Kezdőlap A katonai repülés jelene A dél-koreai KF-X projekt

A dél-koreai KF-X projekt

Kategória

Dél-Korea április végén, hetekkel a tervezett határidő előtt, bemutatja KF-X vadászgép prototípusát – közölte a Defense Acquisition Program Administration (DAPA) a koreai médiában idézett híradásában. Az első prototípus jelenleg az összeszerelés utolsó szakaszában van. Dél-Korea 2015 óta dolgozik a KF-X projekten, amelynek célja egy 4,5 generációs vadászrepülőgép kifejlesztése a légierő öregedő repülőflottájának leváltására. Az első prototípus összeszerelését 2020 szeptemberében kezdte meg a Korea Aerospace Industries Co. (KAI), a projekt vezetője a DAPA irányítása mellett.

Dél-Korea új következő generációs vadászgépének KF-X életnagyságú modelljét először a Media Day-en mutatták be Seongnam repülőterén a Szöuli Nemzetközi Repülési és Védelmi Ipari Kiállításon (ADEX) 2019 októberében.  

A KF-X prototípus, az ország első saját építésű vadászgépe, várhatóan a következő hónap végén gördül ki a szerelőcsarnokból. A KF-X, amely 20 éve „papírrepülőgépként” létezik, végre életnagyságban láthatóvá válik és rövidesen felemelkedik a felszállópályáról. 2026-ig, amikor a gépek sikerrel teljesítenek 2200 tesztrepülést, Korea lesz a 13. ország, amelyik saját vadászrepülőgépet állít elő.

A KF-X törzse Kép: koreaherald

A KAI sacheoni gyárában, amely háromszor akkora, mint egy focipálya (21 600㎡), az 1-es prototípus utolsó szerelési műveletei február 24-én még javában zajlottak. A futószalag első pozíciójában álló 1-es számú prototípus már hajtóművel volt szerelve, és már vadászgépre hasonlított. A KAI tisztviselőjének tájékoztatása szerint: “Jelenleg a szerelési műveletek 92%-át elvégezték, és csak olyan befejező munka maradt, mint a festés.” A sárgászöld testű KF-X hamarosan szürke festést kap. A gép súlya jelen állapotában 12 tonna, de függesztett fegyverekkel, ez 25 tonnára nő. A KF-X vadászgép 16,9 m hosszú, 11,2 m széles és 4,7 m magas, ami nagyobb, mint az F-16-os vadászgép, de kissé kisebb, mint az F-15-ös vadászgép.

Noha hat prototípust tesztelnek majd, valójában összesen nyolc géptest van gyártás alatt, köztük kettő, amelyeket a tartóssági vizsgálatokhoz használnak majd. A két szilárdsági tesztre szánt prototípus esetében értékelik, hogy képesek-e ellenállni a repülési terhelés 150%-ának és képesek-e teljesíteni tényleges élettartamuk 2,5-szeresét, vagyis 8000 óra repülési időt.

A kép előterében a gép orr része, hátul a törzs következő szekciója a szívócsatornákkal Kép: koreaherald

A KF-X az első vadászgép, amelyet Dél-Korea születése óta fejlesztettek, és a prototípus létrejötte az a pillanat, amikor ellenőrizhető, hogy elérték-e azt a teljesítményt, amely eddig csak a tervrajzokon volt látható. Az alkatrészek előállítási aránya (a költségek alapján) 65%-ban hazai, és ez várhatóan tovább bővül, hogy minél jobban hozzájáruljon a hazai gazdaság teljesítményének növekedéséhez.

Kim Dedzsung elnök indította el a KF-X vadászgép projektet, amelynek fejlesztési költsége 8,8 trillió won[1], a szériagyártás költsége pedig 18 trillió won az összesen 120 darab vadászgépre. A légierő vezérkara jóváhagyta a hazai vadászgép fejlesztési követelményeit, de a vállalkozás előrehaladása szokatlan módon nagyon lassú volt. Ennek az önbizalom hiánya volt az oka, amit a „Képesek vagyunk-e saját vadászgépet kifejleszteni?” kérdésben fogalmaztak meg. A pesszimizmus nagyon visszafogta a projektet. Ebben szerepet játszottak a tengerentúli védelmi ipar képviselői is, akik a saját vadászgépeik eladását forszírozták. Emiatt Koreában hétszer végeztek megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek a költsége elegendő lett volna más fegyverrendszerek beszerzésére.

A KF-X lassan testet ölt a szerelőszalag végén Kép: koreaherald

2013-ban csak úgy lehetett komolyan előre haladni, ha a következő generációs vadászgép technológiákat megszerzik olyan kiválasztott külföldi vállalatoktól, amelyek már birtokában voltak mindennek. Így a következő évben több tucat F-35-ös vadászgép beszerzéséről döntöttek, hogy ellentételezésként megkapják a KF-X-hez szükséges kulcsfontosságú technológiákat. A projekt azonban újabb válsággal szembesült, amikor az Egyesült Államok megsemmisítette korábbi ígéretét. Fordulatok után a KF-X projekt költségvetése a 2015-ös állami költségvetésben tükröződött először, és a projekt végre erőre kapott. Az AESA radar gyártási technológiáját, amely az egyik legfontosabb rendszere a gépnek, az Egyesült Államok nem volt hajlandó átadni, ezért Dél-Korea saját erőforrásból hozta létre.

Az első tesztrepülés csak azután válik valósággá, hogy a sárkányszerkezet ez év közepétől körülbelül egy éven át sikeresen teljesíti a tartóssági tesztet. A KAI ezt követően összesen 2200 tesztrepülést tervez végrehajtani a következő évtől, egészen 2026-ig. Gwang-soo Ryu, a KAI üzleti részlegének vezetője elmondta: „Ez még mindig egy késésben lévő projekt, ezért a tesztrepülési menetrend szoros, de ha az időjárás nem teszi lehetővé a repülések végrehajtását, vagy késnek a munkák, akkor nem fogjuk tudni betartani a tervezett határidőt. Ezért a kutatás és fejlesztés területén szeretném bevezetni az 52 órás heti munkarendet.”

Dél-Korea két fontos követelményt teljesít a KF-X projekt megvalósításával: egy korszerű 4,5 generációs vadászgéppel cserélheti le kiöregedő F-15-ös, és F-16-os flottáját, mely idővel 5. generációs vadászgéppé fejleszthető tovább, és egyúttal megerősítve saját kutató-fejlesztő bázisát, sok tekintetben függetlenné válhat más hadiipari gyártóktól.

Szerő: Dobos Endre


[1] won: Dél-Korea fizetőeszköze

Friss írások

Ismerje meg Dél-Korea új KF-21 Boramae/Hawk saját fejlesztésű vadászgépét

Dél-Korea elkészítette saját következő generációs vadászgépének prototípusát, amelyet korábban KF-X-nek neveztek, majd hivatalosan KF-21 Boramae néven vált ismertté, ami koreai nyelven sólymot...

Az F-15EX új, nagy méretű és hatótávolságú levegő-levegő rakétát tesztelt

Az Egyesült Államok légiereje célzott arra, hogy egy új, nagyon nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta fejlesztésén dolgozik, amelynek hordozójaként az F-15EX Eagle II-t...

A modernizált erőteljes orosz Mi-28NM helikopter

A Mi-28-as, a vaskosabb hidegháborús Mi-24 Hind utódja és az amarikai Apache orosz megfelelője, az 1980-as évek elején készült, de most huszonegyedik...

Hogy biztosítja az amerikai légierő a harci gépeinek egymás közti kommunikációját?

A jövőbeni harctevékenységre az erős hálózatközpontú berendezkedés lesz jellemző. Az azonos oldalon harcoló vízfelszíni, szárazföldi és légi tevékenységet folytató egységek információt adnak...

Miért volt kudarcra ítélt kísérlet az orosz T-4-es bombázó projekt?

1963-ban az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma törölte az XB-70 Valkyrie beszerzését, amely egy magas technológiai színvonalat képviselő bombázó volt, de a ballisztikus...