Kezdőlap A katonai repülés jelene A Szu-57-es vadászgép néhány fedélzeti rakétája

A Szu-57-es vadászgép néhány fedélzeti rakétája

Kategória

Oroszország ötödik generációs Szuhoi Szu-57-es vadászgép sorozatgyártásával párhuzamosan történik a fedélzeti fegyverzet fejlesztése. A gyártó célja, hogy a szokásos levegő-levegő és levegő-föld rakéták mellett számos új fegyvert integráljon az új vadászgép rendszerébe, beleértve a szuperszonikus cirkálórakétáktól a legújabb közepes és nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétákig.

Az orosz hadügyminisztérium számos videofelvételt tett közzé a Szu-57-es vadászgéppel kapcsolatban, köztük az egyik felvételen egy levegő-levegő rakéta indítását láthattuk. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a klip az emelkedő repülőgép első ismert példányát mutatja, amely rakétát lőtt ki a szárnytőben kialakított kisméretű rakétatároló rekeszből, de ha alaposabban megnézzük a felvételt, ez egyáltalán nem biztos, hogy így történt.

A videófelvétel egy pillanata

A videó közreadása négy hónappal azután történt, hogy megjelentek az új kompakt levegő-levegő rakéta képei, amelyek részben a közepes hatótávolságú R-74/K-74M2/изделие 760-as sorozatból származnak. Teljes mérete és egyéb tervezési elemei azt sugallják, hogy potenciálisan a Szu-57-es szárnytő rekeszeihez szabták testre.

Az R-74/K-74M2/изделие 760-as rakéta a MAKS kiállításon Kép: jalopnik

Tehát minden bizonnyal érdekes lenne végre látni egy Szu-57-est, amikor éppen rakétát lő ki ebből a tároló rekeszből, vagy csak egyáltalán amikor ez a szárnytő rekesz nyitva van. Még nem adtak közre fényképet vagy videót a nyitott tároló rekeszről, mióta az első repülőgép felszállt.

A videóból úgy tűnik, hogy a Szu-57-es egy rövid hatótávolságú R-74-es rakétaindítás közben látható. A rakétatestnek egy része jól látható, de a felvétel úgy készült, hogy a tárolórekesz ajtaja/ajtói nem láthatók. Nincsenek elérhető információk, vagy képanyag ezekről a szárnytőben kiképzett rakétatároló rekeszekről, hogy azok egyáltalán működőképesek-e, vagy pontosan hogyan kellene működniük.

Lehetséges, hogy az orosz trapézmechanizmus, hasonló ahhoz, mint amelyet az F-22-es Raptornál alkalmaznak az AIM-9 Sidewinder rakétáknak a törzs oldalsó rekeszből történő indítására. A probléma az, hogy régóta megjelent, hogy az R-74-es, valamint a korábbi R-73-as modellek egyszerűen túl terjedelmesek ahhoz, hogy elférjenek a Szu-57-es szárnytöveiben kialakított rekeszben.

Egy trapézmechanizmus felszerelése, amely képes a rakétát légáramba mozgatni, tovább csökkenti a rekesz határain belül rendelkezésre álló teret. Jelentések szerint az R-74-es kisebb törzskeresztmetszetű változata, a R-74M2-es fejlesztés alatt áll, amely figyelembe veszi a Szu-57-es rakétamozgató mechanizmusának méreteit. A videóban látható rakéta azonban változatlanul az ismert modellre emlékeztet.

Elképzelhető, hogy a Szu-57-esnél a kisméretű rekesz belsejében egyedi konfigurációjú mozgatórendszer működik, ahol elfér a rakéta és annak indítósínje, biztosítva a rakéta mozgatását az indítást megelőző pillanatban. Nincs bizonyíték arra nézve, hogy a gép milyen fajta rekeszajtókkal készült, hogy indításkor teljesen, vagy részben kinyílnak – hasonlóan a kínai J-20-on lévő újszerű kialakításhoz – az áramlásba kitolt rakétával. Nagyon úgy tűnik, hogy a rakétamozgató mechanizmus még nincs a tároló rekeszbe építve. Valószínűbb, hogy a szóban forgó Szu-57-es nem rendelkezett rekesz ajtóval és mozgató mechanizmussal, ezért merev indítóberendezésről indították a rakétát. Valószínű, hogy az R-74-es kisebb törzskeresztmetszetű változata még nem áll rendelkezésre a rekeszben való szállításhoz és indításhoz.

A hagyományos légiharc rakétákon túl a Szu-57-es olyan nagy hatótávolságú rakétákat fog hordozni, amelyek az ellenség légi korai figyelmeztető és irányító (AEW & C) repülőgépeinek és hasonló feladatokra képes, nagy hatótávolságú, kulcsfontosságú vízfelszíni eszközeinek a megsemmisítésére készültek. Ide tartozik többek között az Izdelie 810, a H-58USKE, a H-35UE, a Brahmos-NG és a H-59MK2-es. A rakéták egy részét úgy tervezték, hogy elférjenek a repülőgép belső fegyvertároló rekeszében.

Az Izdelie 810-es, vagy R-37M nagy hatótávolságú hiperszonikus sebességű levegő-levegő rakéta. Légi utántöltők, AWACS-ek és C4 ISTAR stratégiai jelentőségű repülőgépek lelövésére fejlesztették, miközben maga az indító vadászgép távol maradhat a célt védő vadászgépek rakétáinak hatósugarától.

Az R-37-es nagy hatótávolságú rakéta Kép:the militarywatch

A H-58USKE rakéta passzív érzékelő fejjel, valamint navigációs és automatikus vezérlőrendszerrel a földi radarállomások megsemmisítésére szolgál. Irányító rendszere egy platform nélküli inerciális navigációs rendszerből, plusz passzív radar vevőantennából áll.

H-58USKE radar elleni rakéta Kép:turbosquid.com

A Zvezda H-35UE egy orosz fejlesztésű gázturbinás sugárhajtóművel ellátott szubszonikus sebességű szárazföldi célok elleni rakéta. Ugyanez a rakéta helikopterekből, felszíni hajókból is indítható gyorsító töltet segítségével, amely esetben Uran néven ismert. A rakétát méretei miatt csak szárny alatti tartóról lehet indítani.

A H-35UE rakéta Kép:roe.ru

A BrahMos NG egy közepes hatótávolságú ramjet hajtóműves szuperszonikus cirkáló rakéta, amelyet tengeralattjáróról, hajókról, repülőgépekről vagy szárazföldről lehet indítani és melynek az orosz P-800 Onix cirkálórakéta volt az alapja. Ez a világ leggyorsabb cirkálórakétája. Ez a rakéta az Orosz Föderáció Masinostroenije nonprofit szervezete és az indiai Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet (DRDO) közös vállalkozásában született. Méretei miatt a Szu-57-es csak külső tartóról indítja.

A BrahMos NG orosz-indiai fejlesztésű cirkálórakéta Kép:wikipedia.org

A H-59MK2-es cirkálórakétát kifejezetten a Szu-57-es fegyverrekeszéhez tervezték. A szubszonikus cirkálórakéta moduláris elrendezésű, téglalap keresztmetszetű törzzsel rendelkezik. A cirkálórakéta lopakodó jellemzőkkel, korrelációs-optikai keresővel rendelkezik, amely autonóm felismerést biztosít a célt körülvevő terepről. A navigáció pontosságát inerciális navigációs rendszer biztosítja meghatározott időszakonkénti műholdas pontosítással.

A H-59MK2-es rakéta Kép: wikimedia.org

A hatótávolság és a hasznos teher adatai nagymértékben változnak, de a rakéta képes elérni a maximum 285 km-re lévő célokat, ez esetben 320 kilogrammos fegyverterheléssel. A harci rész maximális tömege 900 kg lehet. A kialakítás moduláris jellege többféle konfigurációt is lehetővé tesz, növelhető az üzemanyag rekesz mérete a hatótávolság növelése érdekében, de csökkenő harci rész tömeg mellett. Alkalmazását tekintve a fegyver alapvetően valahol az izraeli Delilah és az amerikai haditengerészet SLAM-ER rakétái között helyezkedik el.

A H-59MK2-es rakéta indítása a Szu-57-es vadászgépről Kép:debka.com

Az a tény, hogy a Szu-57-es képes ezeket a rakétákat belső rekeszből indítani kulcsfontosságú, mert így radarhullám visszaverő felületét a lehető legalacsonyabb szinten tudja tartani. Még a Szu-57-es gyengébb lopakodó képessége is, –  legalábbis az amerikai, sőt a kínai vadászgépekhez képest is – nagy fontossággal bír, hogy a számára legfontosabb célpontok rakétaindítási távolságán belülre kerülhessenek anélkül, hogy azok sikeresen észlelnék a vadászgép jelenlétét.

Szerző: Dobos Endre 


 [DE1]

Friss írások

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és...

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...

Az F-15EX új, nagy méretű és hatótávolságú levegő-levegő rakétát tesztelt

Az Egyesült Államok légiereje célzott arra, hogy egy új, nagyon nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta fejlesztésén dolgozik, amelynek hordozójaként az F-15EX Eagle II-t...

A modernizált erőteljes orosz Mi-28NM helikopter

A Mi-28-as, a vaskosabb hidegháborús Mi-24 Hind utódja és az amarikai Apache orosz megfelelője, az 1980-as évek elején készült, de most huszonegyedik...

Hogy biztosítja az amerikai légierő a harci gépeinek egymás közti kommunikációját?

A jövőbeni harctevékenységre az erős hálózatközpontú berendezkedés lesz jellemző. Az azonos oldalon harcoló vízfelszíni, szárazföldi és légi tevékenységet folytató egységek információt adnak...