Kezdőlap A katonai repülés jelene A J-20-as vadászgépen túli kínai vadászgép fejlesztések

A J-20-as vadászgépen túli kínai vadászgép fejlesztések

Kategória

Amikor a J-20-as ötödik generációs lopakodó vadászgép szolgálatba állt a PLA[1] légierő (PLAAF[2]) egységeinél, vélhetően a J-20-as első változatának a fejlesztési programja lezárul. Ez megfelelő alkalom lehet arra, hogy végig gondoljuk mi az ami valós információ, és mi az ami még ismeretlen a J-20-as kínai lopakodó vadászgépen túlmutató elképzelésekkel kapcsolatban.

Ez az írás különösen a haditengerészet (PLAN[3]) számára szánt repülőgéphordozó fedélzeti ötödik generációs vadászgép valószínű pályáját, valamint a leendő hatodik generációs kínai vadászgép korai jellemző jegyeit próbálja áttekinteni. Tekintettel a fejlesztés titkos jellegére, valamint a hatodik generációs vadászgép fejlesztési folyamatának hosszú ütemtervére, ennek az írásnak nagy része előzetes elemzésnek tekinthető, mivel egy fejlesztési program során a részletekben gyakran történnek változások.

A repülőhordozó fedélzeti FC-31 Shenyang

A hordozófedélzeti ötödik generációs vadászgéppel kapcsolatos hírek nem sokkal azután kezdtek megjelenni, hogy az első J-20-as prototípus 2011 elején megkezdte első repülését. Amikor az exportorientált FC-31-es repülőgép 2012 októberében megjelent, annak kisebb mérete és hagyományosabb konfigurációja, valamint erőteljesebb futóműve spekulációk sorát indította el, hogy vajon az FC-31-est repülőhordozó fedélzeti feladatra tervezték-e.

Az FC-31/J-31-es vadászgép Kép: avia news

A hírek évek óta arról szóltak, hogy a Chengduból származó J-20-as vadászgép és a Shenyangból származó FC-31-es, vadászgép versenyben áll azért, hogy a PLAN ötödik generációs hordozófedélzeti vadászgépe legyen. A két alaptípus különböző súlykategóriákat képvisel, a kettő közül a J-20-as a nehezebb és nagyobb. Nyílt fórumokon sokáig viták folytak a két gép harcászattechnikai és költségjellemzőiről. 2016 decemberében szállt fel első alkalommal az FC-31-es továbbfejlesztett második prototípusa a kabintető, a szárny és a vezérsíkok jelentős szerkezeti módosításával, ám ez a második repülőgép nem tartalmazott olyan módosítást, amely arra utalt volna, hogy hordozófedélzeti gépnek tervezték.

Az elmúlt két évben azonban néhány információ azt sugallta, hogy a PLAN választása végül az FC-31-esre esett. Ennek a repülőgépnek a pontos típusjelzése még nem ismert, ám az utóbbi időben egyre gyakrabban J-31-ként jelölték a PLA vezetői. Néhány újabb cikk szerint a PLA szívesen látná a J-20-as hordozófedélzeti vadászgép változatát, de a gép méretei miatt ennek csekély a valószínűsége.

Az ötödik generációs repülőgéphordozó fedélzeti vadászgép szerepe

A hordozó fedélzeti FC-31/J-31-es paraméterei nem ismertek, bár nem hivatalos hírek szerint a repülőgép maximális felszálló tömege körülbelül 30 tonna lehet, hasonlóan az F-35-ös tömegéhez. A repülőgép számára kezdetben két kilenc tonnás tolóerejű WS-13E (az orosz RD-93-as hajtómű továbbfejlesztett kínai változata), hajtómű biztosítja a repüléshez szükséges tolóerőt.

A J-31-es legnagyobb problémája és a késés legvalószínűbb oka továbbra is a hajtómű. Ha a J-31-es továbbra is az RD-93-as hajtóműre vagy akár a hazai fejlesztésű WS-13-ra támaszkodik, nehéz lesz valódi ötödik generációs géppé válnia. Hacsak a rejtélyes WS-19-es fejlesztésénél nem történik jelentős előrelépés, bár ezt a hajtóművet még mindig homály fedi. A korai J-20-as vadászgépet az orosz AL-31F hajtóművel építették  és azzal hajtotta végre első felszállását. A WS-15-ös hajtómű bekapcsolt utánégetővel 160 kN tolóerővel, az RD-93-as pedig 80 kN tolóerővel rendelkezik. A WS-15-ös hajtóművet tervezik beépíteni a J-20-as és a J-31-es vadászgépekbe. Ha a PLA végül az FC-31/J-31-et választotta az ötödik generációs hordozó alapú vadászgép alapjául, akkor a konszenzusra – még ha ideiglenes is – kell lennie kielégítő motormegoldásnak. A 2020-as évek végén terv szerint ezeket a hajtóműveket WS-19-es hajtóművekre cserélik, melyek tolóerőosztályban az F414-es vagy EJ200-as kategóriába tartoznak.

WS-15-ös hajtómű Kép: China Military

A repülőgépet valószínűleg ellátják megerősített futóművel, felhajtható szárnnyal és fékező horoggal, valamint fedélzeti katapulthoz csatlakoztatható orr-futóval, lehetővé téve, hogy a jövőben szolgálatba állítandó katapulttal épített hordozókon üzemelhessenek. A hordozófedélzeti ötödik generációs vadászgép várhatóan legkorábban 2020 elején jelenik meg. Az a tény, hogy Kína első hordozófedélzeti ötödik generációs vadászgépét fejleszti kitolhatja a szolgálatba állítási idejét. Másik oldalról a J-20-as Chengdu meglévő alrendszereinek esetleges adaptálása a FC-31/J-31-hez, viszont gyorsíthatja is a projekt befejezését.

Egy másik fő ismeretlen tényező az, hogy a repülőhordozó fedélzeti J-15-ös repülőgépek gyártása folytatódik-e, még mielőtt az ötödik generációs hordozó-vadászgép szolgálatba lépne. Tesztelés fázisában van egy katapult kompatibilis J-15-ös, és egy elektronikus harcra tervezett J-15-ös prototípus is, azonban jelenleg nincs arra utaló jel, hogy további J-15-ket építettek volna a kezdeti 24 sárkányszerkezeten túl. Magától értetődik, hogy egy korszerűsített, katapult kompatibilis J-15-ös akadályt képezhet az ötödik generációs hordozó vadászgép számára, vagy akár kiegészítheti azt hasonló módon, mint ahogy az Egyesült Államok haditengerészetének Szuper Hornet vadászgépei harcfeladat végrehajtásában kiegészítik az F-35C-ket. Jelenleg azonban nincs jele a J-15-ös termelés folytatásának annak ellenére, hogy legalább egy, új példány tesztprogramja folyamatban van.

A J-15-ös vadászgép Kép: Military-Today

Az ötödik generációs vadászgépeken túl

A világ számos nemzete elindított egy új vadászgépfejlesztési programot, amelyek hatodik generációs vadászgépként váltak ismertté. Ezek a kísérleti hatodik generációs programok jelenleg még kezdeti stádiumban vannak, és meglehetősen titkosak.

A pontos konfiguráció és a technológiai fejlődés, amely döntő jelentőségűnek bizonyulhat a hatodik generációs vadászokban, még nem kristályosodott ki. Különböző rendszerek működése biztosíthat jelentős előrelépést a következő generációs vadászgépekben, ideértve a pilóta nélküli drónraj együttműködését a pilóta vezette vadászgéppel, a mesterséges intelligenciát, nagy hatótávolságot, lopakodást, változó ciklusú hajtóműveket és irányított energiafegyvereket.

Lehetséges, hogy a jövőbeni légiharc rendszerek pontos konfigurációja nem ismert, de jelenleg úgy tűnik, hogy a pilóta által vezetett vadászgép továbbra is központi szerepet játszik. Ha az 4.5 és a 5 generációs repülőgépek közötti fejlődési folyamatot irányadónak tekintjük, akkor nagyon valószínű, hogy a hatodik generációs repülőgépek bizonyos jövőbeli technológiáit a jelenlegi ötödik generációs repülőgépek továbbfejlesztése során elért 5.5 generációs szinten keresztül érik majd el a gyártók.

A hatodik generációs vadászgép

A kínai repülőgépipar az utóbbi években és évtizedekben lenyűgöző lépéseket tett a világ többi vezető repülőgyártóihoz képest meglévő technológiai hiányosságainak csökkentésére. Mivel a nemzetek szerte a világon elkezdik fejleszteni a hatodik generációs vadászrepülőiket és légiharc rendszereiket, így Kína is hasonló irányban halad kutatási és fejlesztési programjaival. Feltételezve, hogy Kína arra törekszik, hogy a hatodik generációs vadászgépe egyenértékű legyen az USA, az Egyesült Királyság és az Európai Unió által követendő koncepcióval, előzetes kutatási programjai valószínűleg jó néhány évvel ezelőtt elkezdődtek.

Az AVIC Times WeChat-fiókja 2019. január elején interjút tett közzé Dr. Wang Haifengel, a Chengdu Aerospace Corporation (CAC) jelenlegi főkonstruktőrével. Az interjú egyik szakasza meglepően őszinte kijelentéseket tartalmazott a következő generációs vadászgép koncepciójáról.

Ebben Wang kommentálja a különböző hatodik generációs vadászgép koncepciókat, amelyeket az Egyesült Államok és Európa légierő stratégái publikáltak. Ezután különféle technológiákat sorolt fel, amelyek szerinte fontosak lesznek a vadászgépek következő generációjában, mint például a mesterséges intelligencia, a magas szintű lopakodóképesség, minden irányba figyelő érzékelők és fegyverek, valamint más kevésbé ismert technológiák, mint például az irányított energiafegyverek, az adaptív működésű hajtóművek, a hiperszonikus fegyverek és a drónraj technológia.

Meglepő módon azt állítja, hogy Kínában nemcsak folyamatban vannak a következő generációs vadászgép kutatások, hanem azt is megjósolja, hogy a jelenlegi erőfeszítések mellett 2035-ig vagy korábban szolgálatba is állnak az új vadászgépeik, hogy „megvédjék a tengereket és az égboltot”. Figyelembe véve a mondat kontextusát és a használt szavak választását, különösképpen a „védje meg a tengereket és az égboltot” kifejezés, szemben az „első megjelenéssel” vagy „megjelenéssel” Wang kijelentésének értelmezése szerint a következő generációs kínai vadászgépek 2035-ig vagy annál korábban üzembe állhatnak. Jelenleg továbbra is sok a bizonytalanság abban, hogy pontosan miként jellemezhető a hatodik generációs légiharc koncepció, de ezzel együtt úgy tűnik, hogy egy jövőbeli hatodik generációs ember vezette vadászgép része lehet a Kínai légierőnek.

E megállapításon túl vannak más utalások arra is, hogy a számos alrendszer kutatása és fejlesztése folyamatban van. Liu Youngquan (Kína Aero Engine Corporation) egy, a 2018 júniusi Tudományos és Technológiai Díjról szóló cikkben kijelentette, hogy előrelépések történtek a változó ciklusú hajtóművek fejlesztése során, ideértve a kulcsfontosságú ellenőrzési technológiák fejlesztését és más kulcsfontosságú technológiai rendszer felépítését. Valójában Zhang Jian, az  AVIC Engine Company mérnöke már 2012-ben megerősítette, hogy Kína rendelkezik kutatási és fejlesztési programmal változó ciklusú hajtóművekkel kapcsolatban.

Kína kutatásokat végez a pilóta által vezetett és pilóta nélküli repülőgépek együttműködésének fejlesztése irányában is. Ismert, hogy folyamatban van több pilóta nélküli légi jármű (UAV) program, és a 2018-as Zhuhai Airshown nyilvánossá vált, hogy az új fejlesztési koncepció egy vezérsík nélküli jövőbeli vadászgépet és vele együttműködő drónrajt foglal magában.

A fejlesztési periódus hossza

A fenti információk összessége határozottan arra utal, hogy a hatodik generációs vadászgép és légiharc koncepció kutatása és fejlesztése már évek óta folyik Kínában. Wang nyilatkozata egy 2035-ig vagy annál korábban szolgálatba álló következő generációs vadászgépről alapot ad a becsléshez, hogy mikorra várható egy prototípus megjelenése.

A rövidség kedvéért a hatodik generációs vadászgépet „J-X” -nek nevezik, azonban ez nem olyan hivatalos megnevezés vagy név, amelyet a repülős társadalomban használnak.

Ha a J-X-et 2035-ben szándékoznak  szolgálatba állítani, akkor a korábbi vadászgép programok lefolyása alapján feltételezhető, hogy legalább 5 évvel korábban előzetes repülésre kerüljön sor. Feltételezve, hogy további 2 év fejlesztési munka várható a lehetséges késések miatt, a 2035-ös üzembe állítási idő azt jelenti, hogy a repülőgép prototípusának legkésőbb 2028-ra meg kellene jelennie. Ahhoz, hogy a J-X vadászgép 2035-ben szolgálatba álljon, néhány évvel korábban valószínűleg el kell kezdődnie az „0-széria” termelésnek (ismét a J-20-as gyakorlatából indulunk ki). Ez azt jelentené, hogy a J-X kezdeti gyártása legkésőbb 2032-2033 körül kezdődik.

A J-20-as vadászgép Kép: The National Interest

A fenti hipotetikus dátumok alapján a különböző mérföldkövek a következők lehetnek a J-X és az előző generációs J-20-as között:

• J-20-as első repülése 2011 elején, 17 évvel a J-X tervezett első repülése előtt.

• A J-20-as gyártás indítása 2016-ban kezdődött, 16-17 évvel a J-X tervezett kezdeti gyártása előtt.

• A J-20-as 2018-ban került harci egységekhez, 17 évvel a J-X tervezett szolgálati időpontja előtt.

Ha összehasonlítást végzünk a J-20-as és a korábbi J-10-es vadászgép fejlesztése során rögzített mérföldköveik között, akkor az alábbi sort kapjuk:

• J-10-es első repülése 1998-ban, 13 évvel a J-20-as első repülése előtt.

• A J-10-es gyártás indítása 2003-ban kezdődött, 13 évvel a J-20-as gyártás indítása előtt.

• A J-10 kissé 2004 után, körülbelül 14 évvel a J-20 szolgálatba állása előtt került harci egységekhez.

A fenti logika szerint az idő múlásával a J-X és J-20-as fejlesztési mérföldkövei közötti idő valójában hosszabb lesz, mint a J-20-as és J-10-es közötti fejlesztési időszak volt.

Ezen felül, még ha a J-X vadászgép 2035-ben szolgálatba is áll, valószínű, hogy a fejlett J-20-as és/vagy az FC-31/J-31 változatlanul gyártásban marad. Végül pedig, bár a J-20-as nemrég állt szolgálatba, Kína ma továbbra is fenntartja a 4+ generációs J-10C és J-16 vadászrepülők gyártását.

A J-10-es vadászgép Kép: China Military

A J-X vadászgép Wang által prognosztizált 2035-ös szolgálatba állási ideje csak 15 évnyi távolságra van, ha 2020-ban a mai naptól mérjük. A 15 év nagyon rövidnek tűnhet, és nehéz lehet elképzelni az ilyen rövid idő alatt bekövetkező jelentős előrelépést a kínai technológia fejlődésében. 2003-ban azonban valószínűleg ugyanilyen nehéz volt megérteni azt az fejlődést, miszerint a kínai repülőgépipar olyan repülőgépet állítson elő, mint a J-20-as. Az 2020-as évek során valószínűleg további hírek és mutatók jelennek majd meg a hatodik generációs kínai vadászgépről, csakúgy mint a J-20-as esetében a 2000-es évek elején és közepén. Az előzőek fényében nagyon valószínű, hogy a kínai technológiai fejlődés üteme nem lineáris tendenciát követ és a fejlődés az elkövetkező évek során sokkal intenzívebb lesz, mint korábban volt köszönhetően a megszerzett tapasztalatoknak.

Írta: Dobos Endre


[1] People’s Liberation Army – PLA: Kínai Népi Felszabadító Hadsereg

[2] People’s Liberation Army Air Force – PLAAF: Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légiereje

[3] People’s Liberation Army Navy – PLAN: Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete

Friss írások

Legion infravörös felderítő és követő optikai rendszer saját adatkapcsolattal

Az amerikai légierő és a Lockheed Martin a közelmúltbeli alaszkai Northern Edge hadgyakorlat alkalmával kipróbálta az infravörös kereső és követő (IRST) és...

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...

Az F-15EX új, nagy méretű és hatótávolságú levegő-levegő rakétát tesztelt

Az Egyesült Államok légiereje célzott arra, hogy egy új, nagyon nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta fejlesztésén dolgozik, amelynek hordozójaként az F-15EX Eagle II-t...

A modernizált erőteljes orosz Mi-28NM helikopter

A Mi-28-as, a vaskosabb hidegháborús Mi-24 Hind utódja és az amarikai Apache orosz megfelelője, az 1980-as évek elején készült, de most huszonegyedik...

Hogy biztosítja az amerikai légierő a harci gépeinek egymás közti kommunikációját?

A jövőbeni harctevékenységre az erős hálózatközpontú berendezkedés lesz jellemző. Az azonos oldalon harcoló vízfelszíni, szárazföldi és légi tevékenységet folytató egységek információt adnak...