként a hazai gallium-nitrid aktív elektronikusan szkennelő (AESA) fedélzeti radar létrehozásán dolgozik. A fedélzeti érzékelők sorában az AESA radar a csúcstechnológiát képviseli nagy felbontása, és az ellenséges radarokkal szembeni alacsony érzékelhetősége révén. Az ASELSAN már számos avionikai eszköz gyártásában vett részt, így feltételezhető, hogy a rádióelektronikai zavaró és radarbesugárzás érzékelő egységek fejlesztését is maga végzi a TF-X számára.

A gyártók elképzelése szerint a gép pilótája hangvezérelt pilótafülkében fog dolgozni és olyan adatkapcsolattal rendelkezik majd a gép, mellyel a pilótának lehetősége nyílik két Anka drón mint hordozó segítségével, levegő-föld és levegő-levegő rakétákat célba juttatni. Ilyen formán működhetne az a taktika, amikor a lopakodó harci gép pilótája drónok segítségével olyan távolságról képes csapást mérni ellenséges célpontokra, ahol a pilótát nem fenyegeti veszély.   

Törökország reményei szerint a TF-X sikere jelentős exportrendeléseket generál mely kedvezően befolyásolhatja gyártás költségeit. Törökország 2016-ban hivatalosan felkérte Pakisztánt, hogy vegyen részt a programban, és saját szakértői közül néhány járuljon hozzá a projekt sikeréhez. Török feltételezések szerint, ha a TF-X program sikeres, Pakisztánt – amelynek végül is le kell cserélnie F-16-it – természetesen érdekelni fogja a lopakodó repülőgépek beszerzése, hogy minőségi előnyt szerezzen az indiai légierővel szemben. Ugyanakkor, a kész gépek árától függően Pakisztánnak lesz egy másik lehetősége lopakodó vadászgép beszerzésére, hiszen Kína potens J-31-es vadászgépe már repülőképes és Kína biztosan eladásra kínálja majd a gépet.

A sikeres sugárhajtású vadászgép építésének legnagyobb akadálya egy nagyteljesítményű kétáramú hajtómű hiánya. A TF-X műszaki adatai két hajtómű meglétét feltételezik, amelyek tolóereje legalább 89 kN.

2015-ben Törökország kifejezte szándékát, hogy szeretné megvásárolni az Eurojet vállalattól az EJ200-as terméküket, az Eurofighter Typhoon hajtóművét. Állítólag a megnövelt 120 kN tolóerejű változatról lett volna szó, amely magában foglalja a tolóerővektor elfordító mechanizmust is, lehetővé téve a repülőgép számára szűk manőverek végrehajtását. Az ilyen jelentős tolóerejű hajtómű iránti érdeklődés azt sugallja, fontos követelmény, hogy a TF-X vadászgép képes legyen szupercirkáló üzemmódra. Ez az üzemmód a szuperszonikus sebesség elérését és fenntartását biztosítja anélkül, hogy a tüzelőanyag-fogyasztást jelentősen növelő utóégőt be kelljen kapcsolni.

Az Eurojet EJ 200-as hajtóműve Kép:wikipedia

Az Eurojet azonban 2017 decemberében visszavonta a TAI-nak tett ajánlatot. A jelentések szerint az európai konzorcium nem kívánt magas színvonalú technológiát átadni, amelyet Törökország felhasználhatott saját repülőgépe fejlesztésére. Néhány spekuláció szerint, a visszavonás hátterében a Törökországban zajló közelmúltbeli politikai események állhatnak.

Fenti okok miatt a TAI jelenleg néhány további ajánlatot fontolgat. Az egyik elképzelés szerint egy 49/51% -os közös vállalkozás a Rolls Royce és a Turkish Kale Group között. A Rolls-Royce fejlesztette ki az XG-40-es hajtóművet, amely alapjául szolgált a fejlesztési folyamat során tökéletesített EJ-200-as hajtóműnek. Azonban továbbra is aggodalmak vannak a Törökország által kért technológiák átadásának mértékével. Törökország számára egy másik lehetséges út, hogy a hazai Tusas Engine Industries (TEI), amely licenc alapján gyártja az F-16-os harci gépekben használt F110-es hajtóműveket, kifejlessze saját turbóventilátoros hajtóműveit.

Mindezeken túl az orosz állami tulajdonban lévő Rostec társaság, – a Saturn tulajdonosa – amely az AL-31-es és AL-41-es hajtóművek fejlesztette az orosz Flanker és Szu-57-es harci gépek számára, kifejezte szándékát a TF-X hajtóműveinek fejlesztésére. Törökország nemrégiben azzal botránkoztatta meg NATO szövetségeseit, hogy az orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolta meg, ahelyett, hogy olyan európai rendszert vásárolna meg, amely könnyen integrálható a NATO légvédelmi rendszerébe.

Ha Törökország a meglévő hajtóműépítési technológia helyett, kockázatot és extra költséget vállalva az új technológia felé fordul, ez lehetővé tenné Ankara számára, hogy bekerüljön a hajtóműgyártók különleges klubjába, bár addig gyötrelmesen hosszú út vezet. További kutatómunkát igényel egy lopakodásra optimalizált szívócsatorna és a tolóerővektor-elfordítású fúvócső fejlesztése. A radarsugárzást visszaverő ventilátor-lapátok az Achilles-sarka a modern ötödik generációs gépeknek. Egy másik lehetőség, ha Törökország már egy érett, de nem a legkorszerűbb építésű hajtóművet alkalmaz, az felhasználható prototípusokhoz vagy elő-modellekhez, és közben a hazai gyártású hajtómű fejlesztésével haladhat előre.

Az alapvető kérdés továbbra is az, hogy Törökország sokkal olcsóbban képes-e fejleszteni a lopakodó repülőgépet, mint más, nagyobb tapasztalattal és technológiai alapokkal rendelkező országok. Az Egyesült Államok több mint 40 milliárd dollárt költött az F-35-ös fejlesztésére, és Japán becslései szerint a saját F-3-as lopakodó vadászgépének fejlesztési költsége hasonló nagyságrendet ér majd el. Ez olyan költségszint, amelyet a török önvédelmi erők egyelőre vonakodnak elismerni.

Törökország eddig 1,2 milliárd dollárt költött a TF-X program keretében a gép koncepciójának kidolgozására. Noha a számadatok eltérnek, a tervezett fejlesztési költségeket 4,8 milliárd dollárra tervezték, míg egyes kommentátorok a program költségeit 13 milliárd dollárra becsülik. Ezek a költségek továbbra is emelkedhetnek, mivel a TF-X Törökország első saját tervezésű sugárhajtású harci gépe, nem beszélve annak lopakodó mivoltáról.

A költségek csökkentésének egy lehetséges módja, hogy a török tervezők mérsékeltebb radarkeresztmetszeti jellemzőket céloznak meg, mint az F-35-nél elért érték. Ez lehet valahol az F-35-ös esetében elért 0,001 m2 és a negyedik generációs FA-18 Super Hornet 1 m2 radar-keresztmetszete közötti érték. A TF-X tervezői azonban az új gépnek ezt a lényeges jellemzőjét eddig még nem hozták nyilvánosságra.

Az idő fogja megmutatni, hogy Törökország képes-e előállítani saját lopakodó vadászgépét. Törökország szilárd elhatározása, hogy 2023-ra repülőképes prototípusa legyen, ez pedig lehetőséget biztosít majd gazdasági és technikai összehasonlító elemzések készítésére. Egy biztos, inkább előbb, mint utóbb, a világ látni fogja, hogy milyen messzire jut Törökország a lopakodó harci gép fejlesztésében.

Írta: Dobos Endre

Forrás: The National Interest,

Friss írások

Milyen érzékelő van az Egyesült Arab Emírségek F-16E/F Block 60 Desert Falcon vadászgépének az orrán?

Úgy tűnik, hogy a repülőgépek egy-egy szerkezete különleges érdeklődést vált ki. Jelen esetben egy bizonyos gömb váltott ki nagy érdeklődést, amelyet a...

Ötvenegy éve történt: hogyan lőttek le izraeli pilóták 5 szovjet MiG vadászgépet 3 perc alatt

1970. július 30-án öt szovjet MiG-21-es vadászgépet lőttek le az izraeli légierő pilótái, mindösszesen három perc alatt. Ha visszatekintünk...

Oroszország új vadászgépe a Szu-75 Checkmate nagy ígéret. Valóban képes lesz elérni a kitűzött célokat?

Múlt hét kedden a Объединённая Авиастроительная Корпорация (OAK) és a Szuhoj Repülőgyár a Moszkvai Repülési és Űrkiállítás (MAKS) nyitónapján bemutatta az új...

A Rafale vadászgép Spectra védelmi elektronikai berendezése blokkolta a Szu-35-ös radarját

Az Egyiptomi Légierő teljes állományára nagy hatást gyakorolt a legutóbbi BVR gyakorló elfogás lefolyása és eredménye, melyben a Szu-35-ös orosz vadászgép játszotta...

Checkmate az új orosz egy hajtóműves ötödik generációs vadászgép

Oroszország ma bemutatta új, könnyű/közepes vadászgépét, amelyre egy csillogó médiahadjárat hívta fel egy nappal korábban az érdeklődők figyelmét. Tegnap először volt látható...