A múlt év végén Oroszország bejelentette, hogy az első sorozatban gyártott Szuhoj Szu-57-es vadászgépeket hiperszonikus légi indítású fegyverkísérletek végrehajtásába vonják be Oroszország Aktyubinszkban található tesztközpontjában.
A légi, földi és vízfelszíni célok leküzdésére és megsemmisítésére tervezett Szu-57-es ötödik generációs, együléses, kéthajtóműves, többcélú repülőgép, amely egyesíti a támadógép és a vadászrepülőgép funkcióit.
Az első sorozatgyártású Szu-57-es november végén repült az aktyubinszki központba. A legújabb, levegő-föld hiperszonikus támadóeszközök tesztelésében vesz részt a gép.
Az állami média arról is beszámolt, hogy számos, alapvetően új, légi indítású támadófegyver fejlesztése folyik jelenleg a Tactical Missiles Corporation-nél. Bár nem világos, hogy a hiperszonikus rakéták tesztelésére mikor került sor, vagy hogy hány Szu-57-est használtak a tesztekben, de ez jelentős előrelépésnek tekinthető az orosz légierő részéről a fejlett fegyverek jövőbeni alkalmazása terén.
Mint arról Tass is beszámolt, jelenleg csak a Déli Katonai Körzetben állomásozó orosz MiG-31K vadászgépek képesek a Kinzsal hiperszonikus rakéták harci alkalmazására.
A Szu-57-es folyamatosan javul
Állami sajtóinformációk szerint az első sorozatgyártású Szu-57-est átadták a Déli Katonai Körzet egyik ezredének, majd tervek szerint további négy gépet 2021-ben. Az Orosz Légi-Kozmikus Erő 2024 végéig huszonkét gépet kap, összesen pedig hetvenhat Szu-57-es kerül a csapatokhoz 2028-ig.
A Szuhoj Szu-57-es az egyik legkorsszerűbb Oroszországban fejlesztett repülőgép. Innovatív technológiákkal, köztük kompozit anyagok felhasználásával készült, amely aerodinamikai konfigurációjával együtt viszonylag kis radar-visszaverő felülettel és infravörös emisszióval bír. Hajtóműve olyan tolóerővel rendelkezik, amely a gép alacsony légellenállása mellett, utánégető használata nélkül is képessé teszi hangsebesség feletti repülésre.
A többcélú harci repülőgép a legfejlettebb fedélzeti rádióelektronikai berendezésekkel van ellátva, beleértve a nagy teljesítményű fedélzeti számítógépet, amelyet “elektronikus második pilótaként” jellemeznek, a szinte minden irányba néző radarantennákat és néhány más újítást, különösen a törzs rekeszeiben elhelyezhető rakétafegyverzetet.
Mit hordozhat a fegyverrekeszeiben?
A repülőgépen két nagy belső fegyverrekesz van egymás mögött elhelyezve, amelyek csaknem a törzs teljes használható terét elfoglalják. Mindegyik rekeszben akár négy látótávolságon túli, radarvezérelt R-77M rakéta szállítható.
A R-77-es korábbi verzióihoz képest a módosított R-77M rakéta nagyobb méretekkel és aktív, AESA radarral rendelkezik, így akár 200 km-es hatótávolságban is képes manőverező célpontok elfogására.
A repülőgép egy pár R-74M2 kis hatótávolságú infravörös vezérlésű rakéta elhelyezésére is rendelkezik egy-egy kisméretű szárny alatti rekesszel, bár erről a rekeszről még nem adtak közre fényképet.
A másik nagy hatótávolságú rakéta az R-37M, amely módosított változata a MiG-31-es vadászgéphez tervezett R-37-es rakétának. Ez a fegyver több mint 300 km távolságból képes nagysebességű légi célok elfogására. Az R-37M közel kétszer akkora, mint ellenfele, az amerikai fejlesztésű AIM-120D AMRAAM rakéta.
Tömege több mint 500 kg, harci részének tömege pedig 60 kg. A repülés aktív szakaszának végén a rakéta 5 … 6 Mach hiperszonikus sebességre gyorsul. Feltételezések szerint hajtóműve kettős impulzusú.
Dobos Endre
Forrás: THE NATIONAL INTEREST, Interfaks AVN