Kezdőlap A katonai repülés jelene A 6. generációs vadászgépek hatása a jövőbeni légiharcra

A 6. generációs vadászgépek hatása a jövőbeni légiharcra

Kategória

Az elmúlt néhány évben több ország elkötelezte magát egy új, hatodik generációs, pilóta által vezetett vadászgép kifejlesztése mellett, hogy a mai ötödik generációs lopakodó vadászgépek, mint az amerikai F-35 Lightning és a kínai J-20-as utódja legyen.

Az F-35-ös vadászgépek fejlesztése több mint két évtizedbe telt, és több tucat milliárd dollárba került egy folyamat, amely tele volt technikai késedelmekkel, költségtúllépésekkel és az ezzel járó politikai vitákkal. Az F-35-öst pedig viszonylag megfizethető vadászgépnek szánták!

Oroszország és Japán érdeklődik az elfogók, mint például a japán Mitsubishi F-3-as és az orosz MiG-41-es iránt. Európában két csoport, nevezetesen Franciaország, Németország és Spanyolország, olyan többcélú harci gép kifejlesztésén dolgozik, amely egy szélesebb alkalmazású Future Combat Air System (FCAS) része. A másik csoportban az Egyesült Királyság, Svédország és Olaszország pedig a Tempest projekt keretében az előzőhöz hasonló rendszer létrehozásán dolgozik. Ezek elméletileg a 2030-as, vagy 2040-es évek végén állnak majd szolgálatba.

A francia-német-spanyol FCAS közös fejlesztésű vadászgép Kép: Defence Blog

A brit-svéd-olasz közös fejlesztésű Tempest vadászgép

Az US Air Force következő generációs platformjának koncepciója a Penetrating Counter-Air egy nagy hatótávolságú kísérő vadászgép, amelyet elsősorban arra terveztek, hogy kísérje és védje a hasonlóan új generációs B-21-es lopakodó bombázókat az ellenséges légtérben.

Eközben a haditengerészet még a következő generációs vadászgépüknek – FA-XX – koncepcióján dolgozik, amelyet valószínűleg a flotta védelmére és elfogóként optimalizálnak majd, tekintettel az F-35C lopakodó vadászgépek csapásorientált jellemzőire.

2019 elején a kínai média bejelentette, hogy a hazai tervezőirodái egy hatodik generációs vadászgép fejlesztésének a lehetőségét vizsgálják.

Kína 6. generációs vadászgépének egy lehetséges változata Kép: Military Watch Magazine

Lássuk, hogy milyen képességeket takar technikailag egy hatodik generációs harci gép: a sebesség és a hatótávolság hangsúlyozása a lopakodó képesség megőrzése mellett, irányított energiájú fegyverek alkalmazását, mesterséges intelligencia támogatásával, opcionálisan pilóta nélküli bevetés lehetőségével, hálózatba kapcsolt érzékelőket, fejlett elektronikus hadviselési képességeket, és drón repülőgépekkel való közös harctevékenységet.

Elemzők és iparági szakértők korábban szkeptikusan nyilatkoztak arról, hogy ilyen projektek Kínában valaha is elindulnak, pilóta által vezetett vadászgép formájában. Egyrészt a létrehozásukhoz szükséges hatalmas költségvetésre és politikai akaratra hivatkoztak, másrészt felvetik az olcsóbb, pilóta nélküli alternatívák gyorsan növekvő elérhetőségét.

Kína 2016-ban bejelentette a katonai kiadásainak 7 százalékos emelését 144,3 milliárd dollárra, ezzel megőrizve pozícióját a második legnagyobb katonai költségvetésű országok között az Egyesült Államok után. Hszi Csin-ping elnök utasítására modernizálják Kína fegyveres erőit, hogy 2049-re „világszínvonalú” katonai hatalommá kell váljanak, amely képes „harcolni és háborúkat nyerni”. Tehát mind az akarat, mind pedig a szükséges pénzügyi alapok rendelkezésre állnak.

A közelmúltban a Kratos drón gyártója reklámozni kezdte az egyenként mindössze 2-3 millió dollár árú Valkyrie Loyal Wingman drónját, ami az árát nézve azt jelenti, hogy feláldozható gép. Persze lehet, hogy jelenleg egy vadászgéphez hasonló pilóta nélküli drónraj gépei egyenként alacsonyabb képességekkel rendelkeznek és sebezhetőbbek is, mint a 85 millió dolláros F-35A, de elméletileg húsz-harminc darab is beszerezhető a magasabb képességekkel bíró lopakodó vadászgép áráért.

A Kratos Loyal Wingman drón Kép: Boeing

Tyler Rogowaynek a The Drive-ban 2019 szeptemberében megjelent írása azt sugallja, hogy a légierő tartózkodott attól, hogy a pilóta által vezetett vadászgépek helyett pilóta nélküli vadászgépeket állítson szolgálatba. Két fontos részlet a cikkből:

„Egy függőleges vezérsík nélküli lopakodó viszonylag nagy hatótávolságú taktikai repülőgép, amelyet sokan hatodik generációs vadászgépnek titulálnak, a légierő tervei között szerepel. … egy ilyen, hosszú fejlesztési időszakot igénylő gyártásnak a pénzügyi realitása nagyon valószínűtlenné tenné annak megvalósulását…”

„…a következő generációs légi dominancia fejlődésével a fejlesztési koncepció egyre inkább elmozdult a pilóta nélküli, és a pilóta vezette választható irány felé, amelyeket erős hálózatok kapcsolnak össze, hogy szükség szerint legalább félautonóm módon, ha nem autonóm módon működhessenek.”

Ez nem azt jelenti, hogy a légierő nem lát szerepet a pilóta által vezetett repülőgépek számára. Valójában egy tábornok az Air Force Magazine egyik közelmúltbeli cikkében azt állítja, hogy a B-21-es lopakodó bombázó, vagy más hasonló platform légi fölény harci gép szerepét töltheti be, olyan módon, hogy „teherszállítóként” nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétákat szállít, és feláldozható drónok seregét irányítja. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszerben a parancsnoki és irányítási feladatok fenntartása valójában a hosszú távú pilóta nélküli hadviselés egyik legnagyobb kihívása lehet.

Az Egyesül Államok Légiereje 6. generációs vadászgépének egy lehetséges elkpzelt változata Kép:Military Watch Magazine

Egy másik új ötlet a feltehetően néhány millió dollár értékű „egyszer használatos” drón, amelyet olyan harci küldetés végrehajtására építenek, amelyet várhatóan nem fog túlélni. Ez őrültségnek tűnhet mindaddig, amíg bele nem gondolunk, hogy a Pentagon néha több Tomahawk cirkálórakétát használ, amelyek egyenként több mint 1,4 millió dollárba kerülnek.

Valójában a technológiai fejlődés egyre inkább elmossa a határokat a korábban jól körülhatárolt fogalmak között, mint a „vadászgép”, a „drón” és a „rakéta”.

Párhuzamos vadászgép projektek Európában

Ahogy az Egyesült Államok légiereje nyilvánvalóan irányt változtat, vajon a légierő szerte a világon ugyanerre a következtetésre jut? Úgy tűnik, hogy az európai kormányok és a harci gép fejlesztő vállalatok egyaránt nagy politikai tőkét fektetnek be hatodik generációs projektjeikbe, amelyek a jelek szerint a makett szakaszba értek.

Murielle Delaporte, az Opérationnels SLDS francia védelmi magazin szerkesztője óvatosan optimista volt:

„Mind az időkeret, mind a költségvetés felvetése spekulatív ebben a pillanatban. Ami a francia-német FCAS-programot illeti, a megközelítés minden bizonnyal képlékeny, az új képességek és csúcstechnológiák fokozatos összesítésével attól függően, hogy milyen politikai akarat van a dolgok továbbvitelére. A német védelmi költségvetés kiadási szintjét jelenleg nem tartják elégségesnek, de ez változhat a közelgő választásokkal.

A német védelmi minisztérium 2021-ben csaknem 4,5 milliárd euróra, azaz 5,3 milliárd dollárra kért jóváhagyást a Future Combat Air System következő szakaszához való hozzájárulás fedezésére. Ez az összeg a 2021 és 2027 közötti időszak kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek összességét fedi le, amelyeknek az együttes elnevezése 1B és 2. fázis. Ez alatt rendszeres próbarepüléseket szeretnének megkezdeni egy demonstrátor géppel, amelyet a francia Dassault Aviation segítségével állítanak össze. Spanyolország felvétele a csoportba nemcsak politikailag, hanem pénzügyileg is segítség.

Véleménye szerint a kontinentális európai politikai áramlatok a költségek ellenére is ösztönözhetik az FCAS-programot.

Akár 6. generációról van szó, akár nem, első lépésként a Rafale vadászgép folyamatos frissítésével el kell jutni a következő generációs vadászgéphez, hangsúlyt fektetve a manőverező képesség, a lopakodás és az adatfúzió megteremtésére. Az FCAS és a Tempest vadászgépek, valamint a Taranis, és a nEUROn lopakodó drónok fejlesztése párhuzamosan halad.

Valójában az, hogy a holnap légiereje és általában a fegyveres erők nem elszigetelten fognak működni, hanem összekapcsolt „rendszerek rendszereiként” egy harci felhőt alkotva, az innováció fellendítéséhez vezetett ott, ahol Franciaországnak – és Európának – a legnagyobb szüksége van rá: az űrkutatás, a mesterséges intelligencia, és az elektronikus hadviselés területén.

Van tehát egy látomás, van egy költségvetés, amely inspirálja az új csúcstechnológia fejlesztését. Sokat gondolkodnak a légierők újra feltalálásán a személyzet és a folyamatok tekintetében. Lehet, hogy 2050-ig, vagy 2060-ig kell várni a teljes képhez, de a hozzávalók megvannak a továbblépéshez. A következő generáció minden bizonnyal elérkezik olyan képességekkel, mint a Rafale F4 és a Phenix MRTT[1].”

A Phenix MRTT az A330-as utasszállító nagy hatótávolságú légi utántöltő változata, amely felügyeleti, parancsnoki és irányító platformként is szolgálhat, fokozva a pilóta által vezetett, és pilóta nélküli rendszerek hatékonyságát.

Dr. Krzsyzstof Kuska lengyel repülési elemző, a Jane’s és más védelmi kiadványok munkatársa kissé pesszimistábban fogalmazott a gazdasági korlátokkal kapcsolatban. A két párhuzamosan egymás mellett futó 6. generációs vadászgép fejlesztési projekt jövőjét a gazdaság állapotának függvényében vizsgálja.

Megvalósítható-e válságos környezetben pénzt pumpálni a 6. generációba? Ha nem, akkor csak néhány projekt élheti túl. Felteszi a kérdést, hogy lehet-e Európának két különálló fejlett vadászgép projektje?

Kuska azt is kiemeli, hogy a vadászgépek egekbe szökő költsége lehetővé teszi-e egy megfelelő méretű légierő felszerelését.

„Más szemszögből nézve azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan csökken a légierő, és a repülőgépek száma generációnként egyre kevesebb. A 6. generáció megtöri vagy fenntartja ezt a tendenciát? Ha igen, akkor valahogy meg kell töltenünk a légteret platformokkal, és úgy tűnik drónok alkalmazása lehet a megfelelő út.

A kifinomult mesterséges intelligencia alkalmazása egyre közelebb kerül. A kvantum-számítógépek már nem olyasmik, amiről álmodunk, hanem valami, amivel foglalkoznunk kell. Ha mindent összevetünk, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a pilóta valójában egy 6. generációs vadászgépben repülő harctéri menedzser lesz, akit egy drónraj kísér.”

Írta: Dobos Endre

Forrás: THE NATIONAL INTEREST

 

[1] Multy Role Tanker Transport (MRTT): többcélú légi utántöltő, szállító repülőgép

Friss írások

Elhibázott lépés, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt Japán hatodik generációs hadászgép programjában?

A japán médiában megjelent hírek azt sugallják, hogy Tokió az Egyesült Királysággal való együttműködésen gondolkodik, hogy segítsen megépíteni az F-X néven ismert következő generációs...

A Rafale vagy a Szu-35SM a hatékonyabb harci gép?

Mind a francia Rafale, mind az orosz Szu-35SM többcélú harci gép több ország légierejének legütőképesebb gépe, de vajon melyikük a jobb, hatékonyabb harci eszköz? Az...

Az F-35-ös harci gép kifinomult rendszerei új lehetőségeket tárnak fel a hadvezetés számára

A Distributed Aperture System DAS osztott kamerarendszer jelentősége Az F-35-ös AN/AAQ-37 Distributed Aperture System (DAS) passzív érzékelőit eredetileg rakétaközeledés figyelmeztető rendszernek tervezték, ami az F-22-es...

Az amerikai légierő rakétafejlesztései

Egy új projekttel bővült az amerikai légierő következő generációs légiharc rakétaprogramja. Noha nagyon keveset tudunk a Modular Advanced Missile programról, amely először a légierő...

A hatodik generációs vadászgép fejlesztések hozzájárulnak az eurocanard gépek frissítési programjához

Európa két hatodik generációs vadászgép kifejlesztésén dolgozik, ugyanakkor az úgynevezett eurocanard-nak nevezett gépeik hármasának sikerült megállnia a helyét a nemzetközi vadászgépek piacán. Még öt évvel...