Kezdőlap A katonai repülés jelene A fejlesztő országok terve szerint a közös fejlesztésű FCAS demonstrátor vadászgép felszállhat...

A fejlesztő országok terve szerint a közös fejlesztésű FCAS demonstrátor vadászgép felszállhat 2029-ben

Kategória

Franciaország, Németország és Spanyolország kormánya szerződést kötött a dedikált iparvállalataikkal, hogy technikai demonstrátor gépet fejlesszenek a Future Combat Air System[1] (FCAS) számára, amely végül az új generációs vadászgépként (NGF[2]) fejezi be a projektet. A szerződés 3,2 milliárd euró értékű, – jelenlegi árfolyamon 3,4 milliárd dollár körüli – amely egy héttel azután jön létre, hogy az Egyesült Királyság, Japán és Olaszország bejelentette, hogy összefognak egy új vadászgép kifejlesztésére a Global Combat Air Program[3] (GCAP) keretében.

Lényeges, hogy az FCAS szerződés bejelentése szerint a gép első felszállása várhatóan 2028-ra vagy 2029-re valósulhat meg. Az FCAS vadászgép számára kifejlesztendő repülő demonstrátorok tervezett képességei azonban továbbra is tisztázatlanok. Bár bizonyosan lesz egy humán irányítású következő generációs vadászgép prototípus, de az FCAS program sokrétűsége azt jelenti, hogy drónokat, légi indítású fegyvereket és potenciálisan más légi platformokat is tartalmazhat a rendszer.

Ezzel szemben a GCAP projekt célja, hogy 2027-re lehetővé váljon az új vadászgép légi bemutatója.

A mai szerződést a francia fegyverkezési főigazgatóság (DGA), a francia kormány védelmi beszerzési és technológiai ügynöksége ítélte oda a három ország kormánya nevében. A munkát a francia Dassault Aviation, az Airbus német részlege, a spanyol Indra, valamint az ezeknek a vállalatoknak az ipari partnereik végzik majd. A másik jelentős ipari szereplő az Eumet, a European Military Engine Team[4], amelynek a központja Németországban van, és az NGF vadászgép erőforrásának a létrehozásáért lesz felelős.

A Dassault Aviation, az Airbus, az Indra és az Eumet üdvözli ezt a nagy előrelépést, amely tükrözi Franciaország, Németország és Spanyolország eltökéltségét egy erőteljes, innovatív és teljesen európai fegyverrendszer kifejlesztésére, amely megfelel az országok fegyveres erői operatív igényeinek.

Az FCAS közös fejlesztésű vadászgép Kép: Dassault Aviation

A szerződés az FCAS úgynevezett 1B Fázisára terjed ki. Ez a körülbelül három és fél évig tartó szakasz magában foglalja a szélesebb körű kutatási és technológiai (R&T) elemeket, valamint magukat a repülő demonstrátor gépeket és a kapcsolódó alrendszereiket.

Érdemes megjegyezni, hogy az FCAS két egymástól független csoportosulás fejlesztési programját jelöli. Az Egyesült Királyságban létezik egy különálló FCAS, ezen belül a Tempest jövőbeli vadászgép. Ez a program a jelek szerint most átváltozik a Global Combat Air Programmá (GCAP).

A francia, német és spanyol FCAS arra a „rendszerek rendszerére” utal, amelyet ezek a nemzetek 2040 körül kívánnak bevezetni. Ez a program magában foglalja mind az újonnan kifejlesztett technológiákat, mind pedig ezeknek a meglévőkkel való összekapcsolását. A meglévő rendszerek: a Typhoon és a Rafale vadászgépek, valamint az Airbus A330 MRTT légi utántöltő gép. Az FCAS elnevezés franciául Système de Combat Aérien Futur (SCAF) néven ismert.

Az FCAS végleges ambíciójához vezető munkát a Next Generation Weapon System[5] (NGWS) program fedi le, amely teljesen új technológiákat tartalmaz, köztük a New Generation Fighter (NGF) programban fejlesztendő vadászgépet. A már említett humán irányítású vadászgépből lesz szárazföldi és hordozó alapú változat.

Az NGF vadászgép a nagyobb FCAS rendszer középpontjában áll, bár nem ismert, hogy ez pontosan, hogy néz majd ki. Egy teljes méretű makett a 2019-es Párizsi Légiszalonon mutatkozott be, de az valószínűleg csak az egyik lehetséges koncepcióra utal, amelyek közül több lehetséges változat már megjelent. A Dassault és az Airbus elképzelései között már most vannak különbségek.

A német védelmi minisztérium által kiadott információk szerint az NGF vadászgép alacsony észlelhetőségi jellemzőkkel rendelkezik majd annak érdekében, hogy csökkentsék a nagy hatótávolságú ellenséges légtérfigyelés eredményességét. A minisztérium által kiadott információk szerint az NGWS fejlesztése során törekedni fognak „az egyensúly megteremtésére a magas szintű lopakodó képesség és a lehető legjobb aerodinamika között”. Tehát kompromisszumra törekednek az alacsony észlelhetőség, valamint a manőverező képesség és a kinematikai teljesítmény között.

Azt is tudjuk, hogy az FCAS profitálni fog az alacsony észlelhetőségű technológiákból, amelyeket a Low Observable UAV Testbed[6] (LOUT) program keretében teszteltek. Ez egy titkos kutatási program, amelyet először az Airbus tárt a nyilvánosság elé 2019-ben.

A LOUT különféle alacsony észlelhetőségű konfigurációkat vizsgált meg, majd egy négytonnás modellen aerodinamikai és elektromágneses hullám-visszaverődés teszteket végeztek. Ami jelenleg ismert, hogy a program részeként eddig nem építettek vagy teszteltek repülőképes sárkányszerkezetet. Természetesen az NGF mellett az FCAS részeként lesznek különféle pilóta nélküli rendszerek, amelyek nagy valószínűséggel még alacsonyabb észlelhetőségi jellemzőkkel bírnak a LOUT kísérletek eredményként.

A gyémánt alaprajzú formát a LOUT program részeként fejlesztették a drónok számára  Kép: Airbus

Az a követelmény, hogy a következő generációs vadászgépnek – vagy egy változatának – a francia haditengerészet repülőgép-hordozóiról is működnie kell, további kihívások elé állítja a tervezést, főként a fedélzeti landolás által keltett erőket elnyelő futóművek, valamint a katapult indító és elkapó berendezések formájában. A repülőgép sárkányszerkezetének robusztusabbnak kell lennie, növelve a konstrukció tömegét.

A haditengerészet követelményeit figyelembe kell venni a szárny és a kormányfelületek kialakításánál, hogy lehetővé tegyék az optimalizált hordozófedélzeti működést. Ehhez legalább egy olyan változatra van szükség, amelyet ilyen célra építenek, ami azonban növeli a költségeket és a projekt időtervét.

Azonban a következő generációs vadászgép méretei túl nagyok lesznek ahhoz, hogy könnyen elférjen a francia haditengerészet jelenlegi repülőgép-hordozóján, a hagyományos meghajtású Charles de Gaulle hordozón. Az új vadászgép tömege várhatóan nagyjából 33 tonna körül lesz, szemben a maximális fegyverterhelésű Rafale körülbelüli 27 tonnájával. A nagyobb méretű repülőgép-sárkányszerkezet jelentős hatótávolságot, valamint jelentős hasznos teher szállításának képességét jelentheti.

A Francia Haditengerészet jövőbeli repülőgép hordozója Kép: Naval Group

A haditengerészeti változat végül a francia nukleáris meghajtású New Generation Aircraft Carrier[7] fedélzetén száll majd tengerre, amely a tervek szerint 2038-ban áll szolgálatba.

Az NGWS a vadászgép közelében repülő és vele együttműködő drónokat is tartalmaz, amelyek szoros együttműködésben repülnek a humán irányítású vadászgéppel és más humán irányítású repülőgépekkel különféle küldetéseket támogatva. Ebben a szakaszban a tervek szerint a drónokat az A400M szállítórepülőgép fedélzetéről indítják majd el, amelyek mindegyike akár 50 kisméretű vagy akár 12 nehéz drónt szállíthat majd. Ezek ezután csatlakoznak a humán irányítású vadászgépekhez, és az Airbus szavaival élve: „magasfokú automatizálással, de mindig a pilóta felügyelete alatt működnek a bevetés során”.

Az MBDA koncepció rajza a vadászgéppel együttműködő drónrajról Kép: MBDA

A vadászgép és a vele együttműködő drónok és egyéb eszközök egy Combat Cloud[8] hálózaton keresztül cserélnek információt, amelyet szintén az NGWS keretében fejlesztenek.

A hónap elején az Airbus bemutatta egy Airbus Do-DT25 helyettesítő drón első sikeres indítását és működését egy A400M szállítógépről. Az idén nyáron végrehajtott külön teszt során a vállalat egy nagyszabású, több repülő eszközre kiterjedő bemutatót is lebonyolított, amelyben két vadászgép, egy helikopter és öt drón vett részt, szorosan együttműködve egy küldetés teljesítésében. Mindkét kísérlet rendkívül jelentős az FCAS programon belül, amely kifinomult együttműködést irányoz elő a humán irányítású repülőgépek, a drónok és más eszközök között a Combat Cloudon hálózaton keresztül.

A Remote Carrier program legutóbbi tesztrepülésén egy A400M egy RC demonstrátort, egy módosított Airbus Do-DT25 drónt indított útjára. Az A400M fedélzetén tartózkodó személyzet ezután átadta az irányítást a földön lévő kezelőnek, aki biztonságosan irányította és leszállította a drónt.  Kép:Airbus

A három fő vállalat „nemzeti koordinátorként”, osztja el a munkát a különböző alvállalatok és szervezetek között a programon belül.

Az 1B fázison belül a területek a következőképpen kerülnek felosztásra:

Következő generációs fegyverrendszer (NGWS) állapota, bemutatói és véglegesítése: az Airbus, a Dassault Aviation és az Indra szerződő partnerként szolgál majd

Következő generációs vadászgép (NGF): A Dassault Aviation lesz a fővállalkozó, az Airbus pedig a fő partner Németország és Spanyolország számára

NGF hajtómű: ezt az Eumet fővállalkozóként fogja ellátni. Az Eumet a francia Safran Aircraft Engines és a németországi MTU Aero Engines 50/50 %-os arányú vegyesvállalata. A spanyol ITP Aero lesz az Eument fő partnere

Pilóta nélküli rendszerek, Remote Carrier[9] (RC): A német Airbus a fővállalkozó, a francia MBDA és a spanyol Satnus a fő partnerek

Harci felhő (CC): A német Airbus a fővállalkozó, a francia Thales és a spanyol Indra Sistemas a fő partner

Szimuláció: Három szerződő partner kezeli: az Airbus, a Dassault Aviation és az Indra Sistemas

Szenzorok: A spanyol Indra Sistemas a fővállalkozó, a francia Thales és a német FCMS a fő partnerek

Továbbfejlesztett alacsony észlelhetőség (lopakodás): A spanyol Airbus a fővállalkozó, a francia Dassault Aviation és a német Airbus a fő partnerek

Közös munkakörnyezet: Négy szerződő partner kezeli: az Airbus, a Dassault Aviation, az Indra Sistemas és az Eumet

Az NGF vadászgép fejlesztés alatt álló hajtóműve Kép: EUMET

Az érintett partnerek ipari megállapodásainak rögzítése nagy dolog egy olyan programban, amelyet a múltban a szellemi tulajdonjogokon és a feladatok nagyságán alapuló belharc akadályozott.

Ezek a kérdések most megoldódni látszanak, az Airbus kijelentette, hogy “az elmúlt hónapokban folytatott megbeszélések lehetővé tették az ipar és a három kormány közötti együttműködés szilárd alapjainak a megteremtését”.

A fővállalkozók nem régen arról számoltak be, hogy – az Airbus, a Dassault Aviation, az Indra és az Eumet – végre átfogó ipari megállapodásra jutottak, megnyitva az utat az 1B fázis szerződéseinek odaítéléséhez.

Az FCAS-munka 2020 elején indult az 1A fázissal, amely elsősorban kutatási és fejlesztési erőfeszítés volt. Ennek az volt a célja, hogy azonosítsa az FCAS céljainak az eléréséhez szükséges kulcsfontosságú technológiákat, amelyek most teljes mértékben megvalósulnak repülő bemutatóként és kapcsolódó technológiákként az 1B fázisban.

Nyilvánvaló, hogy még sok fejlesztési munka lesz az 1B fázisban, mielőtt látnánk felszállni a repülő demonstrátor gépeket. Bár az 1B fázisra vonatkozó szerződés jelentős lépés az FCAS program számára, még rengeteg komoly kihívás vár a fejlesztőkre.

A lopakodó vadászgép programok természetüknél fogva nagyon hosszú fejlesztési idővel és nagyon magas költségekkel járnak. A GCAP-hez hasonlóan, ha három ország járul hozzá a költségekhez és az ipari kapacitáshoz, az segíteni fog a határidők és a költségek kezelhetőségében. Ugyanakkor a programnak biztosítania kell azt is, hogy a különböző – esetlegesen egymásnak ellentmondó – nemzeti követelmények teljesüljenek, és az ipari partnerek továbbra is elégedettek legyenek a munkamegosztással és a technológiákhoz való hozzáféréssel. A múltban ezek buktatók voltak az FCAS számára.

Eközben egyes európai légierő-vezetők a két rivális FCAS (a brit-olasz-japán és a francia-német-spanyol) erőfeszítéseinek egyesítését szorgalmazták, hogy biztosítsák a pénzügyi források jobb hasznosíthatóságát az egész kontinensen.

Dirk Hoke, az Airbus Defense and Space korábbi vezérigazgatója azzal érvelt, hogy Európa „nem engedhet meg magának két új (FCAS) rendszert”, az Egyesült Királyság azonban nem lelkesedett egy esetleges egyesülésért.

A mostani állapot szerint legalábbis két egyformán ambiciózus, új generációs harci repülőgép-program van folyamatban Európában. Mindkettő esetében elkezdődött a visszaszámlálás, hogy az évtized vége előtt valamilyen repülő demonstrátor emelkedjen a levegőbe.

Dobos Endre

[1] Future Combat Air System FCAS: jövőbeli légiharc rendszer

[2] New Generation Fighter NGF: új generációs vadászgép

[3] Global Combat Air Program GCAP: globális légiharc program

[4] European Military Engine Team EUMET: európai katonai hajtómű csoport

[5] Next Generation Weapon System NGWS: következő generációs fegyverrendszer

[6] Low Observable UAV Testbed LOUT: alacsony észlelhetőségű pilóta nélküli repülő szerkezet tesztgépe

[7] New Generation Aircraft Carrier: új generációs repülőgép hordozó

[8] Combat Cloud CC: harci felhő

[9] Remote Carrier RC: távoli hordozó (drón)

Friss írások

Milyen képességekkel rendelkezzen egy 5. generációs vadászgép pilótája?

Mennyire számítanak a vadászgép kabinjában ülő pilóta egyéni képességei egy légiharcban? A korábbi háborúk során amikor a gépágyú volt az alapvető támadó eszköz folyamatosan fejlődött...

Végrehajtotta első felszállását az első új építésű F-16Viper Block 70/72

Befejezte első tesztrepülését az első új építésű F-16 Viper, a fejlett Block 70-es konfiguráció. Ez az új mérföldkő különösen jelentős, mert a Lockheed Martin...

Elektro-optikai érzékelőkkel látták el a következő generációs török vadászgépet

A Turkish Aerospace Industries (TUSAS) arról számolt be, hogy a török TF-X következő generációs vadászgép első prototípusának építése folyamatosan halad. Ez állítólag magában foglalja...

Szükség van-e a látótávolságon belüli légiharcra?

A több országban fejlesztés alatt álló következő generációs vadászgéppel szembeni elvárás, hogy legyen lopakodó, kellő mennyiségű üzemanyagot és minél több rakétát tároljon a belső...

A kínai-pakisztáni fejlesztésű JF-17C/JF-17 Block III-as a fejlődő országok hatékony többcélú vadászgépe

Felkerült egy fénykép a közösségi médiába egy JF-17C (vagy Block III) vadászgép kabinjában ülő pilótáról, aki kijelzővel épített sisakot (HMD) viselt. Ugyanakkor a továbbfejlesztett...