Kezdőlap A katonai repülés jelene Irán Szu-35 Flanker E vadászgépek vásárlásáról tárgyal Oroszországgal?

Irán Szu-35 Flanker E vadászgépek vásárlásáról tárgyal Oroszországgal?

Kategória

Amerikai tisztségviselők szerint Irán az új évben orosz gyártmányú Szu-35 Flanker-E vadászgépeket fogad majd egy hazai repülőtéren. A hír alapja egy a tavasszal Oroszországban lezajlott program, amelynek az volt a célja, hogy iráni pilóták egy csoportját megtanítsák a Szu-35-ös kezelésére. Ez a kiképzés része annak, ami az amerikai hatóságok szerint “példátlan” mértékű katonai és egyéb technológiai segítségnyújtás Moszkva részéről Teherán számára. Ennek a programnak része az is, hogy Irán támogatást nyújt Oroszország ukrajnai háborújához, beleértve a kamikaze drónok szállítását is.

Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának magas rangú tisztviselői azt mondták újságíróknak, hogy Oroszország számos fegyverrendszert és más katonai felszerelést szállít Iránnak, beleértve meg nem határozott típusú helikoptereket és légvédelmi rendszereket, valamint más segítségnyújtást, mint a pilóták Szu-35-re történő kiképzését. A Kamikaze drónok mellett az orosz kormány állítólag továbbra is több száz iráni rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát igyekszik szerezni a katonai csereprogram részeként.

Az együttműködés magasabb szintre emelését az ukrajnai konfliktus váltotta ki. Moszkva Teheránt értékes beszerzési forrásnak tekintette a bénító nemzetközi szankciókkal szembeni háborús erőfeszítéseinek támogatására. Az iráni ballisztikus rakéták különösen hatékony eszközök lehetnek az orosz erők számára a további csapásokhoz, amelyek ellen az ukrán erők – legalábbis jelenleg – nehezen tudna védekezni.

Az Egyesült Államok kormánya szerint azonban az orosz-iráni kapcsolat most egy szélesebb körű „teljes értékű védelmi partnerséggé” alakul át.

“Ez a partnerség nemcsak Ukrajnára, hanem Irán szomszédaira is fenyegetést jelenthet a régióban” – mondta egy tisztviselő az NBC News szerint. “Ezt az információt megosztottuk partnereinkkel a Közel-Keleten és szerte a világon.”

Ez az aggodalom nyilvánvalóan részben azon alapul, hogy Irán Szu-35-ös vadászgépeket vásárol, ami új légitámadó képességek megjelenését jelentené az elöregedő iráni légierőben. Irán az 1990-es évek óta, amikor kisszámú orosz MiG-29 Fulcrum vadászgépet vásárolt, nem szerzett be igazán új vadászgépeket. Ennek megfelelően a légierő továbbra is nagymértékben támaszkodik a hidegháborús korszak amerikai gyártmányú F-4 Phantom II-re, F-14 Tomcat-re és F-5E/F Tiger II-re, valamint ezek helyileg átdolgozott változataira. Ezek mindegyikét az 1979-es forradalom idején örökölte meg az új hatalom, és amelyek műszaki fenntartása egyre nehezebb. Viszonylag kis számban szovjet, francia és kínai típusok is szerepelnek Irán leltárában.

Kowsar iráni gyártású vadászgép Kép: IRNA

Szeptemberben az iráni légierő parancsnoka, Hamid Vahedi dandártábornok nyilvánosan kijelentette, hogy országa aktív tárgyalásokat folytat az orosz kormánnyal az új vadászgépek beszerzéséről. Noha nem nevezte meg a lehetséges üzlet középpontjában álló repülőgép típusát, de „4++ generációs” típusként írta le, mely kifejezést gyakran használják a Szu-35 leírására.

Amint azt már korábbi cikkemben írtam, az orosz kormánynak megvan a lehetősége az üzlet felgyorsítására. Az eredetileg Egyiptomnak épített Szu-35SE repülőgépek egy tétele Oroszországban vesztegel az Egyesült Államok szankciós fenyegetései miatt. Oroszország Ukrajna elleni háborúja csak még valószínűtlenebbé tette, hogy Washington felmentést adna Kairónak az egyezmény befejezéséhez. Márciusban Frank McKenzie, az amerikai tengerészgyalogság már nyugdíjba vonult tábornoka, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) egykori vezetője jelezte, hogy az Egyesült Államok kormánya F-15 Eagle eladását ajánlja fel Egyiptomnak, vagy legalábbis készen áll arra, hogy felajánlja az F-15 Eagle eladását Egyiptomnak, jelezve, hogy Egyesült Államok él a további nyomásgyakorlás lehetőségével a Flanker-E gépek tervezett megvásárlásával kapcsolatban.

A Kreml gyakorlatában sem újdonság, hogy alacsony kamatú, vagy kamatmentes kölcsönök alkalmazásával a politikailag hasznos fegyverüzleteket megfinanszírozza, felgyorsítva ezáltal azokat. Ebben a konkrét esetben azonban könnyen elképzelhető, hogy Moszkva és Teherán olyan álláspontra juthat, amely valójában természetbeni cserévé alakul át. A Szu-35-ök, drónok, rakéták és egyéb anyagok kereskedelme különösen érdekes lehet a pénzszűkében lévő Kreml számára. Ugyanakkor a teheráni tisztviselők saját készpénztartalékuk növelésében is érdekeltek lehetnek, tekintettel az országukat sújtó hatalmas szankciókra, valamint a magas inflációra és az ott jelenleg zajló jelentős tiltakozási hullámra.

Mindezek ellenére, még ha jövőre Irán meg is kapja mind a 24 darab Szu-35SE vadászgépet, amelyek eredetileg Egyiptom számára készültek, nem világos, hogy ez pontosan mennyiben változtathatja meg a regionális erőviszonyokat, különös tekintettel Teherán legfőbb közel-keleti ellenfelére, Izraelre és Szaud-Arábiára. Az izraeli és a szaúdi légierő jelentős mennyiségben üzemelteti a világ legfejlettebb vadászgépeit, mint az izraeli F-35I Adir lopakodó vadászgépeket és a szaúd-arábiai F-15SA Advanced Eagle-t.

Ennek ellenére az Iránnak szánt Szu-35-ösök jelentős erőfeszítést tükrözhetnek az ország fegyveres erőinek orosz segítséggel történő modernizálására. Például, bár amerikai tisztviselők nem közöltek semmilyen részletet az oroszok által e kibővített partnerség részeként iráni kollégáiknak küldött vagy küldeni szándékozott légvédelmi rendszerekkel kapcsolatban, nem titok, hogy Teheránnak célja az S-400-as légvédelmi rendszer beszerzése is.

A légierőhöz hasonlóan Irán légvédelmi hálózata is jelentős mértékben elöregedett rendszerekből áll, amelyeket még a sah idejéből örököltek. Irán a hidegháború vége óta viszonylag kevés újabb, Oroszországból beszerzett rendszert is működtet, köztük S-300-as föld-levegő rakétaütegeket. Az ország számos saját fejlesztést is kivitelezett régebbi amerikai és orosz tervek alapján. Légvédelmének bármilyen jelentősebb korszerűsítése új kihívásokat jelenthet ellenfelei számára.

Másrészt, a Moszkva és Teherán közötti együttműködés elmélyülése jelentős hatással lehet az Oroszország és Ukrajna között dúló háborúra is. Bár még mindig sok vita folyik a harcokra gyakorolt pontos hatásukról, az iráni gyártmányú kamikaze drónok valós veszélyt jelentenek az ukrán katonai erőkre és a polgári infrastruktúrára egyaránt. Annak ellenére, hogy a jelentések szerint Oroszország jelenlegi személyzet nélküli repülőgép-készlete megfogyatkozott, az ukrán hatóságok úgy vélik, hogy újabb szállítmányok vannak úton, és az ország fegyveres erői továbbra is egyértelműen nagyon komolyan veszik az általuk jelentett fenyegetést.

Ha Oroszország a jelenlegi partnerség részeként jelentős számú iráni rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát tud szerezni, annak még súlyosabb hatásai lehetnek a konfliktusra. Bár az Egyesült Államok és Ukrajna más nemzetközi partnerei keményen dolgoznak azon, hogy kiterjesszék a légvédelmi eszközök által lefedett területeket, de a jelenlegi információk szerint Ukrajna még nem rendelkezik semmilyen ballisztikus rakéta-elhárító képességgel.

Az orosz-iráni Szu-35-ös üzlet még nem tűnik véglegesnek. Bármilyen akadálya lehet még egy ilyen vásárlásnak, valamint más lehetséges fegyverüzleteknek a két ország között. Ami a kamikaze drónokat illeti, arról érkeztek jelentések, hogy Irán esetleg segíteni szeretne Oroszországnak, hogy megteremtse orosz földön a gyártáshoz, vagy legalább az összeszereléséhez szükséges feltételeket és elkerülje a közvetlen szállításokkal kapcsolatos esetleges bonyodalmakat. Épp az elmúlt hónapban az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma új szankciókat jelentett be az orosz és iráni szervezetek ellen kifejezetten a drónok átadása miatt.

Ugyanakkor, ha Teherán pilótákat küld Oroszországba, hogy megtanulják a Flanker-E gépek kezelését, az erős bizonyítéka annak, hogy az iráni légierő az elkövetkező évtizedekre egy az eddiginél modernebb flottát hozhat létre a következő évben.

Dobos Endre

Forrás: TWZ

Friss írások

Milyen képességekkel rendelkezzen egy 5. generációs vadászgép pilótája?

Mennyire számítanak a vadászgép kabinjában ülő pilóta egyéni képességei egy légiharcban? A korábbi háborúk során amikor a gépágyú volt az alapvető támadó eszköz folyamatosan fejlődött...

Végrehajtotta első felszállását az első új építésű F-16Viper Block 70/72

Befejezte első tesztrepülését az első új építésű F-16 Viper, a fejlett Block 70-es konfiguráció. Ez az új mérföldkő különösen jelentős, mert a Lockheed Martin...

Elektro-optikai érzékelőkkel látták el a következő generációs török vadászgépet

A Turkish Aerospace Industries (TUSAS) arról számolt be, hogy a török TF-X következő generációs vadászgép első prototípusának építése folyamatosan halad. Ez állítólag magában foglalja...

Szükség van-e a látótávolságon belüli légiharcra?

A több országban fejlesztés alatt álló következő generációs vadászgéppel szembeni elvárás, hogy legyen lopakodó, kellő mennyiségű üzemanyagot és minél több rakétát tároljon a belső...

A kínai-pakisztáni fejlesztésű JF-17C/JF-17 Block III-as a fejlődő országok hatékony többcélú vadászgépe

Felkerült egy fénykép a közösségi médiába egy JF-17C (vagy Block III) vadászgép kabinjában ülő pilótáról, aki kijelzővel épített sisakot (HMD) viselt. Ugyanakkor a továbbfejlesztett...